Egy népbetegség nyomában – jó tanácsok a tízmillió lyukas fog országában

2019. február 10. 11:54

A fogorvos sokak számára mumus, pedig a statisztikák szerint hazánkban igencsak alacsony szintű a szájhigiéné és az egészségtudatosság. Elgondolkodtató tény az is, hogy a felnőttek harmada fogágybetegségekkel küzd, hatvanéves korára pedig teljesen fogatlanná válik. Ám mit lehet tenni e lehangoló helyzetben? Tévhitek, mítoszok és jó tanácsok a szájápolás világából. Greff Lívia írása.

2019. február 10. 11:54
Greff Lívia

A magyarság egészségügyi helyzetét a legtöbbször az intézményhálózat, az egészségpolitika felől közelítjük meg, ám arról kevés szó esik, hogy milyen honfitársaink egészségtudatossági szintje, mit tudunk és akarunk tenni saját egészségünkért. Szomorú tény, de a szájápolás és fogorvoshoz járás nem része az átlag magyar mindennapjainak. Ahogy például a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikája által készített felmérés mutatja, Európában a magyar 12 évesek fogazata a legrosszabb. Ebben az életkorban már átlagosan háromnál több lyukas, tömött vagy hiányzó foga van egy gyereknek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a felnőttek 30 százaléka közepes vagy súlyos fogágybetegséggel küzd, és 65 éves korra már a lakosság harmada elveszíti fogazatát, talán megértjük, mennyire súlyos a helyzet. Bár nemzetközi összehasonlításban ugyan nem állunk rossz helyen a tömött és szuvas fogak számával, azonban a foghiányok kimagaslóak nálunk.

Ebben a helyzetben a fogromlás- és vesztés megelőzése lenne a legfontosabb feladat, ám

a lakosság nagy része nincs tisztában a legalapvetőbb szájápolási tudnivalókkal sem.

Számos fogászati termék reklámját halljuk nap mint nap, de tudjuk, valójában melyik jó számunkra? Használjunk-e fogselymet, ha igen, milyen gyakorisággal? Mi az a fogköztisztító-kefe, és tényleg veszélyes-e a fluorid a fogkrémekben? Megpróbálunk rendet tenni a hiedelmek között, és néhány jó tanácsot rögzíteni a hatékony szájápolás érdekében.

„Egy gyermek egy fogba kerül”

A szájápolást már kisgyermekkorban ajánlatos elkezdeni. Fogatlan állapotban a szülőnek nedves gézlappal javasolt kitörölni a csecsemő száját, utána az első fog megjelenésétől kezdve pedig mosni őket. A babákat említve pedig ne feledkezzünk el az édesanyákról sem. Elterjedt mondás, miszerint „egy gyermek egy fogába kerül a nőknek”. Való igaz, hogy a hormonális változások negatív hatással vannak a szájüregi egyensúlyra, azonban ez fokozott szájhigiénével és kontrollal abszolút megelőzhető.

Minden étkezés után illene megtisztítani fogainkat, de általánosságban

a napi kétszeri (reggel, este) fogmosás megfelelő.

Különösen édes/ragadós ételek után ajánlatos legalább a vízzel való öblögetés és rágógumi használata. Rágóból mindenképp cukormenteset válasszunk, a xilit-tartalom kifejezetten előnyös, mert ez az édesítőszer szuvasodás elleni hat.

A cikk szerzője fogászati beavatkozás közben

Számos tévhit kering a helyes fogmosásról, pedig csak néhány alapvető szabályra kell figyelni: úgymint puha és soksörtéjű fogkefét használjunk, mellyel nem erőből dörzsölve, hanem kis körkörös mozdulatokkal, fejét a fogíny felé fordítva mossuk meg a fogainkat (Bass-technika). De a nyelvünkről se feledkezzünk meg. Savas ételek és italok után várjunk fél órát a fogmosással, mert hatásukra a zománc némiképp „felpuhul” így akaratlanul is elősegíthetjük fogaink kopását. Különösen fontos a fog nyaki területét („tövét”) rendesen megtisztítani a lepedéktől, ugyanis ez ínygyulladást, fogkövet és előrehaladott esetben foglazulást okozhat. Minden felszínt tisztítsunk meg alaposan, nyelvünkkel ellenőrizve a felület „simaságát”. Fogkefénket kb. három havonta cseréljük le. 

Fogkrémek és tévhitek

Kutatások alapján az elektromos fogkefét használók és a tökéletes technikával manuálisan fogat mosók közt nem mutatható ki különbség, azonban mivel a hibátlan fogmosási technika elsajátítása igen ritka, ajánlott az elektromos készülékek használata. 

Bár a legfontosabb a fogak mechanikai megtisztítása, azonban az ideális fogkrém kiválasztása is lényeges. Hogy miért is? A fluoridos fogpaszták segítik az ásványianyag-visszaépülést a fogzománcba, ezen kívül elősegítik a megfelelő száj-pH kialakulását, felületet tisztító komponensei miatt hatékonyabb a hatása is. E fogkrémek frissebb leheletet kölcsönöznek, egyes fajták csökkentik a fognyaki érzékenységet is.

A fluoridos fogkrémek ártalmassága tévhit. Ez a nyomelem megtalálható például a csapvízben, halakban, teákban is.

A fogkrémek maximum lenyelve okozhatnak mérgezést, és ez is erősen mennyiségfüggő. (Egy 70 kg-os embernek kb. 3-4 tubus 100g-os fogkrémet kellene például megennie az akut mérgezéshez.)  A fluorid kifejezetten fontos összetevő a fogkrémekben, ez a komponens hatékony leginkább a szuvasodással szemben. A gyermekek fluoridos fogkrém használatára vonatkozó ajánlások az alábbi táblázatban megtalálhatóak, ugyanakkor esetükben különösen fontos a lenyelésre ügyelni!

