Egyre többen érkeznek hazánkba Izraelből, jót tesz a kánikula és a Forma-1 is – erős szezont zárhat a turizmus!

Háromszázezernél is többen látogattak ki július 20. és 23. között a 38. Formula 1-es magyar nagydíj eseményeire, amivel mind létszámban, mind bevételben rekordot döntött a Hungaroring. Ráadásul jogi oldalról most már minden feltétel adva van ahhoz is, hogy a következő tíz évben újabb csúcsokat érjen el a mogyoródi létesítmény, a magyar nagydíj ugyanis 2032-ig benne van az autóverseny-sorozat naptárában. Ez nemcsak a technikai sportok rajongóinak örömteli hír, hanem a turisztikai ágazatnak is, amelynek idén – a belföldi számok vártnál hektikusabb alakulása miatt – nagy szüksége van a minél több külföldi vendégre. 

A sportturizmus ebben kifejezetten jó támasza az ágazatnak, amit már bizonyított a labdarúgó-Európa-liga május végi fővárosi döntőjére, majd a nyár közepi Formula 1-es futamra érkező látogatók kiemelkedő száma is. S még csak ezután következik – augusztus 19-től 27-ig – a budapesti atlétikai világbajnokság, amely a harmadik legnagyobb sportesemény a világon, de 2023-ban, amikor sem nyári olimpiát, sem foci-vb-t nem rendeznek, ez számít a legjelentősebbnek. A sporthoz kapcsolódó idegenforgalom már csak azért is kiemelten fontos, mert a turisztikai ügynökség adatai szerint a szurkolók a szabadidős turistákhoz képest általában hosszabb ideig maradnak Magyarországon, többet költenek, és gyakrabban vesznek igénybe magas minőségű szállást és vendég­látást. Utóbbit alátámasztják a hungaroringes versenyhétvégére érkezők budapesti szállodai előfoglalásai is, amelyek 58 százaléka négy-, 12 százaléka pedig ötcsillagos hotelekbe szólt.

Levegőben, szárazföldön – jönnek a külföldiek

Mivel a külföldiek által hazánkban eltöltött vendég­éjszakák száma erőteljesen korrelál a Liszt Ferenc repülőtér forgalmával, a légikikötő mutatói jó turisztikai előrejelzőként funkcionálnak. Az adatok ezen a téren egyértelműen kedvezők az ágazat szempontjából: az Airportal.hu beszámolója szerint a Budapest Airport 1,338 millió utast regisztrált idén júniusban, ami a 2019-es rekordév hatodik hónapjához képest csupán 9,3 százalékkal kevesebb, míg 2022 azonos periódusával összevetve 10,8 százalékos növekedést mutat. „Ezt a tendenciát látjuk a szállodáknál is. A külföldiek vendégéjszakáinak a száma folyamatosan nő, s várhatóan ennek lesz köszönhető, hogy ebben az esztendőben pozitívan alakul majd a teljes turisztikai-szállodai mérleg” – jelzi a Mandinernek Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének az elnöke. A hazai szállodák 70 százalékát tömörítő szervezet vezetője azt mondja: az összkép változatlanul úgy néz ki, hogy a legtöbb turista az Egyesült Királyságból és Németországból érkezik hazánkba, bár mindkét küldőország mutat némi visszaesést. Előbbinél még mindig a brexit hatása érződik, utóbbi esetében pedig az elsődleges ok az infláció, amely tavaly a németeknél a második világháború utáni legmagasabb szintre ugrott, igaz, azóta a mérséklődése nagyobb ütemű, mint a magyaré.

