Kiemelkedő eredményt értek el a magyarországi régiók a munkanélküliség visszaszorításában és a foglalkoztatottság növelésében a mögöttünk hagyott évtizedben. Elemzésünk.
Szalai Piroska írása a Mandiner hetilapban.
Az előző évtizedben Magyarországon a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 15,3 százalékponttal növekedett, ez az uniós tagállamok között a második legnagyobb előrelépés Málta után. A kimagasló országos adat mellett minden régiónk és megyénk Európa legjobbjai között teljesített. Az európai régiók 2020-as adatait még nem ismerjük, de a 2010 és 2019 közötti időszakban mind a hét magyarországi régió be tudott kerülni Európa legjobb tizenkettője közé. Az unió legnagyobb javulását Észak-Magyarország érte el 18,4 százalékponttal, a második Észak-Alföld 17,6-del. A dobogóra még Málta tudott felkerülni 16,7 százalékponttal, majd a következő három helyen ismét magyarországi régiók következnek: Dél-Alföld 15,9, Nyugat-Dunántúl 15,2 és Közép-Dunántúl 14,8 százalékponttal. Mindenképp elismerésre méltó, hogy az első hat helyezett közül öt magyarországi.
Közép-Magyarország a kilencedik helyen áll 13,5, Dél-Dunántúl pedig a tizenkettediken 12,9 százalékpontos javulással. A magyarországi regionális javulás két-háromszorosa az uniós átlagnak, amely ebben az időben 5,2 százalékpontos volt csupán.
Az unióban a női foglalkoztatás javulása volt a nagyobb, 6 százalékpont, a férfiaké 4,5 százalékpontos volt. Nálunk minden régióban a férfiak foglalkoztatási rátája emelkedett jobban, a nőké kevésbé. A férfiak esetében az unió legnagyobb javulását 22,5 százalékponttal Észak-Magyarország régió érte el, s az első öt helyen csak magyarországi régió áll: Észak-Alföld 18,5, Nyugat-Dunántúl 18, Dél-Alföld 17,5, Közép-Dunántúl 16,5 százalékponttal. A hetedik helyet Dél-Dunántúl foglalja el 16, a kilencediket Közép-Magyarország 15,4 százalékponttal. A hatodik helyre Észtország, a nyolcadikra pedig Litvánia tudott beékelődni. A nőknél Máltát követi második helyen a legjobb magyarországi régió, Észak-Alföld 16,3 százalékpontos javulással, s követi őt az ötödik-hatodik helyen Észak-Magyarország 14,2 és Dél-Alföld 14 százalékponttal, majd a kilencedik helyen Közép-Dunántúl 12,8, a tizenötödiken Nyugat-Dunántúl 12,1, a tizennyolcadikon Közép-Magyarország 11,5, a huszonnyolcadik helyen pedig Dél-Dunántúl 9,9 százalékpontos javulással.
2010-ben a legjobb (Közép-Magyarország 64,6 százalék) és a legrosszabb (Észak-Magyarország 53,2 százalék) régiónk foglalkoztatási rátája közti különbség 11,4 százalékpont volt, 2019-re ez az eltérés a háromnegyedére zsugorodott, s a legnagyobb (Nyugat-Dunántúl 78,9 százalék) és a legkisebb (Dél-Dunántúl 70,2) foglalkoztatási ráta közti különbség már csupán 8,7 százalékpont. Kimondhatjuk, hogy a legproblémásabb régióink javultak nagyobb mértékben, és a korábban is magasabb foglalkoztatási szintű területek javulása kisebb volt, azaz zárult az olló az ország keleti és nyugati területei között.
