Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Magas a részvétel a Traian Basescu román államfő leváltásáról szóló népszavazáson, amelyen a romániai választók mintegy egyötöde adta le voksát vasárnap kora délutánig. Ha érvénytelen lesz a népszavazás, Basescu hivatalában marad.
Basescut a parlament függesztette fel tisztségéből, arra hivatkozva, hogy súlyosan megsértette az alkotmányt. A román törvények értelmében a felfüggesztést követően népszavazást kell tartani az államfő leváltásáról, így a választók dönthetik el, hogy Basescu hivatalában maradhat-e vagy sem. A választóknak arra a kérdésre kell válaszolniuk igennel vagy nemmel, hogy egyetértenek-e Basescu leváltásával.
Vasárnap 18 548 szavazókörzetben
lehet szavazni, ami 1068-cal több az öt évvel ezelőtti számhoz képest. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint 7 óra és 23 óra között lesznek nyitva. Ioan Rus belügyminiszter közlése szerint 18 millió 292 ezer 514 állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami azt jelenti, hogy a népszavazás csak akkor lesz érvényes, ha 9 millió 146 ezer 258 választó járul az urnák elé. Az államfő népszerűsége látványosan csökkent 2010 óta, s referendumon – a felmérések szerint – nem lesz kérdéses, hogy többségben lesznek a leváltására leadott szavazatok. A referendum igazi tétje és egyben ismeretlenje az, hogy érvényes lesz-e a népszavazás vagy sem.
Ha érvénytelen lesz a népszavazás, Basescu hivatalában marad. Basescu leváltását nyíltan támogatja a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-liberális Szövetség. A kisebb pártok, így a Románia Haladásáért Országos Szövetség és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója nem foglalt állást egyértelműen a kérdésben, bár a felfüggesztéskor leadott szavazatokból feltételezni lehet, hogy képviselőik és szenátoraik nagy része megszavazta Basescu felfüggesztését. A romániai magyar politikai pártok álláspontjai különböznek egymástól. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség arra buzdítja választóit, hogy menjenek el szavazni, és voksoljanak lelkiismeretük szerint. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt viszont arra kérte támogatóit, hogy maradjanak távol a népszavazástól.
Az adatok szerint vasárnap reggel
tíz óráig 9,10 százalékos volt a szavazási kedv vidéken, városokban pedig 9,01 százalék. Ez utóbbi adat azért szokatlan, mert az előző romániai választásokon a városokban rendszerint sokkal kisebb volt a részvétel a vidékhez képest. A Románia déli és keleti részén lévő megyékben magas a szavazási kedv. Reggel tíz óráig a legkevesebben a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyében szavaztak, ahol a lakosságnak 1,72 százaléka, illetve 3,94 százaléka voksolt.
FRISSÍTÉS (15:20)
A romániai választók mintegy egyötöde adta le voksát vasárnap kora délutánig. A román központi választási iroda által közölt részvételi adat szerint délután két óráig a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 21,37 százaléka adta le voksát. Továbbra is a Románia déli és keleti részén lévő megyékben magas a szavazási kedv, Hargita, Kovászna és Szatmár megyék továbbra is sereghajtók.