Fűrész Tünde: Modell értékű családpolitika Magyarországon
Fűrész Tünde, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár: „Modell értékű családpolitika Magyarországon” címmel megtartott előadásának az elején felhívta a figyelmet, hogy gyakorlatilag paradigmaváltásra került sor 2010-ben Magyarországon, amikor is a családpolitikát elválasztották a szociálpolitikától, mondván hogy a családpolitikához nem kötődhet egyfajta a szociális támogatásokkal, a segélyezéssel és rászorultsággal összefüggő tartalom. Nézete szerint ez paradigmaváltás volt e téren.
„A magyar fiatalok általában kettő, három gyermeket szeretnének. Valamiért aztán csak egy, legfeljebb kettő gyermek születik. Jóval elmarad a kívánt, tervezett gyermekek számától a ténylegesen megvalósuló gyermekek száma. Szeretnénk olyan környezetet teremteni, melyben a fiatal családok ténylegesen annyi gyermeket tudnak vállalni, ahányat szerettek volna” – mondta Fűrész Tünde, aki aztán ennek a környezetnek a megvalósulására irányuló kormányzati családpolitikai lépéseket ismertette. A helyettes államtitkár szerint 2010 óta a születések száma, ha nem is látványosan, de nőtt. Ám ez a növekedés már csak azért is jelentős, mivel ugyanezen időszakban a szülőképes nők száma viszont 12 százalékkal csökkent.
Dr. Szabó Endre: Közös értékek – közös feladatok – kihívások, remények
Dr. Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családok Szövetsége tiszteletbeli elnöke szerint nem jellemző, hogy ifjúsági táborokban családról, családpolitikáról legyen szó. „Közös értékek – közös feladatok – kihívások, remények” címmel megtartott előadásában kiemelte, hogy 2011-ben sikeresen létrehozták a „Családlánc” elnevezésű szervezetet, mely magában foglalta mindazon szervezeteket, melyek működésének ugyan talán nem közvetlenül tárgya a család, mégis ezer szállal kötődnek a témához és hasonló értékek mentén gondolkodnak, működnek e téren. Egy civil háló alakult ki Kárpát-medencei szinten.