Meghökkentő lehet, hogy míg az ajánlott fogkrémfogyasztás 12 tubus/fő/év lenne, Magyarországon átlagosan 2,4 tubus fogy csak el évente.

Ínyvérzés, fogfehérítés és a rejtélyes fogköztisztító kefék

A fogínyvérzést csökkentő fogkrémekről érdemes tudni, hogy antibakteriális és vérzéscsillapító hatásukkal enyhíthetik a problémát, de az okot megszüntetni nem tudják. Az ínyvérzés oka általában fogkő felhalmozódása a fognyaki területeken és az íny következményes begyulladása. Ezen csak fogorvos általi fogkőeltávolítással segíthetünk.

A fogfehérítő fogkrémek kémiailag nem fehérítenek, viszont mechanikai úton az ún. abrazívabb szemcsék által valamilyen mértékben el tudják távolítani a felületi elszíneződéseket. Rendszeres használatuk segíthet, de csodákat ne várjunk tőlük. A fogselyem használata javasolt, mert

a legkörültekintőbb fogmosással sem tudjuk teljesen eltávolítani az ételmaradékot a fogközeinkből.

A selyem leginkább a frontfogak közt hatékony, ám a helyes használat elsajátításához érdemes fogorvosunkkal is konzultálni. A gyakoriságról megoszlanak a vélemények, egyes források alapján napi egyszer, mások szerint elegendő 2-3 naponta használni őket, hogy az íny természetes tapadását ne sértsük meg rendszeresen. Szájvizek esetén mindenképp tájékozódjunk a fajtáról, mivel vannak csak terápiásan, pár hétig alkalmazható készítmények, melyeket rendszerint a fogorvos ajánl valamilyen probléma fennállása esetén, illetve léteznek mindennapi használatra szántak is. 

A legkevésbé ismert, ám annál fontosabb fogápolási eszközök a fogköztisztító kefék. Az őrlőfogak közt ugyanis olyan behúzódások találhatók, amelyeket fogkefével vagy fogselyemmel nem tudunk hatékonyan megtisztítani. Számos esetben indulnak ki innen a szuvasodások a beszorult táplálék következtében. E speciális kefék akkor alkalmazhatóak, ha legalább minimális távolság van az egyes fogak között, vagy az íny feljebb húzódott. (A megfelelő méretről tájékozódjunk használatuk előtt.)

A teljes szájüregi egészség érdekében évente érdemes megejteni egy fogorvosi látogatást panasz nélkül is, hogy megelőzzük a komolyabb problémák kialakulását. A bölcsességfogak sok problémát tudnak okozni (fogtorlódás, szuvasodás, gyulladások, fájdalom stb.), ezért már fiatal korban érdemes konzultálni megtartásukról vagy eltávolításukról.  A fogpótlások speciális ápolást és kontrollt igényelnek, ennek elhanyagolásával csökken a fogpótlás élettartama, és újabb fogakat veszíthetünk el. Nem utolsó sorban fontos megemlíteni, hogy

Magyarország sajnos világviszonylatban is élen jár a szájüregi daganatok terén,

így különösen dohányosok számára fontos az ismételt ellenőrzés.

Ha ezeket az alapvető ismereteket a közoktatáson vagy állami, jól megszervezett felvilágosító kampányokon keresztül a lakosság nagy része tudatosíthatná, egészen biztosan egy boldogabb és egészségesebb mosolyú országban élhetnénk.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 157 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kérdés
2019. február 12. 12:41
Mindezt mondom azon az alapon, hogy az én szakmámban egyszerű volt a munkám. Ha hiba lépett föl, s megjavítottam, nem kellett magyarázkodás, mert működött az ák. Ha papíron jót tanáltam ki, nem kellett a nullszérián reparálgatni. Ha nem sikerült, akkor pedig késő volt minden magyarázgatás.
kérdés
2019. február 12. 12:29
Ebben a témában egy tiszteletteljes kérésem lenne: ne ostobázzák le az orvostársadalmon kívül állókat, addig, amíg például paraszolvencia, adóbevallás, fluorid, stb. ügyekben nem képesek egységes álláspontot maguk sem képviselni. Melyik iskola, melyik irányzat lobbija mellett dönthetne egy kormányzás igazságosan? És mennyi ideig tartana a megelégedettség? Amíg egy orvostársadalmon belüli másik irányzat át nem veszi az előző helyét?
F.Szabó
2019. február 11. 22:49
Miért a politika jut eszükbe az embereknek mindenről? Alig láttam olyan hozzászólást, aminek köze lenne ahhoz, amiről a cikk szól: fogápolási tévhitek és hasznos tanácsok. Annyi köze van a témának a politikához, hogy tanítani kellene ezeket az ismereteket a közoktatásban. Ezt viszont a szerző is leírta a cikk végén, kvázi konklúzióként. Az anteris0001 hozzászólás pedig (feb.10. 14:51) hasznos is, és válasz is a politikai fanyalgóknak, akik ezt a fanyalgást itt rossz helyen teszik, mert a cikk nem politikai témáról íródott. Ami pedig a praktikus fogápolási tanácsokat illeti, tessék: https://orokseg.blog.hu/2019/02/10/helyes_fogmosas
Akitlosz
2019. február 11. 21:54
A megoldás a problémára a génmódosítás. A cápáknak annyi foguk van amennyi kell. Ha elveszítenek egy fogat, akkor nő helyette másik. Az embernek viszont csak két garnitúra foga van az egész életére, amennyi egyszerűen kevés. Úgyhogy rá kellene venni a szervezetet arra, hogy az elveszített fogak helyett egyszerűen növesszen újakat. Ezt pedig génmódosítással lehetne elérni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!