Kína hídfőállásként tekint ránk – Interjú Magyarország pekingi nagykövetével

2018. április 17. 15:54

A keleti nyitásnak vannak kézzel fogható eredményei, a kínai turisták áradnak hazánkba; de hatalmas versengés van a Kínával való kapcsolatépítésekért, a siker érdekében pedig jobb, ha a régió kis országai együtt ülnek asztalhoz a kínai féllel. Többek között ezekről is beszélgettünk Pesti Mátéval, Magyarország pekingi nagykövetével.

2018. április 17. 15:54
Szalma György

Milyenek jelenleg a kínai-magyar kapcsolatok?

 

Túlzás nélkül állítom, hogy a magyar-kínai kapcsolatok ma a virágkorukat élik. Bár ez a kifejezés közhelyszámba megy, de a két ország viszonyát a valóságnak megfelelően írja le. Sosem volt ilyen magas szintű a politikai, gazdasági, kulturális, turisztikai együttműködésünk, mint most. Kína nagyon fontos, megbízható partnerként tekint Magyarországra. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kínai kapcsolataink kormányoktól függetlenül töretlenül fejlődnek.

Mire volt elég a keleti nyitás meghirdetése?

A keleti nyitással 2010 óta plusz lendületet kapott az együttműködés fejlesztése, és ezt érzik a kínaiak is. Sokat számít, hogy Magyarországon politikai stabilitás van. A kínai fél nagyra értékeli a kormányzat hosszú távú, konzisztens Kína-politikáját, és a hivatalos fórumokon maguk is rendszeresen kiemelik, hogy Magyarország egy megbízható partner, és minden kérdésben konstruktív párbeszédet lehet velünk folytatni. A történelemben jelenleg

egy olyan időszakot élünk, amikor Magyarországnak rengeteg lehetősége van Kínában.

Azt gondolom, hogy a keleti nyitás politikája mostanra meghozta a gyümölcsét. Komoly eredményeket érünk el: A Magyarországra irányuló kínai befektetések értéke elérték a 4,2 milliárd dollárt, és a térségünkbe irányuló befektetések kétharmad része hazánkban realizálódik. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolataink értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt.

Mely szektorok teljesítenek a legjobban?

Mi rendelkezünk a legtöbb élelmiszer-behozatali engedéllyel a régiónkon belül, vagyis Magyarország tud a legtöbb fajta mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkel megjelenni a kínai piacon. Sok olyan eredményt értünk el, amelyekkel első helyre helyeznek minket, és nem csak a kelet-európai országok között. A pénzügyi együttműködés terén kiemelendő a Bank of China tevékenysége, amelynek regionális központként működő magyarországi leányvállalata felügyeli a pénzintézet térségbeli tevékenységét; emellett nálunk található a térség egyedüli renminbi klíring-központja is, amelyet szintén a Bank of China üzemeltet. A pénzügyi területnél maradva Magyarország volt Kína után az első olyan ország volt a világon, amely részéről mind offshore, mind pedig onshore RMB-piacon sor került jüanban denominált államkötvény kibocsátására. Hogy másik példát említsek, Magyarország Európából elsőként csatlakozott kormányzati szinten a kínai „Egy övezet, egy út”, röviden OBOR kezdeményezéshez, és a világon elsőként kezdtük működtetni az OBOR közös építésének koordinációjával foglalkozó magyar-kínai kormányközi munkacsoportot. Kína teljes joggal tekint ránk úgy, mint egy hídfőállásra, mint egy európai bázisra, ami nekünk hallatlanul előnyös pozíció.

Milyen erősek a versenytárs országok törekvései Kína irányába?

A világ országainak zöme bevallottan a külpolitikai stratégiájának legfontosabb elemeként kezeli Kína-politikáját. Az elmúlt évben a legtöbb európai vezető legalább egyszer találkozott a kínai állami vezetőkkel. Mindenki igyekszik megtalálni a helyét, politikai és gazdasági pozíciókat kialakítani és érvényre juttatni érdekeit az ázsiai óriás mellett. A Kínával való együttműködésben Európán belül partnerek és versenytársak vagyunk egyszerre.

Pesti Máté nagykövet a kínai külügyminiszter-helyettessel

Hogyan alakul a kínai felvevő piac?

