Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben a magáncsődről szóló törvény végrehajtási rendelete, amely azt is szabályozza, hogy milyen vagyontárgyak nem tartoznak majd bele az adósságrendezésbe: ilyenek például a háztartási gépek, a gyerekjátékok, és a szociális ellátások bizonyos mértékig; az adós ugyanakkor ha akarja, ezeket is az eljárás alá vonhatja.
Szeptember elsején lép hatályba a családi csődről szóló törvény, amelynek a végrehajtási rendelete szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben. A rendelet szabályozza, hogy milyen vagyontárgyak és pénzeszközök nem tartoznak az adósságrendezés alá – ha az adós másképp nem dönt.
A magáncsőd lényege, hogy az adós és a hitelezők csődmegállapodást kötnek arról, hogy az elkövetkező öt évben az adós miként törleszti a tartozását: ennek végrehajtását egy vagyonfelügyelő ellenőrzi. A törvény szerint öt év elteltével, ha sikerült a csődmegállapodást betartani, az adós a további fennmaradó tartozása alól mentesül, ha a hitelező a követelése 40-45 százalékát megkapta. Tehát a végrehajtást sikerül így elkerülni: az adósnak nem viszik el mindenét, de a hitelező is elkerüli a végrehajtás kockázatát – viszont kevesebbel kell beérnie.
A magáncsődtörvény részletekbe menően nem rendelkezik arról, hogy pontosan milyen vagyontárgyakat lehet majd a csődvagyonba utalni. Ezt szabályozza többek között a most megjelent végrehajtási rendelet. Eszerint olyan, a mindennapi élethez szükséges tárgyakat, mint a háztartási gépek és egyéb felszerelési tárgyak, vagy haszonállatok, nem lehet majd a magáncsőd alá vonni, ahogyan a tankönyveket és a gyerekjátékokat sem. Az ilyen jellegű vagyontárgyak egyébként jellemzően a végrehajtási eljárás szabályai szerint is végrehajtás alól mentesek.
Főszabály szerint tüzelőanyagot és gyógyszert sem lehet a csődvagyonba bevonni, illetve szociális- vagy családtámogatásokat sem, legalábbis az öregségi nyugdíj másfélszeresének értékéig.
Az adós az eljárás alatt bármikor dönthet majd úgy, hogy mégis bevonja a csődeljárásba ezeket a vagyontárgyakat. A rendelet azt is meghatározza, hogy miként kell meghatározni az adós vagyonának a forgalmi értékét például akkor, ha jelzáloggal terhelt ingatlanról, vagy értékpapírokról van szó.
Szeptembertől azok kérhetnek családi csődvédelmet, jövő év őszétől pedig bármely adós, akinek 2 millió és 60 millió forint közötti a tartozása, és ez meghaladja a vagyona értékét, de nem több annak a duplájánál – foglalja össze a hvg.hu.