„A megszületett gyermek, az ő édesanyja és édesapja, az ő lelkesedésük, örömük és megilletődöttségük szemlélése lelkesítő. A gyermekek jelentik a reményt a mi jövőnk számára, amely attól is függ, milyen családokban fognak felnőni, és milyen ösztönzéseknek lesznek kitéve a szélesebb környezetet illetően is. Épp ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a következő nemzedékeket bensőleg kiegyensúlyozott és erkölcsileg érett személyek fogják-e alkotni, vagy már gyermekkoruktól fogva demoralizált, szilárd kapcsolatokat kötni képtelen emberek. (...)
»Igen« a házasságra mint egy férfi és egy nő kapcsolatára! A Szentatya a múlt év tavaszán kijelentette: »A házaspár Isten képe, férfi és nő, mindketten együtt, nem csak férfi és csak nő, nem: mindketten. Ez az Isten képe, a szeretet képe, ott van velünk az Isten szövetsége, megszemélyesítődik ott – a férfi és nő közötti szövetségben« (Beszéd az általános kihallgatáson, 2014. április 2.).
Nyilvánvaló »igen« az azonos nemű személyek gyermek-örökbefogadása ellen. Ferenc pápa figyelmeztet: »A játszmában sok gyermek életéről van szó, akik előre hátrányosan megkülönböztetettek lesznek és megfosztottak az emberi érlelődés lehetőségétől, aminek Isten terve szerint egy apával és egy anyával kell megvalósulnia. A játszmában Isten szíveinkbe írt törvényének teljes elutasításáról van szó… Ne legyünk naivak: ez nem csupán politikai harc, hanem próbálkozás Isten tervének megsemmisítésére, (…) a hazugság atyjának ösztönzése ez, aki igyekszik megzavarni és becsapni Isten fiait«(Bergoglio bíboros levele négy karmelita kolostorhoz Buenos Aires-ben, 2010. június 22.).
Végül a harmadik »igen« a szülők jogára ellenőrzés alatt tartani gyermekeik szexuális nevelését. A Szentatya elmondta: »többen azok közül, akik feltartják zászlaját a szexuális nevelésnek, az emberi személytől elválasztottként értelmezik azt. És így ahelyett, hogy olyan törvényről lenne szó a szexuális nevelésről, amely a személy teljességéért és a szeretetért van, a nemiséget célzó törvényt jelenti. Ez a mi ellenvetésünk. Nem szeretnénk, ha az emberi személy leértékelődne. Semmi többet.” Ami pedig az eutanáziát illeti, a Szentatya szerint „olyan ez, mint azt mondani Istennek: nem, az életet én fejezem be, ahogyan azt én akarom. Ez bűn a Teremtő Isten ellen!« (El Jesuita. Conversaciones con el cardenal Jorge Bergoglio, 92-93; Beszéd a katolikus orvosokhoz, 2014. november 15.). (...)
Azt mondani, hogy én nem megyek el a népszavazásra, mert úgyis érvénytelen lesz, nem állja meg a helyét. Hiszen annak érvénytelenségéhez magam is hozzájárulnék azzal, hogy nem veszek részt rajta. Nem minden nemzedéknek adatik meg az a lehetőség, hogy határozzon hazája jövőjéről. Mi egy felhívás előtt találjuk magunkat, hogy kifejezzük hozzáállásunkat az élet legalapvetőbb értékeihez.”