A közösségi média nagyon is a mi terepünk. Ehhez pedig cselekvésre van szükség.
Amióta a legnagyobb közösségi oldalak – végleg vagy időlegesen – elérhetetlenné tették Donald Trump fiókjait, a nemzeti oldalon elindult a vita: mihez kezdjenek a jobboldali emberek a cenzúrával? Sokan mondják, hogy ezentúl egy valamirevaló konzervatívnak nincs maradása a szóban forgó platformokon. Megoldásként egyesek sokkal több hagyományos médiát, mások alternatív közösségi oldalakat javasolnak. Súlyos döntés ez, és a probléma megoldása korántsem egyszerű, érdemes ezért több szempontot is figyelembe venni.
Kezdjük mindjárt azzal, hogy mi áll a mindenki által érzékelt jelenség mögött: a közösségi médiában többszörös túlsúlyban vannak a balliberális vélemények.
Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy ezen oldalak elindítói eredendően nem a jobboldali közegből érkeznek.
A Twitter vezérigazgatója, Jack Dorsey például meggyőződéses marxista. Az újabb fajtából persze, aki milliárdos vagyonon üldögél, és ez iránt érzett szégyenét világmegváltó gondolatokkal próbálja palástolni. Dollármilliókkal támogatta Joe Biden elnökválasztási kampányát és olyan radikális baloldali kezdeményezéseket, amelyek például az USA szellemiségétől életidegen alapjövedelem bevezetését tűzték ki célul. A Facebook teljhatalmú ura, Mark Zuckerberg más tészta. Őt sokkal kevésbé zavarta, hogy vállalkozásának nagy szerepe volt Trump elnökké válásában, mint az, hogy a Soros-birodalom ezt folyton vádként olvasta a fejére. Megpróbált szembeszállni Sorosékkal, de elbukott, ezért kellett létrehozni a Facebook legfelső bíróságaként emlegetett testületet, amelyben szép számmal kaptak szerepet a nyílt társadalom leghangosabb képviselői. Akár meggyőződésből, akár kényszerből, de tény, hogy a legnagyobb közösségi oldalak nem a konzervatívok szekerét tolják, érdemes ezt mindjárt az elején tisztázni. És igen, ez alatt azt értem, hogy a jobboldali tartalmak jóval többször esnek áldozatául a cenzúrának: a migráció- vagy abortuszellenes tartalmak például sokszor gyűlöletkeltőnek minősülnek, a BLM–Antifa-lázadást viszont nyíltan lehetett szervezni ezeken az oldalakon.
A ballib véleménytúlsúly második oka, hogy politikai ellenfeleink sokkal hamarabb ismerték fel a közösségi médiában rejlő lehetőségeket. Legalább egy évtizede képzik a saját ngó-ikat, véleményvezéreiket és politikusaikat arra, hogyan kell professzionális módon használni e platformokat üzeneteik célba juttatására. A technikai újításokkal szemben hagyományosan szkeptikusabb jobboldal ugyanakkor sokáig ignorálta a közösségi médiát, jobb esetben autodidakta módon próbálkozott a használatával.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
Nem sok kompromisszumra számíthat az ukrán elnök.
„Örülök Dávid, hogy a fővárosi munkádhoz az oldalamat és videóimat használod, sokadjára” – írta a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője.
Szalay Dániel a Magyar Márton nevéhez köthető kontroll.hu kapcsán megjegyezte, hogy „zavaró az álfüggetlensége”.
A Ferencváros a legjobb formában lévő labdarúgója, az Európa-liga jelenlegi gólkirálya, Varga Barnabás nélkül lép pályára – és készül újabb bravúrra – csütörtökön a görög PAOK otthonában. Több mint 184 millió forint és a 16 közé jutás a tét Szalonikiben.
Most, hogy egy ismeretlen nő 20 ember (!) által lájkolt posztját már sikerült tényellenőrizni, akár a Tisza-vezér állításait is szemrevételezhetné valaki. Francesca Rivafinoli írása.