A gyorsan növekvő kínai középosztály meghatározó, nagy mennyiségű, szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkezik. Ez a réteg és ez az összeg elképesztő mértékben gyarapodik. Ha ma valaki körbenéz Pekingben vagy más kínai nagyvárosokban, láthatja, hogy szinte kizárólag luxuskategóriájú autók közlekednek az utakon. Ehhez a trendhez igazodva tolakodnak a nyugati cégek a kínai piacra való bejutásért. Gyakorlatilag minden nagyobb nyugati cég jelen van, a luxus brandek mellett természetesen a középkategóriás márkákkal is. Óriási a versengés annak érdekében, hogy ezt a fogyasztói réteget elérjék.

Hogyan helyeznek el minket a kínaiak a térképen?

Európán belül Magyarország szempontjából egy kifejezetten gyümölcsöző és nagyon fontos együttműködési platform a Kína és a Közép- és Kelet-Európai Országok (Kína-KKE) vagy más néven a 16+1 együttműködés. A KKE térség a Németország és Oroszország között húzódó sávot foglalja magába, a Baltikumtól egészen le a Balkánig. A 16 KKE ország plusz Kína formáció 2011-ben, egy nagyszabású gazdasági fórumként Magyarországról indult el. A következő évben, Varsóban már kormányfői csúcstalálkozó zajlott, és azóta a 17 ország miniszterelnökei minden évben találkoznak, hogy egyeztessék az együttműködés következő időszakának feladatait. Legutóbb, 2017 novemberében Budapest adott otthont a csúcstalálkozónak. A társulásban részt vevő országok nagyjából hasonló gazdasági fejlettséggel, hasonló igényekkel rendelkeznek. Együttműködésükkel a méretbeli különbséget leküzdve a résztvevő országok könnyebben tudnak Kínával kapcsolatokat építeni. Olyan gazdasági projektek valósulhatnak meg, amelyek adott esetben határainkon átívelő fejlesztésekben öltenek formát.

Az ilyen méretű projektek már elérik azt a szintet, ami egy kínai nagybefektetőnek is vonzó lehet.

Az együttműködés természetesen Kínában is kiemelt figyelmet élvez, és Magyarországra ez ügyben is úgy tekintenek, mint mozgató rugóra.

Bejött a keleti nyitásunk vagy sem?

A környező országok közül jelenleg Magyarország rendelkezik a legjobb politikai és gazdasági pozíciókkal Kínában, ami egyértelműen a keleti nyitás politikájának a sikere. Nagyon nagy a fejlődés a kétoldalú kapcsolatokban, minden területen. A felső szintű politikai kapcsolattartás intenzitása kivételesnek számít. 2010 óta nem telt el úgy év, hogy miniszterelnökeink ne találkoztak volna. Tavaly erre két alkalommal is sor került. Némelyek megvonják a vállukat arra, hogy találkoztak a miniszterelnökeink vagy külügyminisztereink.

Hogyan tudunk kitűnni a régió országai közül?

Ahhoz, hogy elsők legyünk a régióból, hogy elsőként Magyarország jusson eszükbe a kínaiaknak, hogy rásegítsenek politikailag a gazdasági döntésekre, hogy a kapcsolataink jól fejlődjenek, ahhoz az kell, hogy a kínaiak tudjanak arról, hogy az ő elnökük, az ő miniszterelnökük, külügyminiszterük preferálja a magyarokat. Az, hogy egy tízmilliós ország miniszterelnöke, akár egyszer is találkozik a közel másfél milliárdos ország miniszterelnökével, óriási dolog. Azonban az, hogy rendszeresen és akár évente többször tárgyalnak, és találkozásaik nyomán sokrétű megállapodások születtek, ennek az üzenete eljut az üzleti és pénzügyi szférába is. Egy disztribútor, amikor eldönti, hogy melyik országnak a termékeit fogja vásárolni, akkor ezek az információk is befolyásolhatják a döntéseit. A széles, minden szakterületre kiterjedő élénk kapcsolatrendszerünk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyar export a legnagyobb térségünkben. A keleti nyitás Kínában így (is) hoz kézzelfogható eredményeket.

A magas szintű érintkezések hozadéka a gazdasági együttműködés sikere. Ahogy már említettem, régiónkban Magyarországon történt a legtöbb kínai befektetés, és a kétoldalú kereskedelmünk is kiemelkedő.