A szakember rámutat arra is, hogy a britek és a németek mellett egyre jelentősebb tömeget képviselnek a környező országokból – különösen Szlovákiából és Csehországból – több napra érkező, jellemzően a fürdővárosainkat felkereső autós turisták. Szintén nagy előrelépésként értékeli, hogy rengetegen utaznak Magyarországra Izraelből, amely ezzel a külföldi turisták ranglistáján már dobogóközeli helyen áll. Az izraeliek többségét Budapest nevezetességei érdeklik, de sokan beiktatnak egy-egy vidéki kirándulást is. „A szakma bízik emellett az ázsiai küldőpiac visszaerősödésében, amiben nagy segítség, hogy ismét van közvetlen légi összeköttetés Budapest és Kína között” – teszi hozzá Flesch Tamás, utalva arra, hogy már négy kínai nagyváros – Peking és Sanghaj mellett a 30 milliós lélekszámú Csungking, valamint a 10 milliós Ningbo – érhető el a ferihegyi reptérről. A szakma szorgalmazná ugyanakkor legalább egy közvetlen járat mielőbbi beindítását az Egyesült Államokba is, az ugyanis nagyban megkönnyítené az amerikaiak visszacsábítását hazánkba.

Az idegenvezetők is örülhetnek

„A koronavírus-járvány után ebben az évben ismét sok turista érkezik hazánkba. A pandémia előtti adatokat ugyan még nem értük el, de kifejezetten biztató az idei szezon” – erősíti meg a szállodások tapasztalatait a Magyar Idegenvezetők Szövetségének elnöke, s örömmel emeli ki, hogy számukra ez azt jelenti, újra sok idegenvezetőre van szükség. Kratofil Zita azt mondja, a járvány miatt elég sokan elhagyták a pályát, hiszen egyik napról a másikra munka nélkül maradtak, és vannak olyan kollégái, akik már nem is tervezik, hogy visszatérnek a hivatásukhoz. Az aktív idegenvezetők többsége ugyanakkor elégedett az ez évi szezonnal, hiszen sok a munka, a külföldi turisták visszatértek Magyarországra, azon belül Budapestre – legalábbis Európából mindenképpen. „Az amerikaiak egy része még nem jön hozzánk, úgy érzik, hogy az orosz–ukrán háború miatt nem lennének nálunk biztonságban. Az ázsiai vendégek viszont egyre nagyobb számban érkeznek, de a járvány előtti szintet még az ő számuk sem érte el” – számol be a szakma aktuális helyzetéről.

A tapasztalat az – folytatja –, hogy a külföldi turisták legtöbbje részt vesz olyan magyarországi programokon, ahol helyi idegenvezető mutatja be a látnivalókat. Sőt, az egyéni vendégek is egyre szívesebben rendelnek vezetett privát sétákat, amelyeken sokkal több speciális kérdésre kaphatnak választ. A fiatalok körében ugyanakkor inkább az a divat, hogy egy hop on, hop off buszos útra fizetnek be. Mivel a legtöbb külföldi a fővárosba érkezik, ebből adódóan a budapesti városnézés a legkeresettebb program, de vidéken is egyre több helyen van lehetőség vezetett túrákra, így ma már elérhető ilyen például a Hortobágyon, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, az Aggteleki-cseppkőbarlangban, a szentendrei skanzenban, Hollókőn vagy éppen a Gemenci­-erdőben. A külföldiek kedvenc egynapos, vidéki úti céljai között van az úgynevezett pusztaprogram – amelynek során az alföldi tanyavilágban fogadják őket lovas kocsikázással, méneshajtással, lovas bemutatóval –, továbbá a Dunakanyar – Esztergom, Visegrád és Szentendre –, valamint a Balaton-parti és a tó környéki települések bebarangolása. A szakember hozzáteszi, hogy a Magyarországra látogató ötvenes, hatvanas és idősebb korosztályra különösen igaz – mind a fővárosban, mind vidéken –, hogy szívesen vesz részt folklórvacsorákon, amelyeken a magyaros ételek mellett zenészek és népviseletbe öltözött táncosok gondoskodnak a hangulatról. Emellett egyre népszerűbbek az idelátogatók körében a többnapos biciklitúrák, jellemzően a Balatonnál, a Dunakanyarban és a Fertő tónál. Az ezeken részt vevő turisták általában busszal érkeznek, hozzák a saját kerékpárjukat, és rendszerint kérnek idegenvezetőt is, aki természetesen velük együtt tekeri le a célként kitűzött távot – avat be kollégái változatos feladataiba Kratofil Zita.

