Egerszegi Krisztina hamarabb lett olimpiai bajnok, mint ahogy szerette volna
Az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina hosszabb lélegzetű interjút adott a Blikknek. Ebből szemlézünk.
Az idei Gombaszögi Nyári Tábor és Szabadegyetem kiemelt témája volt a kárpát-medencei családok jövője – írja a csalad.hu.
Családbarát időben és időpontban zajlott le a „Családdal a Kárpát-medence jövőjéért” beszélgetés az egyébként egyre család-barátabbá váló Gombaszögi Nyári Táborban és Szabadegyetemen. Az második napja zajló rendezvényt egy éjjeli vihar majdnem lemosta a föld felszínéről, ám az előadás kezdetére kisütött a nap és részben fel is száradt a föld, így aki családdal érkezett, akár el is helyezhette csemetéjét a tábor úgynevezett „Gombaovijában”, számol be az infjúsági konferencia technikai részleteiről a csalad.hu.
Dr. Márki László: Adalékok a család helyzetéhez Európában
Míg a csemeték az óvoda gazdag programjával voltak elfoglalva, addig a szülők, családosok, leendő családosok és szülők Dr. Márki László, az Európai Nagycsaládos Szövetségének elnökét hallgathatták meg, aki „Adalékok a család helyzetéhez Európában” tartott előadást. Dr. Márki szerint „a népesség fogy és öregszik, kevés a gyerek és a házasság – sok a válás, az együttélés és az abortusz. A gyerekek és a fiatalok jelentős részének nincs tapasztalata a teljes családról, így hiányzik számukra a lényeges minta”.
Az Európai Nagycsaládosok Szövetsége elnöke szerint a családokat fenyegető másik veszély az, hogy bár az európai alkotmányok közül több is deklarálja a család szerepének fontosságát, azok mégis az egyénre alapoznak a családdal szemben és gazdaságilag, például a nyugdíjak szempontjából is ellenérdekelté teszik az egyént a családalapítással kapcsolatban.
A következő fenyegető jelenséget Márki László a család fogalmának tudatos szétzilálásában látta. Kibontva a gondolatot egy rabbi szavaira hivatkozva az azonos neműek házasságkötéséről beszélt. „Nagy zavart és sok szenvedést okoz a gyermekeknek, akik nem a két szülővel nőnek fel.” – mondta Márki.
Fűrész Tünde: Modell értékű családpolitika Magyarországon
Fűrész Tünde, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár: „Modell értékű családpolitika Magyarországon” címmel megtartott előadásának az elején felhívta a figyelmet, hogy gyakorlatilag paradigmaváltásra került sor 2010-ben Magyarországon, amikor is a családpolitikát elválasztották a szociálpolitikától, mondván hogy a családpolitikához nem kötődhet egyfajta a szociális támogatásokkal, a segélyezéssel és rászorultsággal összefüggő tartalom. Nézete szerint ez paradigmaváltás volt e téren.
„A magyar fiatalok általában kettő, három gyermeket szeretnének. Valamiért aztán csak egy, legfeljebb kettő gyermek születik. Jóval elmarad a kívánt, tervezett gyermekek számától a ténylegesen megvalósuló gyermekek száma. Szeretnénk olyan környezetet teremteni, melyben a fiatal családok ténylegesen annyi gyermeket tudnak vállalni, ahányat szerettek volna” – mondta Fűrész Tünde, aki aztán ennek a környezetnek a megvalósulására irányuló kormányzati családpolitikai lépéseket ismertette. A helyettes államtitkár szerint 2010 óta a születések száma, ha nem is látványosan, de nőtt. Ám ez a növekedés már csak azért is jelentős, mivel ugyanezen időszakban a szülőképes nők száma viszont 12 százalékkal csökkent.
Dr. Szabó Endre: Közös értékek – közös feladatok – kihívások, remények
Dr. Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családok Szövetsége tiszteletbeli elnöke szerint nem jellemző, hogy ifjúsági táborokban családról, családpolitikáról legyen szó. „Közös értékek – közös feladatok – kihívások, remények” címmel megtartott előadásában kiemelte, hogy 2011-ben sikeresen létrehozták a „Családlánc” elnevezésű szervezetet, mely magában foglalta mindazon szervezeteket, melyek működésének ugyan talán nem közvetlenül tárgya a család, mégis ezer szállal kötődnek a témához és hasonló értékek mentén gondolkodnak, működnek e téren. Egy civil háló alakult ki Kárpát-medencei szinten.
Az előadó egy hiánytémát is felemlített: „Annak kevés látványos jele van, hogy minden régióban a többségi nemzet hasonló gondolkodású szervezeteivel szót értenénk.” A tiszteletbeli elnök szerint Szerbiában tapasztalható elmozdulás, hiszen ott szerb, horvát és bosnyák szervezetekkel is létre jött már valamiféle kapcsolat. Ez mindenképpen fontos az érdekérvényesítő képességünk fokozása szempontjából.
Dr. Szabó Endre is felvetette az azonos neműek családalapítási jogának kérdését. Szerinte Nyugat Európa is reménykedve tekintget Magyarország irányába: „Talán át tudjuk vinni azt a család-eszményt, azt a gondolkodást az anyaságról, a gyermekvállalásról, melyet Európa nyugati fele talán már elfelejtett.” - zárul a csalad.hu írása.