Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
A Fidesznél senki sem szemlélheti nagyobb elégedettséggel, ami a baloldalon zajlik. Az is szembetűnő azonban, hogy nem kell sokat invesztálnia a baloldali erők megosztásába. Megy az nekik maguktól is, a kormánypártnak pedig marad az uralkodás.
„Vissza-visszatérő kérdése a hazai közbeszédnek, hogy a baloldal pártjai a Fidesz zsebében vannak-e, vagy egyszerűen maguktól ennyire tehetetlenek. A magam részéről hajlamos vagyok az egyszerűbb magyarázatot választani: valószínűleg az utóbbiról van szó. (...)
Csakhogy a mai baloldali valóságban semmi sem az, aminek látszik. A héten már arról olvashattunk, a Fidesz azért támadja ilyen hevesen a Momentumot, hogy megemelje őket. Jól jön ugyanis egy új, viszonylag potens baloldali-liberális szereplő, amely esélyes néhány százalékra, és alkalmas arra, hogy tovább ossza az ellenzéki térfelet. Amiből leginkább az derül ki, hogy a kormánypárt olyan, mint a mesebeli szegény ember, aki ugyanabból a szájából fúj hol hideget, hol meleget: akár agyonhallgatni igyekszik a Momentumot, akár földbe döngölni, csak az ő szekerüket tolja. Hogy aztán azok meg az ő szekerét tolják. Felmerül a kérdés, miért nem Botka Lászlót érte az a vád, hogy Orbán Viktor meg akarja emelni – hiszen voltaképpen ez történt, amikor a miniszterelnök január végén a Modern Városok program keretében vele rázott kezet Szegeden, és nem a helyi Fidesszel. Talán mert az MSZP enélkül is házhoz megy a pofonért, mint legutóbb a hatvani Grassalkovich-kastély esetében, amelyet a Fidesszel közösen jegyzett törvényjavaslatban ruháztak volna át a vadászkamarára, hogy aztán másnapra rájöjjenek: »ami szakmailag indokolt volt, az politikailag tarthatatlanná vált«. Még szerencse, hogy Gréczy Zsolt volt szíves jelezni.
Tény, hogy a Fidesznél senki sem szemlélheti nagyobb elégedettséggel, ami a baloldalon zajlik. Az is szembetűnő azonban – mint azt az utóbbi »vadászbaleset« is mutatja –, hogy nem kell sokat invesztálnia a baloldali erők megosztásába. Megy az nekik maguktól is, a kormánypártnak pedig marad az uralkodás. Továbbá az örömteli tudat, hogy az ellenzéket nem lehet leváltani.”