Kétarcú szállodaidény

A külföldihez képest a belföldi turizmus idén némileg árnyaltabb képet fest. Pedig erősen indult az év, hiszen az energiaválság okán általánosan elrendelt téliszünet-hosszabbítás miatt sokan töltötték január első napjait valamely magyarországi szálláshelyen. A szállodák esetében azonban február óta stagnál, illetve csökken a magyar vendégek száma. „A pontos adatok majd csak a szezon végén derülnek ki, de az már most látszik, hogy volt olyan hónapunk, a június, amikor 30-40 százalékkal kevesebb volt a belföldi vendég a hoteleinkben az előző évhez képest” – mondja a szállodaszövetség elnöke. A nyár közepi forgalmat értékelve nagyjából 15 százalékos visszaesést lát az előző esztendő hasonló időszakához képest, de vannak olyan részei az országnak, ahol ez csak 10, ám olyanok is, ahol legalább 20 százalékos a csökkenés.

A tendencia két fő okra vezethető vissza a hoteleket összefogó szervezet szerint. Az egyik a fizetőképes kereslet csökkenése, ami egyértelmű összefüggésben áll a pénzromlás mértékével, magas infláció esetén ugyanis a családok jó része előbb-utóbb kénytelen visszafogni a szabadidős kiadásait. A másik magyarázat az, hogy 2019 után a mostani az első olyan év, amikor tényleg korlátozások nélkül lehet külföldre menni: 2020-at és 2021-et még sújtotta a koronavírus-világjárvány, s bár tavaly már nagyjából szabadon lehetett utazni, ám az viszonylag későn derült ki, hogy hova és milyen formában. „Így még 2022-ben is sokan választották inkább Magyarországot, idén azonban már tényleg lehetett tervezni és tilalmak nélkül külföldre utazni. Azok közül pedig, akiknek volt erre fordítható jövedelmük, sokan választották a tengerparti nyaralást” – részletezi Flesch Tamás. Mivel a tenger melletti vakációzásnak idehaza a Balaton az első számú alternatívája, a mostani hotelszezonnak ilyen értelemben a tó körüli régió a fő kárvallottja. A szállodaszövetség vezetője szerint két-három belföldi csúcsév után „ez a realitás, ezt tudomásul kell venni”. Ám az éves turisztikai összbevételek feltehetőleg még így is pozitív képet festenek majd, „persze egy balatoni szállodást nem fog vigasztalni, hogy egy budapestinek jó éve van, de volt ez fordítva is” – mondja.

Bár a Balaton körüli szállodák üzemeltetői láttak már jobb szezont, ha nemcsak a hoteleket, hanem az összes szálláshelytípust vesszük górcső alá, akkor az összkép reménytelibbnek mutatkozik. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint ugyanis a július eleji-­közepi forróság „megtette a hatását”, a kánikula napjaiban tömegek kerestek enyhülést a vízpartokon, ami kedvezett a tó idegenforgalmának is. A Balatonnál a főszezonban július derekáig több mint 700 ezer vendég fordult meg, június elseje és a nyár közepe között 2,4 millió éjszakát regisztráltak a szálláshelyek, ami így néhány tized százalék híján majdnem eléri a 2019-es forgalmat. Az előző főszezonhoz képest a legnagyobb növekedést a vendégek terén Tihany, Tapolca és az Európa kulturális fővárosa cím idei birtokosa, Veszprém produkálta a régióban.

Az idegenforgalmi szereplők tehát összességében bizakodók. Reményeik szerint ősszel-télen – ahogyan azt a kormány és a Központi Statisztikai Hivatal is prognosztizálja – valóban egy számjegyűre csökken az infláció, s ezzel párhuzamosan az év vége felé és 2024 elején, különösen a tanítási szünetekben és a hosszú hétvégéken visszaerősödik a belföldi turizmus, és ismét a 2019-es rekordesztendő túlszárnyalásáról lehet majd beszélni. Ebben segíthet, hogy egy kormánydöntés lehetővé tette a Szép-kártyákra utalható munkáltatói juttatás megemelését 200 ezer forinttal. A turisztikai szegmens abban bízik, hogy ezt minél több munkaadó meg is teszi, a munkavállalók pedig csak kisebb részben költik majd a pénzt élelmiszerre, és a nagyobb részt továbbra is szállásra, vendéglátásra, attrakciókra fordítják. Ez azért is lényeges az ágazatnak, mert az összes belföldi szállásbevétel 25 százaléka folyik be a Szép-kártyákról, ami tetemes összeg, így egy esetleges zsugorodás érzékenyen érintené a hazai idegenforgalom kínálati oldalát.

