Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia – mutatjuk a részleteket!
A cél, hogy növekedjen a magyarok egészséges éveinek száma. Van hová fejlődni.
A fogorvos sokak számára mumus, pedig a statisztikák szerint hazánkban igencsak alacsony szintű a szájhigiéné és az egészségtudatosság. Elgondolkodtató tény az is, hogy a felnőttek harmada fogágybetegségekkel küzd, hatvanéves korára pedig teljesen fogatlanná válik. Ám mit lehet tenni e lehangoló helyzetben? Tévhitek, mítoszok és jó tanácsok a szájápolás világából. Greff Lívia írása.
A magyarság egészségügyi helyzetét a legtöbbször az intézményhálózat, az egészségpolitika felől közelítjük meg, ám arról kevés szó esik, hogy milyen honfitársaink egészségtudatossági szintje, mit tudunk és akarunk tenni saját egészségünkért. Szomorú tény, de a szájápolás és fogorvoshoz járás nem része az átlag magyar mindennapjainak. Ahogy például a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikája által készített felmérés mutatja, Európában a magyar 12 évesek fogazata a legrosszabb. Ebben az életkorban már átlagosan háromnál több lyukas, tömött vagy hiányzó foga van egy gyereknek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a felnőttek 30 százaléka közepes vagy súlyos fogágybetegséggel küzd, és 65 éves korra már a lakosság harmada elveszíti fogazatát, talán megértjük, mennyire súlyos a helyzet. Bár nemzetközi összehasonlításban ugyan nem állunk rossz helyen a tömött és szuvas fogak számával, azonban a foghiányok kimagaslóak nálunk.
Ebben a helyzetben a fogromlás- és vesztés megelőzése lenne a legfontosabb feladat, ám
Számos fogászati termék reklámját halljuk nap mint nap, de tudjuk, valójában melyik jó számunkra? Használjunk-e fogselymet, ha igen, milyen gyakorisággal? Mi az a fogköztisztító-kefe, és tényleg veszélyes-e a fluorid a fogkrémekben? Megpróbálunk rendet tenni a hiedelmek között, és néhány jó tanácsot rögzíteni a hatékony szájápolás érdekében.
„Egy gyermek egy fogba kerül”
A szájápolást már kisgyermekkorban ajánlatos elkezdeni. Fogatlan állapotban a szülőnek nedves gézlappal javasolt kitörölni a csecsemő száját, utána az első fog megjelenésétől kezdve pedig mosni őket. A babákat említve pedig ne feledkezzünk el az édesanyákról sem. Elterjedt mondás, miszerint „egy gyermek egy fogába kerül a nőknek”. Való igaz, hogy a hormonális változások negatív hatással vannak a szájüregi egyensúlyra, azonban ez fokozott szájhigiénével és kontrollal abszolút megelőzhető.
Minden étkezés után illene megtisztítani fogainkat, de általánosságban
Különösen édes/ragadós ételek után ajánlatos legalább a vízzel való öblögetés és rágógumi használata. Rágóból mindenképp cukormenteset válasszunk, a xilit-tartalom kifejezetten előnyös, mert ez az édesítőszer szuvasodás elleni hat.
A cikk szerzője fogászati beavatkozás közben
Számos tévhit kering a helyes fogmosásról, pedig csak néhány alapvető szabályra kell figyelni: úgymint puha és soksörtéjű fogkefét használjunk, mellyel nem erőből dörzsölve, hanem kis körkörös mozdulatokkal, fejét a fogíny felé fordítva mossuk meg a fogainkat (Bass-technika). De a nyelvünkről se feledkezzünk meg. Savas ételek és italok után várjunk fél órát a fogmosással, mert hatásukra a zománc némiképp „felpuhul” így akaratlanul is elősegíthetjük fogaink kopását. Különösen fontos a fog nyaki területét („tövét”) rendesen megtisztítani a lepedéktől, ugyanis ez ínygyulladást, fogkövet és előrehaladott esetben foglazulást okozhat. Minden felszínt tisztítsunk meg alaposan, nyelvünkkel ellenőrizve a felület „simaságát”. Fogkefénket kb. három havonta cseréljük le.
Fogkrémek és tévhitek
Kutatások alapján az elektromos fogkefét használók és a tökéletes technikával manuálisan fogat mosók közt nem mutatható ki különbség, azonban mivel a hibátlan fogmosási technika elsajátítása igen ritka, ajánlott az elektromos készülékek használata.
