Von der Leyen: El kell fogadni az uniós csúcson elhatározott forráscsökkentéseket

2020. július 23. 12:37

A bizottság elnöke szerint ez „olyan keserű pirula, amelyet le kell nyelnünk”.

2020. július 23. 12:37

Az uniós csúcson elfogadott költségvetési kompromisszum elfogadása mellett érvelt Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke az Európai Parlamentben csütörtökön.  El kell fogadni a tagországok vezetőinek megállapodását, így a benne foglalt forráscsökkentéseket is. Ez utóbbi „olyan keserű pirula, amelyet le kell nyelnünk” – jelentette ki a politikus.

Az Európai Tanács ülésén született egyezség „fényt ad az unió jövőjének, de árnyékot is vet,” mivel a koronavírus-járvány következményei miatt szükségessé vált ambiciózus helyreállítási alap karcsúbb hétéves költségvetést eredményezett, amelyben nem lehetett olyan területeken kellőképpen növelni a forrásokat, mint az egészségügy vagy a kutatás – tette hozzá.

Von der Leyen a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról  elmondta, hogy az a tagállami beruházásokat és reformokat segíti majd elő, amelyek végrehajtásában az EU-nak is kulcsszerepe lesz. A források odaítélésének teljes átláthatóságára van szükség, hogy a pénz oda menjen, ahol a legnagyobb szükség van rá – mondta. Hozzátette, hogy „a jogállamiság nemcsak közös, hanem kötelező érték az EU-ban”, így a brüsszeli bizottság védeni fogja azt az unió pénzügyi érdekeivel együtt.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a plénum előtt kijelentette: az EU-n belüli kölcsönös bizalom és szilárd összetartás jele, hogy a tagországi vezetők megállapodásra jutottak.

(MTI)

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tudjisten
2020. július 23. 22:38
A bíróság független a kormánytól, ezt az is bizonyítja, hogy a konzervatívok számos esetben bírálják a bírókat, számos esetben veszítenek sajtópereket. Az alkotmánybíróság hatáskörét épp azért szűkítették, hogy a népképviseleti demokratikus jogállam jobban érvényesüljön, nem szerencsés, ha az alkotmánybíróság nem az alkotmány szövegéből indul ki, hanem szabadabban értelmezhető elvekből, "láthatatlan alkotmányból", mert akkor félő, hogy épp ő lesz alkotmányellenes, ami abszurd. Számos bíró van, aki valamelyik politikai eszmerendszerhez húz, ez óhatatlan. Ezért lehetséges a fellebbezés. Nyilván a törvényértelmezésbe bizonyos bírói szubjektivitás belejátszik, de ezt elég nehéz lenne objektíven megítélni, állíthatjuk bizonyítás nélkül azt is, hogy több az ellenzéki, balliberális bíró. A politikai újságírás jelentős részben propagandisztikus. Ez van. Az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy nagyjából kiegyenlítetten jelenjenek meg a nézőpontok, értékelések. Ez kb 2018-tól valósult meg, addig a balliberális nézőpont volt túlsúlyban. Most egészségesek a viszonyok, minden oldal leleplezheti a másik ferdítéseit. Én annak szurkolok, hogy ez a kiegyenlítettség maradjon fenn hosszabb távon, mert ez a versenyhelyzet ad esélyt az újságírás fejlődésére. Az Uniós pénzek kisebb részben a magyar cégeken keresztül magyar állampolgárokhoz, nagyobb részben uniós, német cégekhez jutnak, így visszatérnek az Unióba. Nyilván fel kell építeni a rendszerváltáskor tönkretett magyar nagyvállalati rendszert, hogy jobban tudjon nagy prpjektekért otthon és külföldön pályázni. Orbán ellentétben Hyircsánnyal 2010-től a mahyar nagytőkét is támogatja, építi, nem nézi, hogy milyen pártkötődésűek, jellemző, hogy Kóka János szólt elismeréssel erről. Orbán világosan beszél arról, hogy a nemzetközi, azon belül az Uniós piacon versenyképes magyar cégekre van szükség, hogy mi is tudjunk hazahozni ily módon Uniós támogatást. Bonyolult keresztbetámogatások rendszere jön létre. Orbán cégeket, munkahelyteremtést támogat, a cégek meg fizetést adnak, ez a liberális kapitalizmus alapja. Egyébként Uniós forrásokat nem is szabad csak úgy alapjövedelemként, segélyként szétosztani, hanem valamit építeni, fejleszteni kell érte. Merkel elismerte, hogy Orbán jól használja az Uniós pénzeket, ráadásul nagyrészt német nagyvállalatok révén, ebből következően nincs gazdasági racionalitása annak, hogy mondvacsinált ideológiai okokból Mo ne részesüljön a rá eső Uniós forrásokból. Orbán elve, hogy Magyarország sikerében más országok is érdekeltek legyenek, MŰKÖDIK.
balbako_
2020. július 23. 15:09
Mi ráérünk, nekünk nem sürgős, de akiknek sürgős azok valagba rúgják majd a húzódozó képviselőket. Az idő itt nekünk dolgozik.
Harangláb
2020. július 23. 14:20
A jogállami aggodalmak nem új keletű dolog, olyan, mint az eretnekség volt. Ha a Szent Inkvizíció valakire azt mondta, hogy eretnek gyanús, kicsi volt az esélye, hogy megússza, mert ha valaki is védelmére kelt, gyorsan ő is a vádlottak padján találta magát... Ha valaki meg tagadta, hogy eretnek, azt úgy tekintették, hogy nem csak egyszerűen eretnek, hanem még megátalkodott is... Hogy kire mondták, hogy eretnek?! ...Bárkire, aki nem tetszett nekik, vagy el akartak venni tőle valamit...:( Hogy ez a sötét középkorban volt??! ...Olvasd Madáchtól Az ember tragédiáját...semmi lényegi tartalom nem változik, csak a színek...
pollip
2020. július 23. 13:41
A minelnokok sokkal nagyobb legitimitással és felelősséggel rendelkeznek, mint az EP képviselők. Csak azért mondom, hogy az EP képviselőknek tudniuk kéne, hol a helyük.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!