A kilátásba helyezett átalakítás olyan célokat fogalmaz meg, amelyek kisszámú kivételtől eltekintve nem alkalmazhatók.
„Az MTA kutatóhálózatának kilátásba helyezett átalakítása olyan célokat fogalmaz meg, amelyek kisszámú kivételtől eltekintve nem alkalmazhatók a bölcsészet- és a társadalomtudományokra. Bár ezeken a területeken nem születik annyi szabadalom és a vállalati innovációt közvetlenül segítő eredmény, mint a természettudományokban, alapvető fontosságú a hozzájárulásuk az ország gazdasági fejlődéséhez, nemzetközi presztízséhez, valamint a társadalom önismeretéhez és kultúrájához.
a.) A kivételekkel kezdve: a közgazdaságtan, a szociológia, valamint a politika- és jogtudomány egyes kutatási irányai a szakpolitika kidolgozásában közvetlenül hasznosítható tényeket és összefüggéseket tárnak fel, gyakran maguk a kutatók is megfogalmaznak szakpolitikai javaslatokat. A kutatások egy részét ma is államigazgatási szervek kezdeményezik, abban a reményben, hogy az elméletileg és módszertanilag felkészült, a tudományos teljesítményük alapján szelektált és az államapparátustól független kutatóktól megbízható eredmények várhatók. Szintén a kivételek közé tartoznak azok a nyelvészeti kutatások, amelyek eredményei az informatikától az orvoslásig számos területen hasznosulnak. Egyes közgazdasági kutatások, például a hálózatkutatás és a mechanizmustervezés eredményei is közvetlenül alkalmazhatók a gazdasági életben. A humántudományok haszna közvetlenül is tetten érhető a vállalati menedzserek vagy a mesterséges intelligencia mentalizációs képességek fejlesztésére szakosodott, filozófusok, irodalmárok, műelemzők iránti kereslet gyors bővülésében. (Lásd: Függelék)
b.) A bölcsészettől, a történelemtudománytól, a régészettől – valamint a közgazdasági, szociológiai és jogtudományi kutatások egy tekintélyes részétől – ilyen jellegű hozzájárulást sem itthon, sem külföldön nem szokás megkövetelni. Ezeknek a diszciplínáknak más okokból látják hasznát az ország polgárai: csak tudományos módszerekkel megismerhető társadalmi tényeket tárnak fel, gazdagítják a múltra és a jelenre vonatkozó ismereteinket, segítenek fenntartani és értelmezni a magyar kulturális hagyományt, gondolkodási kereteket teremtenek és közvetítenek. Ilyen megfontolásból tart fenn például a Max Planck hálózat – megfelelő alapfinanszírozást nyújtva – történettudományi, szociológiai, művészettörténeti, nyelvészeti, régészeti, jogtudományi, demográfiai, antropológiai, oktatástudományi, népegészségügyi, kisebbségkutatási és pszicholingvisztikai, valamint az öregedéssel, a közjavakkal, a közpénzügyekkel és szociálpolitikával foglalkozó intézeteket.
c.) Diszciplínától függetlenül igaz, hogy a megfelelő színvonalú humán- és társadalomkutatás kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat teremt. Ez devizabevételt hoz az országnak, béreket és adókat finanszíroz, hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországot a civilizált világ részének tekintsék (tekintsük), és gyarapítja a programokban részt vevők – közvetve az egész társadalom – tudását.
d.) Az érettségiig eljutó diákok az iskola tizenkét évének legalább egyharmadát humán tárgyak tanulmányozásával töltik. A színvonalas tananyag kidolgozása elképzelhetetlen azoknak a kutatásoknak a figyelembe vétele nélkül, amelyek az Akadémia történet-, irodalom- és zenetudományi, filozófiai és nyelvészeti intézeteiben folynak.
Természetesen elengedhetetlen, hogy az MTA humán- és társadalom-tudományokkal foglalkozó intézeteit rendszeresen értékeljék – az Alaptörvény X. cikkének megfelelően – hazai és külföldi kutatókból és szakpolitikai elemzőkből álló független csoportok. A nem megfelelő teljesítménynek pedig legyenek határozott szankciói. Kívánatos, hogy az értékelés gyakoriságáról, szervezeti kereteiről és szempontrendszeréről jól előkészített megállapodás szülessen az MTA és az adófizetőket képviselő kormányzat között, az ITM mellett az EMMI, mint a kultúráért, az oktatásért, a szociális ügyekért, a család- és ifjúságügyekért és az egészségügyért felelős minisztérium, valamint a gazdaság kérdéseiben illetékes PM bevonásával. Célszerű figyelembe venni, hogy az MTA humán- és társadalomtudományokkal foglalkozó intézetei zömmel olyan kutatásokat végeznek, amelyek az EMMI és a PM által gondozott területek problémáinak, történetének és mai fejleményeinek megismerésére és megértésére irányulnak.”
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította a magyar miniszterelnököt a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált. Szilvay Gergely írása.
A pártpolitikai uszítások kereszttüzébe került gyermekek, fiatalok és a gyermekvédelem hivatását vállalók állandó belső és külső feszültségeknek vannak kitéve, folyamatos szorongást élnek át.
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Nagy átalakítás a láthatáron: Von der Leyen központosítaná az EU költségvetési irányítását.
Az egyetem kommunikációs osztálya a Telex megkeresésére azt is közölte, a miniszterelnök politikai igazgatója „nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát”.
Az MSZP Harangozó Gábort indítja a dombóvári időközin.
A férfi vízilabda Magyar Kupa döntőjében a rekordgyőztes a BVSC-vel vívott óriási csatát.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
