És még mondják, hogy a magyar választó passzív, nehezen mozdul!
A rendőrség, ami mégiscsak legjobban ismer minket, másképp gondolja. Az ORFK 20 000 kézi működtetésű könnygázgránátot vásárol.
Két olyan határozatot is hozott kedden az Alkotmánybíróság, amelyben olyan bírósági ítéleteket semmisített meg, amelyek megtiltották a rendőrök képmásáról készült sajtófotók és videók közlését az érintettek hozzájárulása nélkül.
Rendőrök képmásáról készült sajtófotóknak, videóknak az érintettek engedélye nélküli közlését tiltó bírósági ítéleteket – köztük kúriai döntést – semmisített meg kedden kihirdetett két határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).
A bíróságok korábbi gyakorlata szerint a nyilvános helyen munkájukat végző rendőrök nem minősülnek közszereplőnek, így róluk felismerhető fotó csak a beleegyezésükkel készíthető és hozható nyilvánosságra. Az Ab ugyanakkor hivatkozott a többi között egy 2014-es, hasonló ügyben hozott döntésére, amelyben már kimondta, hogy a rendőri intézkedésről az érintett engedélye nélkül készült képfelvétel nyilvánosságra hozható, ha nem öncélú, azaz a jelenkor eseményeiről szóló szabad tájékoztatáshoz kötődik, és a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó. Kivétel lehet, ha az emberi méltóság sérelmét okozza a közlés, például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.
Az Alkotmánybíróság rámutatott: a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló képmáshoz való jog közötti érdekütközést esetről esetre egyedi mérlegeléssel kell feloldaniuk a konkrét ügyekben eljáró bíróságoknak.
Ugrott a földforgalmi törvény egyik rendelkezése
Az Alkotmánybíróság szintén kedden kihirdetett határozatával megsemmisítette a földforgalmi törvénnyel összefüggő egyik törvényi rendelkezést is, mert az sértette az alaptörvényben rögzített jogorvoslati jogot.
A konkrét földforgalmi ügyben egy elővásárlásra jogosult perelte be a megyei kormányhivatalt, egy veszprémi bíró azonban felfüggesztette az eljárást és az Ab-hez fordult, kérve az alkalmazandó törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését. Az eljáró bíró indítványa szerint az alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenessége miatt fordulhatott elő, hogy egyes döntésekről az érintettek nem értesülhettek időben - a kifogásolt jogszabály szerint nem is kellett nekik kézbesíteni -, és ezért nem élhettek jogorvoslati jogukkal.
Az ügyben a helyi földbizottság állásfoglalásán alapuló képviselő-testületi döntéssel kapcsolatos közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok alkotmányosságát vizsgálta az Ab és kimondta: alaptörvény-ellenes, hogy a vitatott rendelkezés miatt a hatósági döntés ellen az érintett önhibáján kívül nem élhetett jogorvoslattal, ezért azt az Ab megsemmisítette. (MTI)