Két hónappal ezelőtt CallForHelp néven lelki elsősegélyvonal indult az egészségügyi és szociális területen dolgozóknak. A támogatás e formáját már civilek is igénybe vehetik. A családtól, és a megszokottól való elszakadás, valamint a bizonytalanság a leginkább megterhelő a járvány időszakában – összegzi a tapasztalatokat Székely András, a kezdeményezés elindítója.
Vírus és karantén sújtotta hónapjainkban tény:
Hogy lelki terheiket valamelyest enyhítsék, klinikusok, pszichiáterek és mentálhigiénés szakemberek összefogásával a Végeken Egészséglélektani Alapítvány elindította a frontvonalban dolgozók számára a CallForHelp segélyvonalat.
Az egészségügyi dolgozók az 1 770-7333 szám tárcsázását követően kaphatnak segítséget a hívásra válaszoló önkéntesektől. „Nem az a célunk, nem is lehet az, hogy megoldjuk a betelefonálók problémáit, hanem hogy meghallgatásukkal segítsük őket saját erőforrásaik aktivizálásában” – mondja a Mandinernek Székely András, a kezdeményezés elindítója.
Alig debütált a lelkisegélyvonal, körvonalazódott is az igény, hogy a szociális területen dolgozóknak is szükségük volna hasonló segítségre. Az ő és a gyermekvédelemben dolgozók hívásait az 1 770-8877 számon várják, míg a bezártsággal, az elszigeteltséggel, a szorongással küzdő hívóknak a teljes lakosságból az 1 700-4788 vonalon nyújtanak érzelmi támogatást.
Beszűkülés, bizonytalanság
Nem is feltétlenül a munkaterhelés, hanem a családtól, a megszokottól való elszakadás, a helyzet szülte nagyfokú bizonytalanság a megterhelő – sorolja Székely András azokat a problémákat, amikkel a legtöbbször találkoznak a kollégái.
de többeknek szenvedést okoz családdal való kapcsolattartás hiánya, beszűkülése, és főként az, hogy nem tudni, mikor lesz vége a mostani nehéz helyzetnek, ráadásul fogalmunk sincs, mi vár még ránk.
A kezdeményezéshez nagy számban csatlakoztak önkéntes szakemberek az ország minden tájáról, sőt néhányan még külföldről is. Jelenleg mintegy százötven önkéntesük van, de folyamatosan csatlakoznak újabb jelentkezők. A CallForHelp célja, hogy a segíteni szándékozókat összekösse a segítségre szorulókkal, ezért igyekeznek rendszerezni és megfelelően csatornázni ezeket a megkereséseket. Az önkéntesek csoportja igen színes, vannak köztük pszichiáterek, pszichológusok, mentálhigiéné szakemberek, lelkigondozók, korházlelkészek, egyetemista hallgatók és végzősök is, persze nem mindenki a telefonvonalak mellett dolgozik.
– vallja Székely András. A kezdeményezés elindítói azt kérik, aki segítségnyújtóként szeretne csatlakozni, küldje el jelentkezését az onkentes kukac callforhelp.hu e-mailcímre. A jelentkezést követően némi beszélgetés után igyekeznek mindenkit bevonni a segítésbe.
Arra a kérdésemre, hogy miként tudják szűrni az alkalmasságot a feladatra, Székely azt válaszolja, egy érzelmi támogatásra szoruló egyszerű ember meghallgatásához is kell hozzáértés, így nem ültetnek mindenkit a telefonhoz. Elbeszélgetnek a jelentkezőkkel, és egy képzést indítanak azoknak, akik alkalmasnak bizonyulnak. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a diploma sem jelent garanciát, de alapvetően nem kell ahhoz a papír, hogy az ember jól oda tudjon figyelni a másikra. Ez egy olyan készség, amire mindenkinek képesnek kéne lennie és alkalmazni a mindennapokban – otthon, munkahelyen egyaránt.
Amennyiben az önkéntesek egy-egy beszélgetés során komolyabb problémát észlelnek a betelefonálóknál, megfelelő szakemberhez, megfelelő terápiára irányítják őket. „Segítségre szocializáló szerepünk is van, ezért fontos célunk összegyűjteni azokat a térítésmentes lehetőségeket, ahol egy-egy alkalommal vagy akár tartósabban is tudnak segíteni” – fűzi hozzá Székely.
Mint mondja, vannak bőven ilyen felajánlások, kiemeli együttműködő partnerüket, a Mental for doctors csapatot, akik
Erre természetesen egy lelkisegély hívás nem nyújt lehetőséget. „A lelki elsősegélyt ahhoz tudom hasonlítani, amikor egy balesetnél a mentős ellátja a sérültet. Hiába sebész a mentős, nem fogja helyben megműteni, hiszen az ő feladata az ellátás és a kórházba szállítás” – emeli ki. A lelki elsősegély alkalmával, hiába pszichiáter van a vonal túlvégén, nincs lehetőség pszichoterápiára.
A CallForHelp vonalán egyelőre napi egy-két hívást kapnak, ami nem számít soknak, Székely szerint ezért nagy szükség van az egészségügyi dolgozókban és minden segítő foglalkozásúban is tudatosítani, hogy
„Aki a segítő szakmában dolgozik, megszokja, hogy ő támogat, nehezen fér bele az önképébe, hogy ő is segítségre szorulhat” – teszi hozzá. Az pedig, hogy önmaguknak bevallják, hogy segítségre szorulnak, nem jelenti azt, hogy másnak is be kell vallaniuk, hiszen anonim módon biztosítja a CallForHelp a lelkisegélyt. Lehetőség van egyébként cseten és e-mailben, vagy a kezdeményezés közösségi oldalán is segítséget kérni.
Mi áll a dadogás hátterében? Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel? Miként tudnak segíteni a pedagógusok? A dadogás elfogadásának világnapja alkalmából Hojdák Gergelyt kérdeztük.
Egyre több transznemű bánja meg, hogy nemet váltott, őket hívják detranzícionálóknak. A transzneműséget megbánók egyre jelentősebb problémát jelentenek a terapeuták, a pszichológusok számára egy amerikai tanulmány szerint.
A drogok képesek manipulálni az agy jutalmazó rendszerét, eufóriát adnak, majd lassan szétzilálják az idegrendszert.
Még nem győzték le nyugaton a woke-ideológiát, a pszichológia szakma és az iskolák indoktrináltak, a társadalomtudományban politikai alapon lektorálnak – mondta a brit oktatási szakértő a Mandinernek.
Magyar Péter egy szimpla tűzeset mögött is kormányzati összeesküvést sejt, állítása szerint azért égett le egy gazda földje, mert ő egy nappal korábban ott járt. Ennek kapcsán kérdeztük Hal Melinda klinikai szakpszichológust Magyar esetleges paranoiájáról.
A II. kerület momentumos alpolgármestere közösségi oldalán arról is írt, „nem szégyen segítséget kérni, és sosem vagyunk teljesen egyedül”.
Kolnai Aurél és Menczer Béla fokozatosan a konzervatív világfelfogás és politikai gondolkodás markáns képviselőivé váltak.
A tömegközlekedést használóknak érdemes lesz odafigyelniük.