***

Az Adrián még mindig jóval drágább a nyaralás, mint itthon

Szalai Laura írása

Idén is kíváncsiak voltunk arra, hogy a már tavaly az ország legjobb strandjának választott, idén pedig elsőként ötcsillagos minősítést szerző vonyarcvashegyi Lidón milyen benyomásai voltak a szezonról a vendéglátószektornak. „A magyar ember ezen a nyáron akkor jön strandra, ha a telefonja nem mutat rossz időt, illetve elsősorban hétvégenként” – mondja lapunknak a Sparhelt bisztró két tulajdonosa, Ada és Zoli.

Tény, hogy ezen a nyáron az időjárás messze van a kiszámíthatótól, emellett hetek óta háború zajlik a vendégek számáról, a magyarok megváltozott nyaralási szokásairól és természetesen az árakról. A Sparhelt tulajdonosai elismerik, hogy a magyar vendégek idén sem egy- vagy többhetes nyaralásra, hanem inkább rövidebb időre jönnek a Balatonra. „Valamivel több a külföldi vendég a tavaly tapasztalthoz képest, de nem jelentős a különbség” – teszik hozzá. Arra a felvetésre, hogy sok beszámoló szerint mostanra olcsóbb az Adrián nyaralni, mint a Balatonon, határozottan reagálnak: szerintük megvezetik az embereket, akik ugyan lehet, hogy elmennek a tengerhez, de aztán sok helyen szembesülnek a valósággal, hogy még mindig jóval drágább kinn a nyaralás, mint itthon.

És hogy igaz-e az idei nyár rémtörténete, miszerint 2000-3000 forintot is elkérnek egy lángosért? „Bárcsak így lenne, de közel sem ez a helyzet. Mi a lángos árát csupán tíz százalékkal emeltük meg, holott az optimális a sajtos-­tejfölös esetében 2500 forint lenne. Az előállítási költségeket figyelembe véve valójában egy margherita pizza árát kellene elkérni érte” – mondja Ada. Zoli hozzáteszi, hogy 15-20 százalékot emeltek a múlt évhez képest, az infláció miatt kívánatos 40 százalék helyett. Mint mondják, szándékosan vannak áron alul, de augusztus 1-jétől néhány étel esetében így is kismértékű emelésre kényszerültek.

A munkaerőhelyzettel kapcsolatban arról számolnak be, hogy mátrixszerűen oldják meg a szezont, vagyis nem állandó csapattal dolgoznak, hanem két-három hetes időintervallumban jönnek hozzájuk a munkatársak, nagyrészt diákmunkában. „A szakképzett munkaerőt lehetetlen megfizetni” – szögezik le.

A tulajdonosok bíznak abban, hogy az augusztus, ha nem is a korábbi években, de az idén júliusban néhány hétvégén tapasztalthoz hasonló vendégforgalmat hozhat. „Forgalom szempontjából továbbra is a 2019-es év volt a csúcs” – hangsúlyozzák. A kilátások kapcsán pedig Zoli megjegyzi: idén még nagy könnyebbség, hogy nem vonatkozik rájuk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség (a 12 és 100 millió forint közötti nettó árbevételű vendéglátóüzletek idén július 1. helyett 2024. január 1-jétől kötelesek adatot szolgáltatni – a szerk.), hiszen „az új rendszer majd a pörgési sebességet lassítja”, így szerintük az időarányos bevétel jóval kevesebb lesz onnantól kezdve, hogy bevezetik a szabályozást.

Nyitóképen: az 55. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj tókerülő vitorlásverseny mezőnye Vonyarcvashegy közelében júliusban. Fotó: MTI / Varga György