Romlottak a közép-európai intézményi magántőke-befektetők várakozásai az elmúlt időszakban, a változás azonban kevésbé drasztikus, mint a 2007, 2008 és 2011 októberében megfigyelt zuhanások – derül ki a Deloitte legfrissebb kutatásából.
A Deloitte közel egy évtizede, 2003 márciusa óta rendszeresen végez felmérést a közép-európai intézményi magántőke és kockázatitőke-befektetők körében. Az intézményi magántőke-befektetők és kockázati tőkések várakozása az elmúlt két évben ingadozó volt, és ez zsinórban a negyedik olyan féléves felmérés, amelyben az előző időszakhoz képest megfordult a tendencia – ismerteti a cég közleményében Seres Béla, a pénzügyi tanácsadási üzletág közép-európai ügyvezető partnere.
Tavaly áprilisban átmenetileg javult ugyan a hangulat a befektetők körében, a mostani csökkenés mégis várható volt, több gazdasági tényező miatt is. Ilyen tényező például az eurózónára jellemző általános bizonytalanság és a kereskedelmi partnerek romló növekedési kilátásai, Csehország és Magyarország gazdasági fellendülésének elmaradása, a lakossági fogyasztás és a beruházási aktivitás további csökkenése, valamint a lassuló növekedésre és újabb recesszióra utaló jelek Szlovákiában, Romániában, sőt már Lengyelországban is – mutatott rá Seres Béla. A gazdasági környezet alakulásával kapcsolatos aggodalmakat jelzi, hogy a válaszadók – Közép-Európa legnagyobb országainak legjelentősebb intézményi magántőke és kockázatitőke-alapjait vezető szakemberek – közel kétharmada, 59 százaléka a gazdasági kilátások további romlására számít, míg javulást senki sem prognosztizál.
Seres Béla hozzátette: az általánosan negatív várakozások ellenére azonban a megkérdezettek jelentős része további befektetői aktivitást tervez; 35 százalékuk az elkövetkezendő hat hónapban várhatóan több befektetést fog majd eszközölni, mint amennyit megszüntet, 21 százalékuk pedig arra számít, hogy befektetéseik megtérülése jövő év tavaszáig emelkedni fog. Csak az elmúlt néhány hétben több jelentős tranzakció is lezajlott: az Advent International sikeresen lezárta egy tőzsdén jegyzett lengyel kiskereskedelmi cég, az EKO felvásárlását, a Mid Europa Partners bejelentette a Walmark és az Alpha Medical felvásárlását, míg az Abris Lengyelországban és Romániában fektetett be több pénzügyi szolgáltató társaságba. Az intézményi magántőke- és kockázatitőke-befektetők várakozásai alapján számítani lehet továbbá arra is, hogy meglévő portfóliótársaságaik növekedésének elősegítése érdekében további akvizíciókat hajtanak végre e cégek piaci pozíciójának növelése vagy megerősítése érdekében. Seres Béla szerint a felmérés alapján egy dolog biztosnak látszik: a közép-európai kockázati és magántőke-befektetők a recessziós félelmek és a bizonytalan gazdasági környezet ellenére továbbra is aktívan keresik a kiemelkedő növekedést és stabil nyereséget elérő vállalatokat, befektetési és felvásárlási lehetőségeket. Ez pedig várhatóan hozzájárul majd a gazdasági növekedés beindulásához is.
Szerda délelőtt megszavazta az Országgyűlés a 14. havi nyugdíj bevezetését, ezzel eldőlt: jövő februárban összesen öt heti pluszjuttatást kapnak az érintettek, a teljes 13. havit és egy negyed 14. havit.
Az SZTNH jövőre ünnepli fennállásának 130. évét, és ezzel Európa legrégebbi, folyamatosan működő szellemitulajdon-védelmi hivatalai közé tartozik.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„Közép-Európa tovább tolódik jobboldali irányba” – állapította meg a brüsszeli lap.
Egyként gyászolja az ország Balázs Péter színművészt. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész szerda reggel hunyt el. Galériánkban az életútjából idéztünk fel képeket.
Az magyar kormányfő az egyik legbefolyásosabb politikus Európában.
