Hölvényi: Orvosoljuk az eljárásjogi hiányosságokat az egyházak elismerése terén

Az államtitkár az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése kapcsán hangsúlyozta: az egyházi törvényt tartalmilag messzemenően alkotmányosnak találta az Ab, amely „határozatában nem tartalmi, hanem fontos, technikai jellegű kérdéseket vetett fel”. Hölvényi György örömét fejezte ki, hogy az Alkotmánybíróság alapvetően egyetért az egyházi törvény tartalmi céljaival és megerősíti a kormánynak, valamint az Országgyűlésnek az egyházi státussal való visszaélések kiszűrésére irányuló törekvéseit. Mindez a lelkiismereti és vallásszabadság érdekében végzett kormányzati munka eredményességét jelzi – tette hozzá.

Lényegesnek mondta, hogy az Országgyűlés által elismert 32 egyház jogait a határozat nem érinti, így ezek az egyházak továbbra is intézményeket működtethetnek, tarthatnak fenn, továbbá Magyarországon továbbra sem használhatja senki sem az egyházi, sem a vallási egyesületi státust személyes anyagi haszonszerzésre. Az egyházügyi államtitkár rámutatott: a magyar állam „teljességgel tiszteletben tartja az egyházak és vallási egyesületek autonómiáját”, velük továbbra is párbeszédre törekszik. „Államtitkárságunk dialógusban áll az egyházakkal, vallási egyesületekkel, megkeresésük esetén nyitottak vagyunk a kommunikációra. A párbeszéd nem létszám, hanem közös feladatvállalás kérdése” – állapította meg.

Az Ab kedden visszaható hatállyal megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, amely az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkozik. A határozat indoklásában leszögezik, hogy az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatban is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása. A vizsgált törvény azonban nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, a parlament eljárása nincs határidőkhöz kötve, és nem biztosít jogorvoslatot.

Az Ab arra is kitért, hogy az egyházi státus parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai döntésekhez vezethet, ugyanakkor nem vitatta a parlament jogát arra, hogy részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit. A testület hangsúlyozta, hogy a nem vallási tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére, a törvénysértésekkel szemben az Országgyűlésnek lehetősége van hatékonyabb jogi eszközöket alkotni. Az Alkotmánybíróság közleményében azt írta, a testülethez a törvény miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be tizenhét olyan vallási közösség, amely korábban egyházként működött, de a jogszabály alapján az egyházi jogállást elveszítette, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa pedig utólagos normakontrollt kért a testülettől.