Brutális statisztika: rekordszámú embert lőttek agyon a német rendőrök
A német egyenruhások persze nem ok nélkül tüzeltek – a Der Spiegel összeszedte a részleteket!
Két olyan határozatot is hozott kedden az Alkotmánybíróság, amelyben olyan bírósági ítéleteket semmisített meg, amelyek megtiltották a rendőrök képmásáról készült sajtófotók és videók közlését az érintettek hozzájárulása nélkül.
Rendőrök képmásáról készült sajtófotóknak, videóknak az érintettek engedélye nélküli közlését tiltó bírósági ítéleteket – köztük kúriai döntést – semmisített meg kedden kihirdetett két határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).
A bíróságok korábbi gyakorlata szerint a nyilvános helyen munkájukat végző rendőrök nem minősülnek közszereplőnek, így róluk felismerhető fotó csak a beleegyezésükkel készíthető és hozható nyilvánosságra. Az Ab ugyanakkor hivatkozott a többi között egy 2014-es, hasonló ügyben hozott döntésére, amelyben már kimondta, hogy a rendőri intézkedésről az érintett engedélye nélkül készült képfelvétel nyilvánosságra hozható, ha nem öncélú, azaz a jelenkor eseményeiről szóló szabad tájékoztatáshoz kötődik, és a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó. Kivétel lehet, ha az emberi méltóság sérelmét okozza a közlés, például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.
Az Alkotmánybíróság rámutatott: a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló képmáshoz való jog közötti érdekütközést esetről esetre egyedi mérlegeléssel kell feloldaniuk a konkrét ügyekben eljáró bíróságoknak.
Ugrott a földforgalmi törvény egyik rendelkezése
Az Alkotmánybíróság szintén kedden kihirdetett határozatával megsemmisítette a földforgalmi törvénnyel összefüggő egyik törvényi rendelkezést is, mert az sértette az alaptörvényben rögzített jogorvoslati jogot.
A konkrét földforgalmi ügyben egy elővásárlásra jogosult perelte be a megyei kormányhivatalt, egy veszprémi bíró azonban felfüggesztette az eljárást és az Ab-hez fordult, kérve az alkalmazandó törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését. Az eljáró bíró indítványa szerint az alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenessége miatt fordulhatott elő, hogy egyes döntésekről az érintettek nem értesülhettek időben - a kifogásolt jogszabály szerint nem is kellett nekik kézbesíteni -, és ezért nem élhettek jogorvoslati jogukkal.
Az ügyben a helyi földbizottság állásfoglalásán alapuló képviselő-testületi döntéssel kapcsolatos közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok alkotmányosságát vizsgálta az Ab és kimondta: alaptörvény-ellenes, hogy a vitatott rendelkezés miatt a hatósági döntés ellen az érintett önhibáján kívül nem élhetett jogorvoslattal, ezért azt az Ab megsemmisítette. (MTI)