Ft
Ft
13°C
6°C
Ft
Ft
13°C
6°C
02. 23.
vasárnap
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
02. 23.
vasárnap
Hírek
Vélemények
Hetilap
család apa-gyerek kapcsolat apa-magzat kötődés szülés utáni depresszió problémák baba születés Andrek Andrea terápiás lehetőségek prevenció apa apává válás apa-szerep gyermeknevelés szülés

Az apává válás pszichológiája - Preventív és terápiás lehetőségek az apák támogatásában

2016. augusztus 10. 16:49

Az apáknak legalább annyi nyílt és rejtett támogatásra van szükségük a gyermekvárás idején, mint az anyáknak. A támogatás számos szinten történhet: a család, az egészségügyi személyzet és a társadalom egyaránt kiveheti részét e tevékenységből.

2016. augusztus 10. 16:49
Andrek Andrea
„Felsorolunk néhány olyan szempontot, amelyre érdemes figyelmet fordítani a gyermeket váró családok, különösképpen az apák életében:
  1. Hosszú távon is megtérül, amennyiben az apa már a várandósság során aktívan bevonódik az új élethelyzettel való ismerkedés folyamatába. Ennek formáját, ütemezését természetesen mindig az adott család, pár értékrendjéhez és elképzeléseihez érdemes igazítani. További fontos szempont, hogy az apák az anyáktól függetlenül, saját igényeik és ritmusuk szerint vegyenek részt a változásban.
  2. Legyen lehetősége az apának az anyán keresztül kapcsolatba lépni magzatával, amennyiben erre saját vágya, kívánsága van. Mint láthattuk, a magzattal több csatornán is kapcsolatban lehet lenni, minden csatorna fontos és értékes, így ha az apa gondolatban, érzésekben van együtt magzatával, és kevésbé igényli az anya hasán keresztül való kapcsolatfelvételt, úgy kapjon megértést és elfogadást erre nézve (is).
  3. Kezelje az egészségügyi személyzet partnerként az édesapát a várandós-gondozás során, a szülőszobán, a védőnői látogatások alkalmával, és a gyermekorvosi vizsgálatok idején is. Pozitív visszacsatolásuk erősíti az ifjú édesapákban az apai kompetencia érzését.
  4. Ne csak a szülésre, a szülőségre is készítsük fel az anyákat, apákat! Valóban fontos megismerni a szülés élettani és érzelmi dinamikáját, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a kórházból való távozás további kérdéseket vet fel. A szervezett felkészítők térjenek ki a gyermekágy és az azt követő időszakban tapasztalható érzelmi, szociális és egyéb változásokra, valamint e normatív krízis fontos aspektusaira.
  5. Vegyék figyelembe az apák vágyait, érzéseit a szülőszobai jelenléttel kapcsolatban. Támogassuk a párt a saját döntésének meghozatalában, függetlenül a divattól és társadalmi elvárásoktól!
  6. Biztosítsanak a gyermek megszületésének helyszínén lehetőséget az apák számára is a gyermekkel való korai bőr-bőr kontaktusra, vagy szoros, testközeli együttlétre. Amennyiben az anya akadályoztatva van bármi miatt, kapja meg az apa az újszülöttet. Mint láthattuk, hosszú távon is jobban vonódnak be azok az apák a gyermek gondozásába, akik számára lehetőség nyílt a korai kötődésre.
  7. Az anya hosszú távú akadályoztatása esetén támogassuk az apákat abban, hogy betöltsék elsődleges gondozói funkciójukat.
  8. Bátorítsák az anyák az apákat arra, hogy aktívan vegyék ki részüket az újszülött és a csecsemő gondozásában. Minél kevesebb elvárás mentén hagyják az apákat, hogy saját kapcsolatot és interakciós stílust alakítsanak ki gyermekeikkel a gondozás és játék során egyaránt!
  9. Kapjanak az apák és a családok minél több személyes és társadalmi támogatást annak érdekében, hogy hosszú távon is együtt maradhassanak gyermekeikkel, támogatva őket fejlődésükben, nevelkedésükben.
  10. Amennyiben az apa bármilyen okból nem tudja vállalni az aktív részvételt gyermeke felnevelésében, kapjon meg minden támogatást ahhoz, hogy kapcsolatban maradhasson gyermekével, mert az apai jelenlét még úgy is védőfaktor a gyermek pszichoszociális fejlődésében, ha csak időről-időre találkoznak egymással."

 

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!