A turisztikai együttműködésünk elképesztően jól teljesít,

35 százalék fölötti értékben növekszik évente a hozzánk látogató kínai turisták létszáma. Tavaly már több mint 250 ezer turistát láttunk vendégül, és ez a szám folyamatosan nő. A közép-kelet-európai térség más országaiba is sok kínai turista látogat, azonban mi büszkélkedhetünk a legimpozánsabb növekedéssel. Kulturális téren szintén komoly együttműködésről számolhatunk be. Kínában jól ismerik a magyar brandet, a Kodály-módszert, hét helyen lehet magyar nyelvet tanulni Kínában, és további magyar szakok megnyitását tervezzük. Nagyon dinamikus a magyar jelenlét.

Mik az okai a turisztikai áttörésnek?

Magyarország a kelet-közép-európai térség országai közül a legismertebb Kínában, aminek számos régre nyúló és aktuális oka is van. A kínai gazdasági reform során több magyar közgazdász munkássága meghatározó volt az új kínai gazdaságpolitika kialakításában. De hadd mondjak valami még érdekesebbet: a kínai alaptantervben Petőfit tanítják az iskolában. Minden kínai iskolás ismeri a Szabadság, szerelem! című verset, kínai fordításban persze. Túlzás nélkül állítom, hogy ismertek vagyunk. Benne élünk a kínai nép fejében, nem is találkoztam olyan kínaival, aki ne ismerné az országunkat. Ha azt mondod Hungary, akkor nem feltétlenül tudják, miről beszélsz, de ha elmondod a kínai nevét, Xiongyali, akkor máris beugrik, hogy melyik országról van szó. Ismertségünk mellett Magyarország gasztronómiája, borkultúrája, nevezetességei jó terméknek számítanak, így turisztikai szempontból vonzó ország vagyunk.

A kínaiak számára már régóta nem korlátozott a külföldi utazás, és jelenleg a világon Kína a leggyorsabban növekvő turisztikai küldőpiac. A hagyományos európai desztinációkat már meglátogatták, egyre inkább új célpontok, így például Magyarország felé fordulnak. Szintén fontos tényező, hogy mivel Kínában nagyon jó a közbiztonság, illetve általában nagyra értékelik a biztonságérzetet,

sokat számít a kínai utazónak, hogy Magyarország egy biztonságos ország.

A nyugat-európai terrortámadásoknak nagy visszhangja van Kínában, és egy olyan országban, ahol az emberek nincsenek ehhez hozzászokva, nem élnek együtt az erőszakkal, nagyot nyom a latban ez a tény.

Hogyan lehet elősegíteni a turisztikai célponttá válást?

Ehhez hozzájárulnak olyan megvalósult projektek, mint a Budapesten regionális irodát nyitó Kínai Országos Turisztikai Hivatal, és ugyancsak a magyar fővárosban működik Kínai-KKE Turisztikai Koordinációs Központ. 2015-től újra lett közvetlen repülőjárat a két ország között. Rendszeres promóciós kampányok is hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több kínai turista érkezzen Magyarországra. A 300 milliós ügyfélkörrel rendelkező, egyben a világ második legnagyobb internetes utazásszervező irodája, a kínai Ctrip.com a legutóbbi budapesti Kína-KKE csúcstalálkozón kétoldalú megállapodást kötött a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, amely alapján a magyar fél olyan programokat és teljes utazási csomagokat állít össze, amelyek kifejezetten a kínai turisták igényeire vannak szabva.

Az angol fordításban Love Actually című, rendkívül népszerű kínai tévéfilmsorozat számos epizódját Magyarországon forgatták, amit egy Magyarországot népszerűsítő reklámcsomag kísért a forgatási helyszínek, mint turisztikai célpontok megjelenítésével, ez is nagyban növelte az ismertségünket. Ezzel egy időben a két főszereplő, Kína két legismertebb sztárjának plakátkampányában is jelentős szerepet kapott Magyarország. Egy másik példa, hogy a Jackie Chan által jegyzett Golden Job című akciófilm külföldön játszódó részei Japán mellett Magyarországon lettek felvéve. A fim 2018 év elején került a mozikba, és a forgalmazást megelőzően egy intenzív reklámkampány keretein belül Magyarország ugyancsak kiemelt szerepet kapott. Ezek egyenként és együtt is nagyon fontosak annak tekintetében, hogy felkerüljünk a „kínai világtérképre”.

