Akadémikusok keltek ki a Nemzetközi Törvényszék ellen: „viccszervezet lett, amelyet meg kell szüntetni”
Csúnyán berágtak az elfogatóparancs miatt.
Hogyan lett a korábban antiszemitizmussal vádolt magyar jobboldalból Izrael szövetségese? Yacov Hadas-Handelsman a magyar–izraeli együttműködések kiaknázatlan területeiről és a nagy izraeli vakcinahúzásról.
Maráczi Tamás interjúja a Mandiner hetilapban.
A jobboldali magyar kormány Izrael szövetségese. Miért alakult így? Változtak tíz év alatt a biztonsági-diplomáciai körülmények, esetleg Izrael érdeke vagy a Fidesz változott?
A dolgok változnak, ráadásul folyamatosan átalakuló világban élünk. A magyar és az izraeli attitűd is megváltozott a másik iránt, sikerült nagyon jó kapcsolatokat kialakítani a két ország között. A két nép hozzáállásában látom a lényegi változást, de persze ehhez kellettek kormányok és személyes politikusi kapcsolatok is. A kapcsolatoknak széles alapjuk van: gazdasági, például a hi-tech szektoraink közötti szinkronizáció; aztán a turizmus, hiszen mindkét nép szívesen látogat a másik országba, különösen élénk a vallási turizmus; és rengeteg üzleti, illetve tanulmányi kapcsolat van a két ország között, például Izraelben évről évre nagyobb a Magyarországon végzett orvosok aránya, kiváló az orvostudományi képzés itt. És persze rengeteg izraelinek magyar felmenői vannak, sokuk beszéli is a magyar nyelvet, így ők valahogy még mindig a magyar kultúra részei. És akkor még nem beszéltünk a gulyásról és a falafelről: mindkét nép szereti a másik ételeit.
A magyar jobboldalon sokáig ott volt az antiszemitizmus stigmája, mára azonban a Fidesz megkapta a kóserpecsétet. Milyen gesztusaival, tetteivel, döntéseivel nyerte el Izrael barátságát?
A Fidesz jobboldali, konzervatív párt, Izraelben is van ilyen: az Egyesülés (Likud). Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu között jó kapcsolat alakult ki. Úgy vélem azonban, hogy a közeledésben annak volt meghatározó szerepe, ahogy a magyar kormány elkezdett viszonyulni Magyarország két világháború közötti, illetve második világháborús történelméhez – ezt Izrael nagyra értékeli, így ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kitűnő viszony alakult ki a két ország között. A magyar politikai vezetők nyilatkozataikban elismerték a magyar szerepvállalást és felelősséget a holokausztban, elismerték, hogy a magyar állam akkor elárulta zsidó származású állampolgárait. A másik tényező pedig az, hogy Európa országaival összehasonlítva Magyarországon kevés antiszemita jellegű támadás éri a zsidó közösségeket, vagyis zsidóként biztonságos Magyarországon élni. Egy vallásos ortodox zsidó bármikor végig tud sétálni itt az utcán anélkül, hogy atrocitás érné.
A Jobbik is képes lehet megszabadulni az antiszemitizmus stigmájától?
Mi nem a szavak, hanem a tettek alapján ítéljük meg a pártokat. Nem akarom minősíteni a változásaikat. Annyit mondhatok: Izrael nagyra értékeli, hogy a kormány elismerte a magyar állam múltbeli felelősségét, nem próbálja másokra hárítani. Ez fontos dolog, mert vannak államok, ahol ez nem történt meg. Ráadásul a holokauszt emléke is megkopott, sőt a tényszerű történetét utólag eltorzítják, hiszen egyre kevesebben vannak a túlélők és a szemtanúk.
Mi Magyarország politikai súlya Izrael geopolitikai stratégiájában? Miért érdemes velünk barátkozni?
Államunk szempontjából Magyarország azért fontos, mert EU- és NATO-tag, valamint a V4 szövetség része; lényeges, hogy Izrael mellett érvel, a politikai vitákban Izrael pártjára áll az unióban. És persze ott vannak a már említett gazdasági, kereskedelmi, tudományos és oktatási kapcsolataink, turisztikai érdekeltségeink. A politikai szövetségek nem feltétlenül egy földrajzi helyen fekvő államok között jönnek létre. Miért fontos Izraelnek a V4? Például azért, mert Izrael földgázkitermelő ország, és azonkívül, hogy Ciprussal és Görögországgal regionális együttműködésben áll, kereskedelmi partnereket keres. A földgázt vezetékeken Görögországon keresztül szállítanánk Európába, és ebben a projektben az önök országa is érdekelt lehet. Magyarország tehát a földrajzi elhelyezkedése miatt is érdekes Izrael számára, túl azon, amit a jó kapcsolatokról eddig elmondtam.
Vannak olyan gazdasági területek, ahol még fejlesztésre várnak az együttműködések?
Például a hi-tech szektorban látok még kiaknázatlan lehetőségeket: a magyar hozzáadott érték magas szintű, a magyar szakemberek képzettek, nekünk pedig fejlett know-how-nk van. Magyarország fontos szerepet tölt be a járműgyártásban, jelentősek a német autóipar érdekeltségei – mi ebben a szektorban szívesen látnánk magyar–izraeli–német együttműködést; az információs technológia, a kutatás és a gyártás újszerű összekapcsolásában nagy fantáziát látok. A másik együttműködési terület a mezőgazdaság lehet: újszerű technológiák alkalmazása az intelligens agrárgazdálkodás meghonosításában. Magyarországnak például jelentős vízkészletei vannak, emellett nagy termőföldjei is – a kettő összekapcsolása alapvető fontosságú az öntözőrendszer és a terményminőség fejlesztésében. Ezen a ponton jöhet be a képbe az izraeli technológiai tudás: olyan gépesített rendszereink vannak, amelyek optimalizálják a termesztési metódusokat, ezzel a magyar gazdaságok hatékonysága, a termények minősége jelentősen javulhatna.