Windisch-Graetz Lajos herceg nevét a szélesebb közvélemény az 1925 végén kirobbant frankhamisítási botrány fővádlottjaként ismeri. Kevesen tudják azonban, hogy 1918 januárja és októbere között hazánk közélelmezési minisztere volt. Megbízatását nem csekély részben annak köszönhette, hogy az uralkodó, IV. Károly király bizalmi emberének számított. Az utolsó osztrák császárnak és magyar királynak a későbbiekben is a feltétlen tisztelője maradt, olyannyira, hogy IV. Károly 1916-tól 1922-ig, a trónra lépésétől a haláláig tartó életéről 1957-ben német nyelven emlékiratot tett közzé, amely Egy császár harcol a szabadságért címmel már magyarul is olvasható az Erdélyi Szalon Kiadó jóvoltából.
A szubjektív szempontokat és értékítéleteket felvonultató visszaemlékezésben a herceg úgy fogalmazott, hogy IV. Károly testesítette meg számára és „a dunai térség rengeteg más lakója számára is az 1918-ban szétdarabolt régi osztrák–magyar monarchiát – azt az igazi hazát, melynek minden tisztességes ember kész feláldozni életét, erkölcsi és anyagi egzisztenciáját”. A soknemzetiségű Ausztria–Magyarországot föderális átszervezéssel, valamint a választójog kiszélesítésével egyben tartani kívánó uralkodót Windisch-Graetz akként jellemezte, hogy a „népek szabadságának fanatikus híve volt”, a „népei megmentéséért” harcolt végig a világháború során, akkor is, amikor 1917 tavaszán eredménytelenül különbékéért folyamodott az ellenséges Franciaországhoz.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Talán sokan nem is tudják, de „a legnagyobb magyarnak”, Széchenyi Istvánnak és testvéreinek is köztünk élnek a leszármazottai, akik azt vallják, dúlhatnak itt harcok, háborúk, lehet itt bármilyen hatalom, ők csak azt nézik, hogy a nemzetet miként tudják megtartani és segíteni. Széchenyi Tímeával, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány megbízott elnökével beszélgettünk. Interjúnk.
Az érzékeink, az értelmünk tapogatózik, de nem talál semmit: a fölfoghatatlant nem lehet megérteni. Annak sem, aki benne van. De a borzalomnak is vannak fokozatai. Kovács Gergő írása.
Vance nem az ő büntetésük, ahogy Amerika sem az. Az ő büntetésük maga a valóság.
Rendhagyó, a szakkönyv és az ismeretterjesztő kiadvány határán billegő kiadvány jelent meg. A Szerelmi szabadságharc azonban nem Petőfiék szerelmét, hanem az azt körülölelő társadalmat mutatja be.
Berend Nóra, a cambridge-i egyetem kutatója szakmailag nehezen védhető kijelentéseket tett Szent Istvánról és a magyar történelemről. Történésszel eredtünk a megfejtések nyomába.
A szír elkövető már hetek óta tervezte, hogy zsidókat fog megölni.
Egy nép szenvedésével cinikusan visszaélni csak szörnyetegek szoktak.
