Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem jogerősen úgy döntött, hogy Törökország nem sértette meg az Európai Emberi Jogi Egyezményt azzal, hogy a hat hónapnál régebben külföldön élő törökök csak pártlistákra szavazhattak, egyéni jelöltekre nem.
A vonatkozó panaszt az Ankarában élő Baskin Oran politológus professzor nyújtotta be, aki független jelöltként indult a 2007. július 22-i törökországi választásokon. Az akkoriban érvényben lévő választási törvény értelmében a több mint hat hónapja külföldön élő törökök a vámhivatalokban kialakított választókörökben szavazhattak, de csak a pártok listáira, egyéni jelöltekre nem. Oran még a választások előtt fellebbezett a központi választási bizottsághoz, kérve a szóban forgó szabályozás eltörlését. Azt is kifogásolta, hogy a választási törvény szerint a politikai pártok folytathattak választási kampányt az állami rádió- és televízióban, de ugyanezt a jogot a független jelöltektől megtagadták.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) határozatában utalt a török alkotmánybíróság 1987. május 22-i ítéletére, amely szerint – tekintettel a több mint hat hónapja külföldön élő török állampolgárok szavazati joga biztosításának nehézségeire – a török szabályozás tisztességes egyensúlyt teremtett a kül- és belföldön tartózkodó szavazók érdekei között. Az alkotmánybíróság szerint legitim az a törekvés is, hogy korlátozzák a külföldön élő állampolgárok befolyását a parlamenti választásokon, amelyek elsősorban az országon belül élő állampolgárokat érintő ügyekre összpontosítanak.
Az EJEB ezért úgy ítélt, hogy a külföldön élő állampolgárokra vonatkozó korlátozások célja az ország – és a választások nyomán hivatalba lépő kormány – politikai stabilitásának biztosítása. Ezért a szabályozás nem sérti a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog lényegét, sem a független jelölt jogát arra, hogy induljon a választásokon.
Az EJEB az állami rádióban és televízióban folytatott kampánytevékenységre vonatkozó korlátozást is rendben lévőnek találta. Úgy ítélte meg, hogy csak a politikai pártoknak – hatalomra kerülve – van meg a képességük az egész kormányzati rendszer befolyásolására, ezért jogosan törekednek arra, hogy választási üzeneteik az ország egészéhez eljussanak. Az egyéni képviselőknek ezzel szemben nincs olyan befolyásuk, mint a politikai pártoknak, és választási kampányuk is csak a saját választási körzetükre terjed ki.
A strasbourgi bíróság arra is rámutatott, hogy bár a panaszt tevő képviselőjelölt nem kampányolhatott a rádióban és televízióban, szabadon használhatta a többi kampányeszközt. Az EJEB álláspontja szerint azt a döntést, hogy a rádiós és televíziós kampányolást csak a politikai pártoknak tartják fenn, objektív és ésszerű érvek támasztják alá, és nem kerülnek összeütközésbe a szabad véleménynyilvánításhoz és választhatósághoz fűződő emberi jogokkal.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Ez történik Szíriában: a megbuktatott rezsim képviselőivel is tárgyalt az átmeneti kormány vezetője, az amerikaiakat viszont ő sem szereti...
A jövőt illetően az a nagy kérdés – fejtegette Nógrádi –, hogy képes-e egy terrorszervezet demokratikusan működni.
Törökország nem fogad el semmilyen „terrorfolyosót” a régióban.
Na, melyik marad a mi nagy testvéri, baráti, szuverenista elvtársunk?
Európa sírva fog térdelni Erdogan elnök előtt Damaszkusz eleste után.
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