A V4-együttműködésben részt vevő országok segítik egymást a kínai piacon?

Kína nagyon tájékozott az európai politikát illetően, szorosan követik az eseményeket. Tisztán látják, hogy a V4-együttműködés aktív, hogy a visegrádi országok Európát érintő kérdésekben hasonló álláspontot képviselnek és nagyban hozzájárulnak Európa stabilitásához. Éppen ezért a V4-együttműködés Kínából nézve is fontos.

Politikai közeledés is történik?

A dolog politikai oldalát nézve a minap valósult meg az első V4+Kína kormányzati szintű politikai konzultáció. Ennek során a külügyekért felelős minisztériumok politikai igazgatói a kínai partnerrel közösen áttekintették a legfontosabb regionális kérdéseket, mind Európában, mind pedig Ázsiában. Nem mellékes, hogy ezt a magas szintű dialógust a magyar elnökség ideje alatt sikerült létrehozni. Wang Yi kínai külügyminiszter és újonnan megválasztott államtanácsos ugyancsak fogadta a visegrádiak delegációját, és találkozásukkor elmondta, maga is látja, hogy ez a szoros együttműködés meghatározó tényező az európai politikában. A visegrádi együttműködés gazdasági oldalát tekintve részben versenytársai is vagyunk egymásnak, részben vannak közös programjaink. A régiós gépjárműgyártás lehetőségeiről folynak tárgyalások, és e tekintetben például komoly harc folyik a kínai befektetésekért. Az ugyanakkor megnyugtató a partnereink számára, hogy

mindannyian elférünk az óriási kínai piacon.

Mit mond pekingi nagykövetként, érdemes kínaiul, illetve Kínában tanulni?

Az előbbiekben szó volt arról, hogy a világ országai egyre nagyobb mértékben keresik az együttműködés lehetőségeit Kínával. A külvilág érdeklődését nem csak a kínai gazdaság potenciáljában rejlő kereskedelmi-üzleti lehetőségek motiválják, hanem Kína ipari, telekommunikációs, mesterségesintelligencia-, zöldenergia- és pénzügyi innovációban elért eredményeinek, a Kínában fejlesztett csúcstechnológiák megismerésének igénye. Megfordulni látszik az a jelenség, hogy míg korábban a nyelvi akadályok a kínai szakembereket hátráltatták a nyugati szakirodalomhoz való hozzáférésben, manapság Kína helyzeti előnyben van, mivel 

számos tudományos, innovációs eredményéhez a nyugati szakemberek nem férnek hozzá a kínai nyelvismeret hiányában. 

Ahhoz, hogy igazán szót érthessünk és még hatékonyabb legyen az együttműködésünk, fontos, hogy sok szakemberünk legyen, aki érti és használni is tudja a kínai nyelvet. Jelenleg több száz magyar diák tanul Kínában. Rengeteg ösztöndíj van, és államközi megállapodások segítik azokat, akik itt szeretnének tanulni. Én személy szerint arra biztatok mindenkit, hogy éljen az ösztöndíjak nyújtotta lehetőségekkel. Érdemes ehhez azt is tudni, hogy számos kínai egyetem szerepel a világ top felsőoktatási intézményei között.

És milyen a kínai oktatási jelenlét nálunk?

Magyarországon az egyetemi keretek között működő Konfuciusz Intézetekben közel 3000 magyar diák tanul kínaiul. Magyarországon négy Konfuciusz Intézet működik, Budapesten, Miskolcon, Szegeden és Pécsett. Hazánk ebből a szempontból is kivételes hely. Az ország lakosságához viszonyítva Magyarország a világ élvonalában van a Konfuciusz Intézetek számát tekintve, ráadásul Budapesten működik a regionális kínai-nyelvtanár továbbképző központ, és a Pécsi Egyetemen működő Konfuciusz Intézet az egyetlen európai oktatási hely, ahol a kínai hagyományos orvoslás tudományát oktatják. Magyarországon már több mint tíz éves a kínai két tannyelvű képzés, és Európában az egyetlen ország vagyunk, ahol két tannyelvű iskolában az általános iskolától a gimnázium végéig lehet kínai nyelven tanulni. Ennek az iskolának a léte olyan esetekben is nagyon fontos tényező, amikor egy kínai cég a régiós központját választja. A kihelyezett munkavállalóik számára lehetőség van arra, hogy anyanyelvi oktatásban részesüljenek a gyermekeik. E mellett lehetőségük van arra, hogy megtanuljanak magyarul, megismerkedjenek a magyar kultúrával és az európai értékekkel. Tipikus esete ez a nemzetközi kapcsolatok, kultúra, oktatás és a gazdasági együttműködés összekapcsolódásának, egymást erősítő kölcsönhatásának.

