Kuruzslás-szigorítás: hogyan tovább, mentális segítők?

„Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen a) az orvosi gyakorlat, b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el” – áll a hatályos Büntető Törvénykönyvben. A kuruzslást büntető szabályok módosítása nagy vitákat váltott ki a mentális segítők körében, az Emmi viszont támogatja a változtatásokat.

„A társadalom jogos elvárása, hogy gyógyításra képzettséggel nem rendelkező személyek ne kezelhessék félre a hozzájuk fordulókat, ne élhessenek vissza a szakma iránti bizalommal, ne súlyosbíthassák a beteg emberek baját, legyen az testi vagy lelki fájdalom” – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Ez a szempont vezérelte a tárcát, írják amikor

Tavaly év végén el is fogadták a Büntető Törvénykönyv módosítását.

Az Emmi szerint a kuruzslás tényállásának bővítésére azért volt szükség, mert „az áldoktorok jogosulatlan tevékenysége a testi betegségek gyógyításának ígéretével, mentális működést érintő megközelítéseket alkalmaznak mind a gyógyulás reményének felkeltésében, mind az (ál)gyógyítás eszköztárában. Ezen túl a „pszichoterápia” önálló vagy jelzővel ellátott megjelenése ezen a területen a leggyakoribb” – olvasható a miniszteri indoklás a Magyar Közlönyben. 

Pánik vagy helyzet?

A mentális segítők többsége szerint üdvözlendő, hogy a kormány szigorúbban lép fel a sarlatánokkal szemben, de tartanak attól, hogy ők is veszélybe kerülhetnek. A szakma felzúdult, a törvényjavaslat elfogadását követően pedig megalakult a mentális segítők jogbiztonságát zászlójára tűző Mental-For Csoport. A társaság február 7-re össze is hívta a szakmabelieket, meghirdetve a Pánik vagy helyzet: konferencia a segítő szakmák jogbiztonságáért című telt házas rendezvényt.

„Felháborító, hogy pszichológusdiplomával plusz kétéves szakpszichológusi végzettséggel attól kell tartanom, hogy az új törvényi szabályozás hatályba lépését követően bármikor bíróság elé citálhatnak, és akár egy évet is kaphatok” – mondja egy neve elhallgatását kérő pszichológus a Mandinernek. 

„Az a probléma, hogy a Büntető Törvénykönyvben szereplő fogalmak nincsenek pontosan definiálva, vagyis úgy büntetnék egy év szabadságvesztéssel a pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenységet, hogy még a pszichoterápia fogalma sincs tisztázva, ahogy az sem, hogy mikor lehet elkövetni a pszichoterápiás módszerek használatának jogosulatlan gyakorlatát” – mondja lapunknak Urbán Éva, a Mental-For Csoport egyik alapítója. Szerinte ez olyan fenyegetettség alá helyezi a klinikai szakpszichoterápiás végzettséggel nem rendelkező segítőket, ami sérti a mentális segítők jogbiztonságát. „Nem elfogadható, hogy nem vonjuk tárgyalásba az érintetteket, nem elfogadható, hogy nálunk kiszolgáltatottabb kollégákat ennyire méltatlan helyzetbe sodrunk” – szögezi le Urbán Éva. Szerinte méltatlan a törvénymódosítás miatt szintén veszélyeztetett – adott esetben gyászcsoportot vezető – szociális munkáshoz, hogy fenyegetve érezze magát. A lapunknak nyilatkozó szakértő egyébként nem veszélyeztetett, hiszen klinikai szakpszichológusként vesz részt a kezdeményezésben. Ugyanakkor mégis fontosnak tartja kiállni az ezzel a végzettséggel nem rendelkezők mellett, szerinte ugyanis nem szolgált rá a konfliktuskezelést is segítő szakma az „üldözésre”. 

Mint kifejtette: széleskörű összefogást szeretnének létrehozni. A szakmai szervezetekkel közösen

a minisztériumhoz, kérve a szerintük „nagyon darabos” szabályozás finomítását. Úgy tartja, a munkacsoportnak a szakmai szervezettel és a minisztériummal együttműködve kellene ezt kidolgoznia.

Az ügyvéd szerint van kockázat

„Maga a Büntető Törvénykönyv szövege is tele van jogbizonytalansággal, a szintén pontatlan egészségügyi törvényre és alatta lévő rendeletekre építve. A Btk. nincs összesimítva az egészségügyi jogszabályokkal, egész egyszerűen hiányoznak jogszabályok alóla” – mondta lapunknak Kadlót Erzsébet ügyvéd, a konferencia egyik előadója.  Mint mondja, így megvan annak is a kockázata, hogy segíteni akaró pszichológusok bíróság elé kerüljenek, ezért a hozzá forduló ügyfeleknek azt fogja tanácsolni, hogy gondolják meg, hogyha nem esnek Btk. által rögzített kategóriába, akkor ne végezzék azt a munkát. „Nem szeretnék senkiben fenyegetettségérzést kelteni, de óvatosságra intek mindenkit”– szögezi le. Tovább nehezíti a segítők helyzetét, hogy ez nem az a tényállás, amivel bármilyen ügyvéd csípőből tud foglalkozni. Budapest még hagyján, hiszen a fővárosban vannak egészségügyi szakjogászok, de vidéken elenyésző a számuk. A törvény hatálybalépéstől számított 180 napon belül úgynevezett kivételes panaszt lehetne benyújtani az Alkotmánybírósághoz, illetve véleménye szerint valószínűleg jogegységi kúriai panasz is lesz, ha legalább két-három ügy elindul. „Csak azt a két-három ügyet akkor is végig kell csinálni. Amögött pedig emberek vannak, akikre nem tudok legyinteni”.

Emmi: A Btk. módosítása a pszichológusokat is védi

„Egyes sajtóhírekkel ellentétben a Büntető Törvénykönyv 2019 decemberében elfogadott módosítása nem fenyegeti, hanem megvédi a munkájukat szabályszerűen végző pszichológusokat és mentális segítőket” – nyugtatja a szakmát a tárca. A szaktárca szerint ugyanakkor szó sincs arról, hogy: a törvénymódosítás törvényen kívül helyezne eddig jogszerűen gyakorolt szakmákat. A pszichológusok és más mentális segítők a saját szakmájuk szabályai szerint ezután is gyakorolhatják hivatásukat. A törvény csak azt bünteti, ha valaki kifejezetten olyan kezeléseket kínál és alkalmaz, amelyeket kizárólag egészségügyi szakképesítéssel végezhetne, egyúttal

A tárca nem ért egyet azokkal, akik szerint a szabályozás pontatlan, a minisztérium szerint az egészségügyi törvény egyértelműen meghatározza a pszichoterápia fogalmát. Azon kezeléseket, amelyeket csak pszichoterápia keretén belül lehet végezni, és kizárólag erre képzett szakember nyújthat – írják, hozzátéve, hogy mindez egyszerre jelenti az egészségügyi szolgáltatás minőségének és a betegek mielőbbi gyógyulásának garanciáját. Az Emmi hangsúlyozza, a jogalkotó továbbra sem tiltja ugyanakkor azokat a tevékenységeket és kezeléseket, amelyeket az egészségügyi szakképesítésen kívül más képzettséggel, végzettséggel is jogszerűen lehet végezni ezen szakmák képviselői – például pszichológusok, mentális segítők – számára.