Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
A homoszexualitás a bi- és heteroszexualitáshoz hasonlóan csak egyfajta lehetséges megélése a szexuális normalitás széles skálájának.
„A biológusok már jó ideje rájöttek, hogy az állatok sokkal több időt szánnak a szexre, mint ahogyan az »objektíve« az utódnemzéshez szükséges lenne. Valószínűleg azért, mert örömet okoz nekik, és mivel az ilyenkor elhasznált energia az élvezethez képest elenyésző. Az aszkétáknak nincs előnyük az evolúcióban. Így szűnik meg az az evolúciós nyomás, ami kiirtotta az azonos neműek irányába tanúsított szexuális magatartást. A homoszexualitás a bi- és heteroszexualitáshoz hasonlóan csak egyfajta lehetséges megélése a szexuális normalitás széles skálájának.
Micsoda véletlen, hogy ennek a hipotézisnek a felállítása éppen egybeesik annak bebizonyosodásával, hogy nincs »meleg-gén«. 1993-ban a kutatók azt gondolták, hogy az emberi genomban az Xq28-as hely felelős a homoszexualitásért. Csakhogy egy Nagy-Britanniában és az USA-ban végzett nagyszabású kutatás nem talált összefüggést a nemi gének variációi és a homoszexuális magatartás között.
Ez persze nem meglepő, hiszen a szexualitásunk az intelligenciánkhoz hasonlóan gének százainak, ha nem ezreinek összjátékából adódik. Azok a kombinációk, amik leginkább együtt jártak a homoszexuális viselkedéssel, olyan személyiségjegyeket is felmutattak, mint például az új tapasztalatok felé való nyitottság.”