Bankrabló kormány

„A lakosság devizaadósságának mérséklődésével kétségtelenül csökken az ország sebezhetősége, ami javíthatná a befektetői megítélést. A megvalósítás bankellenes és jogsértő módja miatt azonban várhatóan nagyobb árat fizet az ország az »otthonmentő akcióterv« legújabb opusáért, mint amit a devizakitettség csökkenésével nyer. A legfontosabból: a bizalomvesztésből némi ízelítőt már a szeptember 12-i parlamenti bejelentést követően kaphattunk: megemelkedett az ország csődkockázata, gyengült a forint, esett a budapesti részvényindex, veszélybe került az ország hitelminősítői besorolása. A leginkább érintett osztrák bankok részvényeit is megtépázta a magyar miniszterelnök bejelentése; az osztrák jegybankelnök, a pénzügyminiszter, sőt még a külügyminiszter is súlyos szavakkal illette az uniós jogrendbe ütköző tervet, és perrel fenyegette a magyar kormányt.

A bankok meggyengítéséért is nagy árat fizetünk. Az azonnali tőkevesztés a hitelezés szűkítését vonja maga után, a jövedelmezőségi kilátások romlása pedig a tulajdonosok tőkeemelési hajlandóságát veti vissza. A kormányfő által preferált magyar tulajdonú hitelintézetek elegendő tőke és források hiányában nem képesek a külföldi leánybankok csökkenő aktivitását ellentételezni, így tartóssá válhat a hitelszűke. (Vegyük észre: a tőkeerős és forrásokban gazdag OTP nem magyar tulajdonú bank, hiszen részvényeinek kétharmada külföldiek kezében van, de még a menedzsmentje sem minősíthető »nemzeti érzelműnek«, hiszen a nyereségből felhalmozott tőke nagy részét évekkel ezelőtt külföldi leánybankokba fektette.)

A tartós hitelszűke megnehezíti és megdrágítja a folyó termelés és a beruházások finanszírozását, ami még jobban visszaveti az amúgy is lanyha növekedést, akár recessziót is előidézhet. Emiatt a munkahelyek száma nemhogy nő, de tovább csökken. Pláne, hogy a hitelszerződések alkotmánysértő felrúgásával a kormány újabb lyukat üt a jogbiztonság már erősen megrostált szövetén, amivel a bankszektoron túlmutató hatást vált ki a befektetőkből. Hiszen ki vehet komolyan ezután Magyarországon bármely polgári szerződést? A közbizalom megrendülése tőkekiáramláshoz, a hazai megtakarítási hajlandóság hanyatlásához vezethet - csupa olyan jelenséghez, amelyek éppen a vágyott gazdasági fellendülést ássák alá.”