Milyen partnerek a kínaiak, mire lehet számítani a velük való együttműködésben?

A kínai néplélekben, a néphagyományban alapvetően benne van, hogy

hosszú távra terveznek. Nem egy-két évre, hanem évtizedekre.

Nekik nagyon fontos, hogy megbízhatóak, szavahihetőek és kiszámíthatónak mutatkozzanak, ezt azonban a partnereiktől is elvárják. Fontos, hogy időt szánjunk a kapcsolatok kiépítésére, hogy őszintén érezze a partner a fontosságát, így jó személyes kapcsolatokkal alapozzuk meg az együttműködést. A kínai embereknek nagyon fontosak a jó emberi kapcsolatok, de emellett rendkívül pragmatikusak is. A siker érdekében rá kell szánni az időt és energiát a jó kapcsolat kialakítására – de ezt nem szabad túlmisztifikálni, ez még önmagában nem elég. Ha számukra anyagilag nem éri meg, ha az excel-táblázat alján nem szerepel egy jó szám, akkor az üzlet nem fog létrejönni.

Meg kell említeni a kínaiakra jellemző nagyfokú szorgalmat és a nyitottságot is, amivel nagyban hozzájárulnak az országuk sikeréhez. A kínaiak rendkívül nyitottak az új ötletekre, az új gondolatokra, az új projektek megvalósítására, az innovációra. Egy szemléletes példa az újítások befogadására, és hogy a társadalom rugalmassága hogyan segíti a kínai gazdasági csodát: mára a WeChat nevű kínai mobilapplikáció aktív felhasználóinak száma meghaladta a 900 millió főt, a helyi nagyvárosok pedig gyakorlatilag készpénzmentes zónákká váltak, ahol a nyugdíjasok is QR-kódot szkennelve fizetnek a helyi piacon a mobiltelefonjukkal. Az interneten bonyolított elektronikus kereskedelem éves mértéke tavaly meghaladta az 1100 milliárd dollárt, a magyar nominális GDP több mint kilencszeresét. Azt gondolom, hogy aki Kínába jön, akár politikai, akár gazdasági célokkal, érdemes ezekre tekintettel lennie; mert komoly eredményeket érhet el, ha tudja, hogy mit várnak el a partnereiktől a kínaiak. Az én személyes tapasztalataim nagyon pozitívak, szerintem nagyon jól lehet együtt dolgozni a kínai partnerekkel.

Összesen 41 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mich
2018. április 18. 10:39
Nahát, ebből a térképből inkább az derül ki, hogy a hangsúly Oroszországon, az azt megelőző országokon, aztán Lengyelországon és Németországon van...
Karvaly
2018. április 18. 08:55
Szerintem a legfontosabb rész a cikkben az, hogy pragmatikusak, hosszú távra terveznek, nyitottak a jobbat eltanulni. Ez a három dolog volt a középkori Európa és a századfordulós USA sikerének a kulcsa. Nekünk is erre kellene törekednünk.
mustarharmas
2018. április 17. 23:09
Aha. Az 1,3 milliárdos Kínának mi kellünk hídfőállásként. Miért is? Van kikötőnk, logisztikai előnyünk? Nagy piac lennénk? Ahogy mi, úgy a többi közép európai is igyekszik haverkodni velük.... Már a térképre nézve is látszik, hogy a szerző ostobaságot állít. A jelölt 5 k-ny útvonalból pl.csak egy jön át rajtunk, a zöm viszont Lengyelországon. Ez van.
KannibálTatárÚr
2018. április 17. 17:26
..."ha elmondod (Mo.) kínai nevét, Xiongyali, akkor máris beugrik, hogy melyik országról van szó." Még hogy nem tudnak magyarul! XI Angyalinak neveznek bennünket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!