Két hónappal ezelőtt CallForHelp néven lelki elsősegélyvonal indult az egészségügyi és szociális területen dolgozóknak. A támogatás e formáját már civilek is igénybe vehetik. A családtól, és a megszokottól való elszakadás, valamint a bizonytalanság a leginkább megterhelő a járvány időszakában – összegzi a tapasztalatokat Székely András, a kezdeményezés elindítója.
Vírus és karantén sújtotta hónapjainkban tény:
Hogy lelki terheiket valamelyest enyhítsék, klinikusok, pszichiáterek és mentálhigiénés szakemberek összefogásával a Végeken Egészséglélektani Alapítvány elindította a frontvonalban dolgozók számára a CallForHelp segélyvonalat.
Az egészségügyi dolgozók az 1 770-7333 szám tárcsázását követően kaphatnak segítséget a hívásra válaszoló önkéntesektől. „Nem az a célunk, nem is lehet az, hogy megoldjuk a betelefonálók problémáit, hanem hogy meghallgatásukkal segítsük őket saját erőforrásaik aktivizálásában” – mondja a Mandinernek Székely András, a kezdeményezés elindítója.
Alig debütált a lelkisegélyvonal, körvonalazódott is az igény, hogy a szociális területen dolgozóknak is szükségük volna hasonló segítségre. Az ő és a gyermekvédelemben dolgozók hívásait az 1 770-8877 számon várják, míg a bezártsággal, az elszigeteltséggel, a szorongással küzdő hívóknak a teljes lakosságból az 1 700-4788 vonalon nyújtanak érzelmi támogatást.
Beszűkülés, bizonytalanság
Nem is feltétlenül a munkaterhelés, hanem a családtól, a megszokottól való elszakadás, a helyzet szülte nagyfokú bizonytalanság a megterhelő – sorolja Székely András azokat a problémákat, amikkel a legtöbbször találkoznak a kollégái.
de többeknek szenvedést okoz családdal való kapcsolattartás hiánya, beszűkülése, és főként az, hogy nem tudni, mikor lesz vége a mostani nehéz helyzetnek, ráadásul fogalmunk sincs, mi vár még ránk.
A kezdeményezéshez nagy számban csatlakoztak önkéntes szakemberek az ország minden tájáról, sőt néhányan még külföldről is. Jelenleg mintegy százötven önkéntesük van, de folyamatosan csatlakoznak újabb jelentkezők. A CallForHelp célja, hogy a segíteni szándékozókat összekösse a segítségre szorulókkal, ezért igyekeznek rendszerezni és megfelelően csatornázni ezeket a megkereséseket. Az önkéntesek csoportja igen színes, vannak köztük pszichiáterek, pszichológusok, mentálhigiéné szakemberek, lelkigondozók, korházlelkészek, egyetemista hallgatók és végzősök is, persze nem mindenki a telefonvonalak mellett dolgozik.
– vallja Székely András. A kezdeményezés elindítói azt kérik, aki segítségnyújtóként szeretne csatlakozni, küldje el jelentkezését az onkentes kukac callforhelp.hu e-mailcímre. A jelentkezést követően némi beszélgetés után igyekeznek mindenkit bevonni a segítésbe.
Arra a kérdésemre, hogy miként tudják szűrni az alkalmasságot a feladatra, Székely azt válaszolja, egy érzelmi támogatásra szoruló egyszerű ember meghallgatásához is kell hozzáértés, így nem ültetnek mindenkit a telefonhoz. Elbeszélgetnek a jelentkezőkkel, és egy képzést indítanak azoknak, akik alkalmasnak bizonyulnak. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a diploma sem jelent garanciát, de alapvetően nem kell ahhoz a papír, hogy az ember jól oda tudjon figyelni a másikra. Ez egy olyan készség, amire mindenkinek képesnek kéne lennie és alkalmazni a mindennapokban – otthon, munkahelyen egyaránt.
Amennyiben az önkéntesek egy-egy beszélgetés során komolyabb problémát észlelnek a betelefonálóknál, megfelelő szakemberhez, megfelelő terápiára irányítják őket. „Segítségre szocializáló szerepünk is van, ezért fontos célunk összegyűjteni azokat a térítésmentes lehetőségeket, ahol egy-egy alkalommal vagy akár tartósabban is tudnak segíteni” – fűzi hozzá Székely.
Mint mondja, vannak bőven ilyen felajánlások, kiemeli együttműködő partnerüket, a Mental for doctors csapatot, akik
Erre természetesen egy lelkisegély hívás nem nyújt lehetőséget. „A lelki elsősegélyt ahhoz tudom hasonlítani, amikor egy balesetnél a mentős ellátja a sérültet. Hiába sebész a mentős, nem fogja helyben megműteni, hiszen az ő feladata az ellátás és a kórházba szállítás” – emeli ki. A lelki elsősegély alkalmával, hiába pszichiáter van a vonal túlvégén, nincs lehetőség pszichoterápiára.
A CallForHelp vonalán egyelőre napi egy-két hívást kapnak, ami nem számít soknak, Székely szerint ezért nagy szükség van az egészségügyi dolgozókban és minden segítő foglalkozásúban is tudatosítani, hogy
„Aki a segítő szakmában dolgozik, megszokja, hogy ő támogat, nehezen fér bele az önképébe, hogy ő is segítségre szorulhat” – teszi hozzá. Az pedig, hogy önmaguknak bevallják, hogy segítségre szorulnak, nem jelenti azt, hogy másnak is be kell vallaniuk, hiszen anonim módon biztosítja a CallForHelp a lelkisegélyt. Lehetőség van egyébként cseten és e-mailben, vagy a kezdeményezés közösségi oldalán is segítséget kérni.
A Freud tanításainak nyomdokaiban járó Szerdai Pszichológiai Társaság eredményei vitathatatlanok. Jung, Hilferding, Adler, valamint Spielrein még a mesterét is túlszárnyalta a terápia tekintetében.
A szervezők úgy gondolják, hogy az LMBTQ-kérdések korunk „legégetőbb kérdései”.
Péter, neked segítségre van szükséged!
Anna Lembke Dopaminkorszak című könyve kíméletlenül rántja le a leplet függőségeinkről, ugyanakkor kiutat is mutat belőlük. Ajánló.
A köztudottan filantróp üzletember megjegyezte, megpróbálják még jobban támogatni a diákokat.
A keresztény identitásról és a bibliai missziós parancsról beszélgetett a Tranziton Tapolyai Emőke pszichológus, Mártí Zoltán 777-főszerkesztő és Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet munkatársa. Szóba került, hogy magánügy-e a hit, és hogy mik az ateista nyugat új dogmái.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