Utolsókból középsők
E jelentős növekedés hatására a 2010-ben még 60 százalék alatti országos foglalkoztatási ráta 2019-re 75,3 százalékra emelkedett, tehát elértük, sőt meghaladtuk az Európa 2020 stratégiában 2020-ra megcélzott 75 százalékot. Ebben az évben már négy magyarországi régió haladta meg a célul kitűzött foglalkoztatási szintet. A járvány sújtotta 2020-as évben az uniós 0,8 százalékpontos átlagos visszaesésnél jóval kisebb, 0,3 százalékpontos romlást tapasztalhattunk hazánkban, így tavaly is teljesítettük a 75 százalékos foglalkoztatási rátát. A visszaesésünk egyetlen negyedévben történt, április és június között, a karantén ideje alatt. Nyáron, illetve a második hat hónap mindkét negyedévében országos szinten 0,1 százalékponttal meghaladta a foglalkoztatási ráta a 2019-es csúcsértéket, azaz tavaly is további előrelépés történt. Ilyen gyors visszapattanást mindössze három ország tudott elérni: Lengyelország, Málta és Magyarország.
Talán emlékszünk arra, hogy 2010-ben az unió huszonöt legrosszabb foglalkoztatási rátájú régiója között négy magyarországi is szerepelt. Most már minden régiónk a középmezőnyben található, a második és a harmadik negyedben. Mivel a 2020-as évben sehol nem volt jelentős romlás nálunk, sőt két helyen még növekedett is a foglalkoztatási ráta a járvány ellenére – Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon –, kitűnő eredményeink várhatóan az egész évtizedre megmaradnak.
A munkanélküliségi ráta csökkenésében a legjobbak között van minden magyarországi régió. A 2010 és 2019 közötti években a harmadik helyen áll Észak-Magyarország 11,7 százalékpontos javulásával, csak Lettország és Észtország előzi meg. A tizenharmadik-tizennegyedik helyen áll holtversenyben Közép-Dunántúl és Észak-Alföld 8,1 százalékponttal. A huszonkettedik Dél-Dunántúl 7,7, a huszonhatodik Nyugat-Dunántúl 7,5, a huszonnyolcadik Dél-Alföld 7 és a harmincharmadik Közép-Magyarország 6,6 százalékpontos javulása. Ebben az időszakban az unióban a munkanélküliségi ráta átlagos csökkenése 3 százalékpont volt.
2010-ben a legnagyobb munkanélküliségi rátájú régiónk (Észak-Magyarország, 16 százalék) és a legkisebb rátájú (Közép-Magyarország, 8,9 százalék) közti különbség 7,1 százalékpont volt, 2019-re a legnagyobb ráta (Észak-Alföld, 6,1 százalék) és a legkisebb (Nyugat-Dunántúl, 1,7 százalék) között 4,4 százalékpontra mérséklődött a különbség, tehát a munkanélküliség tekintetében is csökkentek a különbségek az ország keleti és nyugati részei között.
Az unióban az átlagos munkanélküliségi ráta 2010-ben 9,6 százalék volt, így akkor öt régiónk az átlagnál rosszabbul teljesített. 2019-re az uniós átlag 6,6 százalékra javult, de még így is minden magyarországi régió az átlagnál kisebb munkanélküliségi rátájú lett.
Az 5 százaléknál kisebb munkanélküliségű területeket a szakirodalom teljes foglalkoztatottságú térségnek szokta hívni. 2019-ben már csupán egy régiónkban volt magasabb a munkanélküliségi ráta 5 százaléknál, s két régiónk – Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl – is 2 százalék alatt volt, Közép-Magyarországgal együtt pedig hárman voltak 3 százalék alatt. Nyugat-Dunántúl az ötödik, Közép-Dunántúl a hatodik legalacsonyabb munkanélküliségi rátájú régió volt Európában 2019-ben. Az évtized elején senki nem hitte volna el, hogy ilyen kiváló eredményeink lesznek.
Helycsere mediterrán térségekkel
Európai uniós szinten jelentős felzárkózás zajlott le a foglalkoztatás területén a mögöttünk hagyott évtizedben. A sereghajtó régiók közül a közép- és kelet-európaiak – a baltikumi, visegrádi, romániai, bulgáriai és szlovéniai régiók – előreléptek a sorrendben, s a mediterrán területek régiói kerültek a lista végére.
