Új jelölt kerestetik

Szabó Lajos írása a Mandiner hetilapban.

Korábban a NOB tagjai életük végéig tartó megbízást kaptak, a korhatárt az 1960-as években nyolcvan esztendőben határozták meg, az ezredforduló óta beiktatott tagok pedig hetvenéves korukig viselhetik a tisztséget. A korhatár betöltése után, amennyiben a tagság úgy dönt, tiszteletbeli tagként tovább dolgozhatnak.

1894-ben, amikor Pierre de Coubertin báró megalapította a szervezetet, már ott találunk a tagok között egy magyart, Kemény Ferenc ismert pacifista pedagógust, aki bírta a Nemzeti Torna Egylet elnöke, Berzeviczy Albert államtitkár támogatását. Coubertin fontos gyakorlati feladatot bízott rá, a szervezet titkárává nevezte ki. Kemény 1895 végén megalapította a Magyar Olimpiai Bizottságot. Csapatvezetőként ott volt az első három játékokon, de 1907-ben a Magyar Athletikai Club nyomására lemondani kényszerült; gróf Andrássy Géza, a MAC elnöke lett az új tag. Két évvel később, 1909-ben Muzsa Gyula is bekerült a NOB tagjai közé. Mindkét új tag számottevő sportmúlttal és politikusi háttérrel bírt. Rendszeresen részt vettek a NOB rendezvényein, az adminisztratív teendőket elsősorban Muzsa végezte. A Magyar Olimpiai Bizottság folyamatos szervezeti működése ebben az időszakban kezdődött meg.

Andrássy 1938-ban meghalt, helyére 1939-ben ifjabb Horthy Miklóst választották be. Horthy számos sportágat művelt magas színvonalon, és több sportági szervezet vezetője volt. Ezzel szinte egy időben nagyköveti megbízást kapott Brazíliába. Távolléte és a kitörő világháború megakadályozta, hogy érdemi munkát tudjon végezni a NOB-ban. A háború után Magyar­országra már nem térhetett vissza, így nem végezhette el a munkáját. Ügyét – másokéval együtt – 1948-ban zárták le, ekkor a NOB megfosztotta tagságától, s Magyarország elveszített egy helyet a testületben.

Az 1946-ban elhunyt Muzsa Gyula helyére két évvel később Mező Ferenc került a NOB-ban. Ő az 1928-as játékok művészeti versenyein az ókori olimpiai játékok történetéről írott könyvével aranyérmet nyert. Nevéhez köthető az olümpiai ásatások felújítása és befejezése. Mező jelentős szerepet játszott a magyar sportapparátus újraindításában, s ő volt az 1960-as játékokat pályázó iroda vezetője. 1961-ben halt meg.

A hidegháborús viszonyok között több mint két évbe telt, mire utódját, Csanádi Árpádot beválasztották. Csanádi ismert sportszakember és gyakorlott sportdiplomata volt már ekkor. Alelnöke lett a NOB frissen megalakított orvosi bizottságának, ezt a tisztet kilenc évig töltötte be. 1971-ben közreműködött a programbizottság megalakításában, s ő lett a testület elnöke. Ez a bizottság döntött a sportágak és versenyszámok programba kerüléséről és törléséről. 1975-től 1979-ig a végrehajtó bizottságban ténykedett, majd 1982-ben ismét tag lett. 1979-től ő töltötte be a legfontosabb szakmai posztot, a sportigazgatói tisztséget. Részt vett az olimpiai ötkarika használatáról döntő grémium munkájában, s dolgozott a nemzeti olimpiai bizottságok és a NOB együttműködését összehangoló testületben is. 1983-ban bekövetkezett halála imponáló karriert tört félbe.

Igazodva az egyre erősödő igényhez, hogy a NOB tagjainak legyen sikeres olimpiai sportolói múltjuk, 1983-ban a versenyzői pályafutását nemrégen befejező, kétszeres aranyérmes Schmitt Pált választották be. Ő lett a MOB főtitkára is, és – a korban szokatlan módon pártonkívüliként – kinevezték az Országos Testnevelési és Sporthivatal alelnökének. Csaknem negyvenéves NOB-tagsága alatt számtalan testületben dolgozott, 1991-ben beválasztották a végrehajtó bizottságba, ennek tagjaként 1995 és 1999 között a nemzetközi szervezet alelnöki tisztét töltötte be. 1995-ben alapító elnöke volt a környezetvédelmi bizottságnak, 1999-től 2010-ig a NOB protokollfőnökeként dolgozott. Alapító elnöke volt az Olimpikonok Világszövetségének is.

