Maráczi Tamás tudósítása Strasbourgból
461 igen, 157 nemleges voks mellett, 89 tartózkodással adta jóváhagyását az Európai Parlament. Szerda délben a képviselők egyszerű többséggel, név szerinti szavazáson döntöttek a hivatalba lépő Európai Bizottság megválasztásáról.
Az arányok megközelítőleg a várt eredményt hozták, a múltban is hasonló arányú voksolások történtek. 1999-ben Romano Prodi mellett 510-en, ellene 51-en voksoltak, 28-an pedig tartózkodtak. 2004-ben José Manuel Barroso szavazati aránya 478-84-98 voks volt, második megválasztásakor, 2010-ben pedig 488-137-72. 2014-ben Jean-Claude Juncker 423 igen, 209 nemleges szavazatot kapott, 67-en tartózkodtak.
Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök szerda reggel bemutatta biztosjelölti csapatát és felvázolta a Bizottság következő öt évre szóló célkitűzéseit, programját. Ezt ezután plenáris vita keretében vitathatták meg a képviselők, majd a voksolás előtt a képviselőcsoportok vezetői nyilatkozatot tettek.
Nem tetszik a baloldalnak a szabadkereskedelem
Manon Aubry, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport nevében nehezményezte, hogy a szociális, demográfiai, ökológiai válság közepette a szabadkereskedelem hívei kapnak újra lehetőséget az EU formálására.
Antoni Ryszard Legutko a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek frakció részéről azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió különböző adottságú tagállamokból áll, ezért fontos, hogy a Bizottság a jövőben az integrációra hivatkozva ne szegje meg az alapszerződésekben meghatározott elveket.
Marco Zanni az euroszkeptikus Identitás és Demokrácia csoport nevében úgy vélekedett, hogy egy nehéz időszakban egy gyenge Bizottság jön létre, amely nemi esélyegyenlőségről, zöld ideológiáról beszél, pedig az európai embereket a valós mindennapi problémák aggasztják, például a bérek, az adók, a foglalkoztatás ügyei.
Ska Keller a Zöldek képviseletében aggodalmának adott hangot, hogy a tervezett klímaügyi intézkedések mély agrárreform nélkül elégtelenek lesznek. A képviselő újra felvetette, hogy két biztos – a francia és a magyar – esetében szerintük az összeférhetetlenség továbbra is fennáll.