Windisch-Graetz Lajos herceg nevét a szélesebb közvélemény az 1925 végén kirobbant frankhamisítási botrány fővádlottjaként ismeri. Kevesen tudják azonban, hogy 1918 januárja és októbere között hazánk közélelmezési minisztere volt. Megbízatását nem csekély részben annak köszönhette, hogy az uralkodó, IV. Károly király bizalmi emberének számított. Az utolsó osztrák császárnak és magyar királynak a későbbiekben is a feltétlen tisztelője maradt, olyannyira, hogy IV. Károly 1916-tól 1922-ig, a trónra lépésétől a haláláig tartó életéről 1957-ben német nyelven emlékiratot tett közzé, amely Egy császár harcol a szabadságért címmel már magyarul is olvasható az Erdélyi Szalon Kiadó jóvoltából.
Windisch-Graetz Lajos herceg meggyőződése volt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia harmonikus gazdasági egységet képezett”
A szubjektív szempontokat és értékítéleteket felvonultató visszaemlékezésben a herceg úgy fogalmazott, hogy IV. Károly testesítette meg számára és „a dunai térség rengeteg más lakója számára is az 1918-ban szétdarabolt régi osztrák–magyar monarchiát – azt az igazi hazát, melynek minden tisztességes ember kész feláldozni életét, erkölcsi és anyagi egzisztenciáját”. A soknemzetiségű Ausztria–Magyarországot föderális átszervezéssel, valamint a választójog kiszélesítésével egyben tartani kívánó uralkodót Windisch-Graetz akként jellemezte, hogy a „népek szabadságának fanatikus híve volt”, a „népei megmentéséért” harcolt végig a világháború során, akkor is, amikor 1917 tavaszán eredménytelenül különbékéért folyamodott az ellenséges Franciaországhoz.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
A Brain Bar jövőfesztiválon tartott előadása után most itt a klasszikus nyugati műveltséget összefoglaló zseniális kötet, amely mindenkinek hasznára válik.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.