Túltolta a biciklit a hirtelen visszatért SZDSZ: Jézus Krisztushoz hasonlították a Pride felvonulást

„De nyugodjunk meg: vélhetően ez az egész, prájdostul, tiszástul oda kerül, ahova az SZDSZ” – reagált a hírre az Alapjogokért Központ főigazgatója.

Valóban nem bemagolni, élni kellene az ünnepi napokat. Élni, hogy mindennek rendelt ideje van. Ideje a farsangnak, a karneváloknak, a vigalomnak, és ideje a böjtnek, mely holnaptól ránk köszönt.
„És itt jönne az iskola, a család és a templom (gyülekezet) együtt munkálkodása, mely megtanít ünnepelni, felkészít az ünnepre, és teret is ad neki. Sajnos az esetek többségében a három említett közegből legfeljebb kettő dolgozik össze. Ha az iskola és a család fog össze a templom nélkül, akkor az esetek többségében kilúgozódik az ünnepekből a vallási tartalom, a transzcendens, az alap. Ha az iskola és a templom fog össze a család nélkül, akkor az ünnep könnyen átcsaphat egyfajta kötelező letudandó tevékenységbe, muszájba, aminek semmi köze ahhoz, hogy otthon mit csinálunk, mit csinálnak a családtagok és mit gondolunk az egészről. Szerencsés, ha a család és a templom össze tud fogni a gyerek érdekében, de ha az iskola, ahol idejük nagy részét töltik a gyerekek, s ahonnan barátaik zöme kikerül, nem erősít rá az ünnepre, úgy az egyfajta magánüggyé, vagy szubkulturális üggyé válik, ami a nyilvánosságra, a többségre nem tartozik.