A NOB a szabályok változtatásával tagdelegálási jogot adott a nemzetközi sportszövetségeknek. 2000-ben így választották taggá Aján Tamást, aki már 1985-től a tömegsportbizottságban, 2005-től a nemzetközi kapcsolatok bizottságában dolgozott. Aján Tamás a hetvenéves korhatár betöltése után kikerült a teljes jogú NOB-tagok közül, de 2010 és 2020 között tiszteletbeli tagként dolgozott tovább.

A riói játékokon a még aktív úszó, 2012-ben aranyérmes Gyurta Dánielt beválasztották a NOB sportolói bizottságába, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi szervezet teljes jogú tagjaként dolgozhat. Mandátuma 2024-ben jár le, ekkor akár magyar tag nélkül is maradhat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Erre az alapítás óta csak egyszer volt példa, Mező Ferenc halála után.

A magyar sportdiplomácia sürgős feladata, hogy megtalálja azt az alkalmas jelöltet, aki eséllyel pályázhat a NOB-
tagságra, és aki megválasztása esetén sikerrel folytathatja az elődök munkáját. Schmitt Pált a szervezet május 20-ai ülésén a tagság egyhangú szavazással a NOB tiszteletbeli tagjává választotta, vagyis amikor az idén május 13-án a nyolcvanadik életévét betöltő sportdiplomata szavazati joga az esztendő végén megszűnik, személye továbbra is közel marad a világ legpatinásabb nemzetközi sportszervezetéhez.

A szerző sporttörténész, a Sportmúzeum igazgatója.

***

„Gyurta Dániel vagy Gyulay Zsolt lehet a folytatás”

– Schmitt Pál olimpiai bajnok vívó, sportdiplomata, korábbi államfő

Csisztu Zsuzsa interjúja

Alig egy órája ért véget a NOB ülése, s ott egy nagy elismerést jelentő döntés született a személyével kapcsolatban.
A rendes tagságom a nyolcvanadik életévem betöltésével ennek az esztendőnek a végén lejár. Thomas Bach, a NOB elnöke feltette a kérdést a tagságnak, elfogadják-e, hogy tiszteletbeli tagként a jövőben a NOB-család tagja maradjak. Megtisztelő, hogy egyöntetűen megszavazták.

Tehát közel marad a NOB-hoz, ha a szavazati munkában nem vesz is részt a jövő évtől. Milyen képességek, készségek, esetleg feltételek kívánatosak a NOB-tagsághoz?
Rendkívül fontos a nemzetközi sportvilágban való jártasság, a nemzetközi olimpiai mozgalom működésének alapos megismerése, a vezetői tapasztalat, és természetesen nem hátrány a kiemelkedő sportpályafutás sem. A női tagok számát is növelni szeretné a NOB, ez szintén szempont lehet, az idegen nyelvek használata pedig „munkaeszköz”, enélkül elég nehéz boldogulni. Nem automatikus, hogy egy kikerülő magyar tag helyett egy másik magyar kerül a testületbe. A NOB-nak 205 ország a tagja, és 105 személy alkotja a közgyűlést; akad olyan, hogy egy országból több tag is jelen van a testületben. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy nem az országok delegálják a tagokat, hanem fordítva: a nemzetközi olimpiai mozgalom és a NOB eszmeiségét képviseli az adott tag a saját hazájában.

Mindezek ellenére úgy érezhetjük, hogy egy magyar tag jelenléte vagy hiánya bizony befolyással bírhat hazánk nemzetközi sportdiplomáciai pozíciójára. Ki lehet a legalkalmasabb jelölt itthonról?
Egyelőre nem maradunk NOB-tag nélkül, hiszen Gyurta Dani barátom a sportolói bizottság megválasztott tagjaként most is a szervezet tagja, és ez még így lesz a párizsi olimpia végéig. Valószínű, hogy 2024 vége előtt nem jön szóba, hogy új tagot válasszanak az én pótlásomra. Mivel Gyurta igen megbecsült és szorgalmas tagja a sportolói bizottságnak, látok esélyt arra, hogy egyéni tagként bekerüljön. Nyilván ehhez egyeztetések kellenek. Az is egy elképzelhető szcenárió, hogy az aktuális MOB-elnököt, Gyulay Zsoltot emelik be a közösségbe. Többen is ambicionálhatják itthonról a pályázást, az ő személyükről jelenleg nincs hivatalos ismeretünk. Reálisan Gyurta Dánielt és Gyulay Zsoltot nevezném meg mint a legvalószínűbb jelölteket.

*** 

Nyitóképen: Gyurta Dánielt beválasztják a NOB sportolói bizottságába Rio de Janeiroban 2016-ban. Fotó: AFP / Fabrice Coffrini