Bár a legfontosabb a fogak mechanikai megtisztítása, azonban az ideális fogkrém kiválasztása is lényeges. Hogy miért is? A fluoridos fogpaszták segítik az ásványianyag-visszaépülést a fogzománcba, ezen kívül elősegítik a megfelelő száj-pH kialakulását, felületet tisztító komponensei miatt hatékonyabb a hatása is. E fogkrémek frissebb leheletet kölcsönöznek, egyes fajták csökkentik a fognyaki érzékenységet is.
A fogkrémek maximum lenyelve okozhatnak mérgezést, és ez is erősen mennyiségfüggő. (Egy 70 kg-os embernek kb. 3-4 tubus 100g-os fogkrémet kellene például megennie az akut mérgezéshez.) A fluorid kifejezetten fontos összetevő a fogkrémekben, ez a komponens hatékony leginkább a szuvasodással szemben. A gyermekek fluoridos fogkrém használatára vonatkozó ajánlások az alábbi táblázatban megtalálhatóak, ugyanakkor esetükben különösen fontos a lenyelésre ügyelni!
Meghökkentő lehet, hogy míg az ajánlott fogkrémfogyasztás 12 tubus/fő/év lenne, Magyarországon átlagosan 2,4 tubus fogy csak el évente.
Ínyvérzés, fogfehérítés és a rejtélyes fogköztisztító kefék
A fogínyvérzést csökkentő fogkrémekről érdemes tudni, hogy antibakteriális és vérzéscsillapító hatásukkal enyhíthetik a problémát, de az okot megszüntetni nem tudják. Az ínyvérzés oka általában fogkő felhalmozódása a fognyaki területeken és az íny következményes begyulladása. Ezen csak fogorvos általi fogkőeltávolítással segíthetünk.
A fogfehérítő fogkrémek kémiailag nem fehérítenek, viszont mechanikai úton az ún. abrazívabb szemcsék által valamilyen mértékben el tudják távolítani a felületi elszíneződéseket. Rendszeres használatuk segíthet, de csodákat ne várjunk tőlük. A fogselyem használata javasolt, mert
A selyem leginkább a frontfogak közt hatékony, ám a helyes használat elsajátításához érdemes fogorvosunkkal is konzultálni. A gyakoriságról megoszlanak a vélemények, egyes források alapján napi egyszer, mások szerint elegendő 2-3 naponta használni őket, hogy az íny természetes tapadását ne sértsük meg rendszeresen. Szájvizek esetén mindenképp tájékozódjunk a fajtáról, mivel vannak csak terápiásan, pár hétig alkalmazható készítmények, melyeket rendszerint a fogorvos ajánl valamilyen probléma fennállása esetén, illetve léteznek mindennapi használatra szántak is.
A legkevésbé ismert, ám annál fontosabb fogápolási eszközök a fogköztisztító kefék. Az őrlőfogak közt ugyanis olyan behúzódások találhatók, amelyeket fogkefével vagy fogselyemmel nem tudunk hatékonyan megtisztítani. Számos esetben indulnak ki innen a szuvasodások a beszorult táplálék következtében. E speciális kefék akkor alkalmazhatóak, ha legalább minimális távolság van az egyes fogak között, vagy az íny feljebb húzódott. (A megfelelő méretről tájékozódjunk használatuk előtt.)
A teljes szájüregi egészség érdekében évente érdemes megejteni egy fogorvosi látogatást panasz nélkül is, hogy megelőzzük a komolyabb problémák kialakulását. A bölcsességfogak sok problémát tudnak okozni (fogtorlódás, szuvasodás, gyulladások, fájdalom stb.), ezért már fiatal korban érdemes konzultálni megtartásukról vagy eltávolításukról. A fogpótlások speciális ápolást és kontrollt igényelnek, ennek elhanyagolásával csökken a fogpótlás élettartama, és újabb fogakat veszíthetünk el. Nem utolsó sorban fontos megemlíteni, hogy
így különösen dohányosok számára fontos az ismételt ellenőrzés.
Ha ezeket az alapvető ismereteket a közoktatáson vagy állami, jól megszervezett felvilágosító kampányokon keresztül a lakosság nagy része tudatosíthatná, egészen biztosan egy boldogabb és egészségesebb mosolyú országban élhetnénk.