Végre egy brüsszeli döntés, mely egy irányba mutat a magyar nemzeti érdekkel
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
A külgazdasági és külügyminiszter a kormány bértámogatását kritizáló Z. Kárpát Dánielnek válaszolt.
A koronavírus-járvánnyal összefüggő napirend előtti felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlés keddi ülésnapja.
Jobbik: A kormány a kieső bérek 20-25 százalékát pótolja csak ki
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány hiába vállalt 70 százalékos bérkipótlást, a valóságban csak a kieső keresetek 20-25 százalékát téríti meg, mivel 75 ezer forintos plafont vezetett be ennél az intézkedésnél. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, mit üzen a kormány azoknak, akik már elvesztették a munkájukat, továbbá a kormány le akarja-e állítani a végrehajtói letiltásokat, amelyek a mostani válsághelyzetben is sújtják a lakosságot.
A külgazdasági és külügyminiszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami bértámogatás már 75 százalékos kieső munkaidő esetén is jár, vagyis abban az esetben is, ha napi 2 órára csökkent a munkaidő. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzetben nem kicsinyelne le semmilyen segítséget, a kormány pedig arra törekszik, hogy minden több ember kapjon támogatást.
A tárcavezető ismételten hangsúlyozta, hogy beruházásokkal teremthetők új munkahelyek, ezért különösen fontos a kormány nemrég bejelentett, minden eddiginél nagyobb beruházástámogatási programja, amelyben az állam a beruházott érték felét vállalja át költségvetési forrásból a cégektől. Szijjártó Péter azt ígérte Z. Kárpát Dánielnek, hogy utánanéznek a végrehajtásoknak és ennek eredményéről tájékoztatást adnak.
KDNP: Az ellenzék válságmélyítő politikát akar lenyomni az emberek torkán
„A jelenlegi ellenzék a kisnyilasoktól a diplomás kommunistákig Gyurcsány Ferenc vezetésével ma is egytől egyig ugyanazt a megbukott, baloldali megszorításokra és segélyekre épülő, válságkezelőnek nevezett, de valójában válságmélyítő politikát akarnak lenyomni az emberek torkán, mint 2008-2009-ben” – mondta Nacsa Lőrinc (KDNP). Hangsúlyozta, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok további hitelekkel és segélyekkel mélyítették a válságot, amit a jelenlegi kormányoldal nem akar megismételni. A kereszténydemokrata politikus aláhúzta, a koronavírus-járvány miatti válság erős és stabil állapotban érte a magyar gazdaságot, a kabinet célja pedig, hogy annyi munkahelyet hozzon létre, amennyi a járvány miatt megszűnik. „Segély helyett munkát szeretnénk” – tette hozzá.
Szijjártó Péter válaszában kijelentette, a kabinet tíz év alatt elérte, hogy Magyarország az Európai Unió leggyorsabb gazdasági növekedését tudta felmutatni, a problémából pedig a megoldás részévé vált, miközben az államadósság évről évre csökkent. A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, különös figyelmet fordítanak arra, hogy a exportban érintett magyar vállalatok az elnehezült körülmények ellenére is megőrizhessék versenyképességüket. Kiemelte, a kormány három pillérből álló, hitel-, garancia- és biztosítási programot indított, amelynek keretében 450 milliárd forint hitelkeretösszeget nyitnak meg a magyar vállalkozásoknak.
Fidesz: Az ellenzék nem akar része lenni a megoldásnak
Halász János (Fidesz) elképesztőnek és megdöbbentőnek nevezte, hogy az ellenzék a kormány koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló minden intézkedése ellen tiltakozik és nem akar része lenni a megoldásnak. Kiemelte, az ellenzék nem a vírus, hanem a kormány ellen küzd, hasonlóan Brüsszelhez, amely a járvány idején is kettős mércével támadja a magyar jogállamiságot. Támadások helyett azonban a járvány elleni közös védekezésre, európai összefogásra és egységes cselekvésre lenne szükség – fejtette ki Halász János. A kormánypárti politikus ízléstelennek minősítette az emberéletek mentését szolgáló intézkedések és az ideológiai viták összekeverését.
A külgazdasági és külügyminiszter válaszában úgy fogalmazott, a „liberális mainstream a lehető legintoleránsabb irányzat, ami valaha létezett a politikai ideológiák tekintetében”. „Az egyik legintoleránsabb irányzat, hiszen a véleményszabadság, meg a szólásszabadság addig illet meg bárkit is, amíg az a valaki velük egyetért” – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezzel összefüggésben kitért arra is, hogy három másik uniós ország esetében sincs konkrét időpont a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzeti törvény határidejére, négy további országban pedig a kormány kizárólagos joga a rendkívüli helyzet meghosszabbítása. „A kettős mérce továbbra is itt lesz és a liberális mainstream támadásaira továbbra is számítanunk kell” – mondta.
(MTI)