A megyék tekintetében hazai adataink vannak már a 2010 és 2020 közötti időszakról is. A foglalkoztatási ráta legjobban Nógrád és Hajdú-Bihar megyében növekedett (19,6 százalékponttal), őket Szabolcs-Szatmár-Bereg (18,6) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (18,3) követte. A munkanélküliségi ráta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csökkent ebben az időszakban a legjobban (11,9 százalékponttal),s követte Nógrád (10,3), Somogy (9,5), Veszprém (8,9) és Szabolcs-Szatmár megye (8,8).
Ezek a helyezések azt bizonyítják, hogy mind a kormány, mind a munkáltatók, a vállalkozók és a munkavállalók jól teljesítettek. Természetesen kell még továbbra is fejlődnünk, de azért kicsit veregessük meg a saját vállunkat, mert mégiscsak „Európa-bajnok” volt a magyar munkaerőpiac javulása a múlt évtizedben, s hatalmas, korábban soha nem tapasztalt eredmények születtek minden magyarországi régióban.
Javulhat a családok életszínvonala
A számok mögött családok vannak, s épp a múlt héten hallottam észak-magyarországi ismerőseimtől, hogy tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy a városoktól távoli kis településeken élőknek legyen munkájuk, most pedig már a távolról ingázókat is felveszik a cégek, mert kell a megbízható, jó kompetenciákkal bíró munkaerő.
A járvány sok mindenre megtanított bennünket, új dolgokat hozott a munkaerőpiacon is. Jobban odafigyelünk magunkra és egymásra, az egészségünk megőrzése és a munkahelyi biztonság felértékelődött. Sokan megtanultunk távmunkában dolgozni, egymással virtuális kapcsolatot tartani, vagy vegyes, kombinált módon elvégezni a munkánkat. Ezek az új módszerek megmaradnak a járvány után is. Az atipikus foglalkoztatási formák segítségével olyan csoportok is munkát vállalhatnak, amelyek eddig inaktívak voltak a 20–64 éves korúak közül. Ha ezek a belső erőforrások, a nyugdíjkort még el nem érő inaktívak munkát tudnak vállalni, akkor tovább nőhet a foglalkoztatás, javulhatnak gazdasági mutatóink, emelkedhet a magyar családok életszínvonala. Persze ehhez továbbra is a nemzeti és lokális érdekeket fókuszba állító gazdaságpolitika szükséges.
***
***
„Természetesen örömmel és büszkeséggel töltenek el az elért eredmények. Örülök, hogy a 2010 és 2019 közötti időszakban számos beruházást tudtunk a térségünkbe hozni, számos céget tudtunk idecsábítani, és ezzel több ezer itt élőnek tudtunk új munkahelyet adni. Büszke vagyok az itt élőkre, hiszen az ő szaktudásuk, tapasztalatuk, dolgozni akarásuk győzte meg az idetelepülő vállalkozásokat arról, hogy érdemes Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe befektetniük. Hogy konkrét vállalkozásokat is említsek, az említett időszakban települt ide és adott több száz embernek munkát többek közt a Sega, a Joyson, az Ongropack, a GS Yuasa vagy például a Ravaber. Emellett 2010-től csaknem százmilliárd forintnyi támogatást kaptak az itteni cégek, szervezetek vállalkozásuk fejlesztéséhez. Annak érdekében, hogy még csábítóbbak legyünk a befektetők számára, néhány évvel ezelőtt átfogó úthálózat-fejlesztésbe kezdtünk. Hamarosan átadjuk a Miskolc–Kassa-autóutat, felújítjuk a miskolci Y hidat, a Mechatronikai Ipari Park jobb megközelíthetőségéért pedig körforgalmat építünk Szirmabesenyőnél.”
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért munkaerőpiaci szakértője.
Nyitókép: MTI / Ujvári Sándor
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Magyarország érdeke a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése – hangsúlyozta a jegybankelnök.
Nézzük akkor a tényeket.
Forsthoffer Ágnes a társadalom részéről jelentkező „jogos igénnyel” magyarázza.
Meddig árad még a TISZA, milyen hibákat követett el a Fidesz-kormány a kultúrpolitikában?
