Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Diplomáciai nagyüzemének közepén, a kínai államfővel való találkozás után, a francia elnök és a német kancellár előtt fogadta Moszkvában Vlagyimir Putyin Orbán Viktort. A közös bejelentésekből egy magyar–orosz gazdasági sikersztori képe rajzolódik ki.
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.
Ez az utolsó üzenetem hozzátok: a bánatban is keressétek az örömöt” – írja Dosztojevszkij A Karamazov testvérekben. Orbán Viktor bizonyára olvasta, miközben ugyanis Európában a Visztulától a Dnyeperig befagyott a levegő, a magyar miniszterelnök csak azért is elment múlt kedden Moszkvába. Bár a hazai ellenzék és az európai nyilvánosság egyes részei igyekeztek az egyetlen európai vezetőnek beállítani, aki e vészterhes időkben is merészel az „ellenséggel” találkozni, valójában nem az egyetlen volt, hanem az első: már bejelentkezett Moszkvába Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár. Sietségük nem független országaik gáztározóinak apadó szintjétől, illetve attól sem, hogy a küszöbön áll az orosz–kínai Nyugat-ellenes szövetség, hiszen múlt pénteken a téli olimpia apropóján Pekingben találkozott Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin.
Orbán világpolitizálás helyett inkább gazdaságot fejleszteni ment a Kremlbe, s – mint ahogy azt a maratoni, majdnem ötórás, négy szem és két tolmácsszáj közti tárgyalást követő sajtótájékoztatón Vlagyimir Putyin elmondta – „gyakorlatilag minden kérdésre, amit a miniszterelnök úr feltett, pozitív választ kapott”. Eldöntött ténynek tűnik tehát, hogy Magyarország első és legfontosabb kérése teljesül: kap évi egymilliárd köbméter orosz gázt a jelenlegi négy és fél milliárdhoz, ami egyrészt növeli energiabiztonságunkat, másrészt mozgásterünk nyílik kereskedni. Putyin szerint a gázszállítási volumen növelése Oroszországnak „nem jelent különösebb problémát”, a döntést majd az érintett gázipari cégekkel kell véglegesíteni. A tárgyalás sajtónyilvános részében emellett Vlagyimir Putyin bokáig fellibbentette a világ minden gázszerződésében hét pecsét alatt őrzött árképletet takaró leplet, és megjegyezte, hogy Magyarország az európai piac szpotárának ötödéért kapja a gázt. A miniszterelnök a találkozó után a Kossuth Rádióban elmondta, az 1996-os gázszerződés kifutásakor Szijjártó Péter külügyminiszterrel közösen konzultáltak szakértőkkel arról, hogy érdemes-e új hosszú távú szerződést kötni a kőolajfogyasztásunk 55, gázigényünk 80 százalékát szállító oroszokkal; bár a szakértők ezt akkor ellenjavallották, az Európát sújtó gázárrobbanás igazolni látszik az ezt felülbíráló politikai döntést.
Az ősz óta címlapszereplő gáznál jóval kisebb hullámokat vert, de a magyar energetika szempontjából legalább annyira jelentős, hogy a Mol továbbra is zavartalanul termelhet ki évi félmillió tonna kőolajat az Orenburgi területen – ez hozzávetőlegesen az éves magyar kőolajfogyasztás 6-8 százalékának felel meg a legfrissebb adatok szerint. Ez ráadásul nem az egyetlen örömteli gazdasági hír: Putyin azt is jelezte, hogy számításaik szerint 2021 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest harmadával nőtt az Oroszország és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom, azaz mintha kezdenénk kikecmeregni az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói okozta gazdasági hibernációból. A büntetőintézkedésekről a sajtótájékoztatón egyébként Orbán is elítélően nyilatkozott: szerinte még Magyarországnak is jobban ártottak, mint Oroszországnak, mert az európai import kiesését követően Oroszországnak számos olyan, elsősorban mezőgazdasági területen sikerült importkiváltó gazdasági kapacitást kiépítenie, amelyen korábban a magyar import érvényesült.
Magyarország igyekszik beruházásokkal gerjeszteni a kereskedelmi kapcsolatokat – Putyin külön kiemelte a Mol és a Tatnyefty 13 millió dolláros tatárföldi bitumengyárát, amely a Mol technológiai fejlesztésein alapul, illetve a Richter Gedeon orosz leányvállalatának Moszkva közeli, jegorjevszki gyógyszergyárfejlesztését. A magyar multivilág Mol–OTP–Richter „szentháromsága” mellett kisebb vállalatok is elkezdték kiaknázni az egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, így például az egri Sanatmetal, amely múlt júniusban protéziseket és egészségügyi segédeszközöket gyártó üzemet nyitott Obnyinszkban, az oroszországi Volkswagen-gyárnak is otthont adó Kalugai területen. További gazdasági együttműködésre nyújt majd lehetőséget az a júliusig létrejövő orosz–magyar vegyesvállalat, amely az európai–orosz kereskedelmi útvonal legnagyobb kapacitású konténerterminálját üzemelteti majd – az East-West Gate terminál tavaszra készül el az ukrán–magyar határhoz közeli Fényeslitkén.