Az európai püspöki konferenciák tevékenységét tekintette át Ferenc pápa Erdő Péterrel

2013. május 11. 08:07

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) tevékenységéről, így a vallásszabadságról, az ortodoxokkal való kapcsolatokról, az európai laikusságról és a gazdasági válság okozta szegénységről esett szó a tanács Erdő Péter esztergom-budapesti érsek vezette elnöksége és Ferenc pápa pénteki találkozóján a Vatikánban.

2013. május 11. 08:07

A magyar bíboros, a CCEE elnöke sajtótájékoztatón számolt be az egyházfővel tartott találkozóról. Erdő Péter kíséretében volt a püspöki konferenciák tanácsának két alelnöke, Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek, az olasz püspöki kar elnöke és Jozef Michalik, Przemysl érseke, a lengyel püspöki kar elnöke. „A Szentatya nagy szimpátiával fogadott és bátorított abban a munkában, melyet Európáért, az európai emberek kiengesztelődéséért, a szegényekért és szenvedőkért és a különböző népek közötti barátságért teszünk. Megértést tanúsított Kelet-Európa iránt, amely, akárcsak Latin-Amerika, a nyugati kultúrvilág egy perifériája” – mondta Erdő Péter az MTI-nek nyilatkozva.

Hozzátette, a CCEE missziójának tekinti a válság teremtette elkeseredés ellensúlyozását. „A nacionalizmussal vagy a fiatalok munkanélkülisége okozta keserűséggel szemben a megbékélést hirdetjük a rasszista és antiszemita megnyilvánulások megfékezésével” – fogalmazott. A kelet-közép-európai helyzetre vonatkozó kérdésekre a magyar bíboros úgy válaszolt, hogy a posztkommunista országokban a szovjet diktatúra „felégetett mindent”, elpusztult a „polgári korrektség” is. Hozzátette, hogy Európában a „lelkiismeret felébredésére” van szükség.

Bagnasco bíboros a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az élet védelmében indított európai aláírásgyűjtés május 11-én ér véget és ezt Rómában a Menet az életért mozgalom megmozdulása követi. A CCEE elnöksége bejelentette, hogy május 16-18-án Isztambulban részt vesz azon a szemináriumon, melyet az ökumenikus pátriarkátus a vallásszabadság mai helyzetéről rendez. A CCEE plenáris ülése októberben lesz Pozsonyban, ez alkalomból Nyitrán megemlékeznek Szent Metódról, Európa egyik védőszentjéről. Erdő a CCEE elnökeként egy Szűz Mária-ikont adott ajándékba a pápának Európa védőszentjeinek ábrázolásával.

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csomorkany
2013. május 17. 15:43
Nade mi ez az üres tekintélyi kijelentés, hogy nem része a Szentírásnak? Hát ha Luther igazat ír Istenről és Jézus Krisztusról, sőt az evangéliumot hirdeti velük kapcsolatban, inkább, mint Szent Jakab, akkor Szent Jakab írása miért Szentírás, és Lutheré miért nem az? Ne érts félre, van válaszom, csak az stichesen katolikus válasz. Ami azt illeti, ez az az alapkérdés, amire csak katolikus és ortodox, tehát az egyház Szent Hagyományát tisztelő válasz létezik.
Farkas Árpád
2013. május 17. 00:57
A magyarázat, mégha Luther írja is, nem része a Szentírásnak, mindent a Szentírás mérlegével mérünk. Az igaz nem szerencsés az új fordítású Bibliában az hogy úgy írják Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma, mintha négy lenne az evangélium, nem pedig egy. Szerencsésebb a Károli fordításban pl. a Máté írása szerint való szent evangyéliom elnevezés, a másik három könyvet is ugyanígy írja, sőt a nektek kedves szent jelzőt is eléteszi.
Csomorkany
2013. május 15. 18:01
Kedves Gyula, azért megpróbálhatnád érzékelni az iróniát. Itten aszonták, hogy "Egy Róma befolyása alatt álló keresztény evangéliumnak a Máté, Márk, Lukács, János neve alatt fennmaradt bibliai könyveket nevezi". Nahát, kezitcsókolom, egy bizonyos értelemben ez persze így van: Szent Pál leveleire nem használjuk az "evangélium"-iratmegnevezést. De mint szerényen rámutattam, ez egy olyan gonoszság, amit Károli is elkövetett, tehát mehet bujdokolni Farkas Árpád villámló tekintete elől. Az "evangélium" szót azonban természetesen nem csak iratok megnevezésére használjuk, a legkevésbé sem vonjuk pl. kétségbe, hogy Szent Pál evangéliumot hirdetett, és mi is ezt próbáljuk tenni. Hogy a Római levél és a Jakab levél között ellentmondás van, azt Árpád barátunk elég világosan kifejezte, úgyhogy ezt a kérdést vele beszéld meg.
kgyula
2013. május 15. 13:16
A görög evangelion szó jelentéséből kéne kiindulni. Az Apostolok cselekedeteiben olvasható "Krisztus feltámadott..." talán nem örömhír? Vagy - kapaszkodj meg! - Jób könyvéből az, miszerint "Mert én tudom, az én megváltóm él, és a poraim felettt egyszer megáll." nem volna része az evangéliumnak? Persze a négy könyv elnevezéséhez való merev ragaszkodással megkérdőjelezhető. Csakhogy Pál (miként a többi apostol is nyilván) ószövetségi helyeket is prédikált, olyanokat, amelyek Jézusra mutatnak. Tehát örömhírt jelentenek. Különben a Károli-fordítás - csekély eltéréssel - ugyanazt mondja, amit a Szent István Társulaté a Római levél eső versében: 'Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, elválasztva Isten evangyéliomának hirdetésére.' Persze tudom, ez nem oldja meg az alapvetően szemantikai problémát. "Még az nem teljesen világos, hogy hogyhogy a Károli Szentírásba bekerült a Jakab levél..." Károli nem antológiát készített, hanem fordítást. Egyébiránt semmiféle ellentmondás nincs a Római levél és Jakab levele között. :)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!