„A Dél-kínai-tengeren halad át a globális tengeri kereskedelem mintegy harmada”
A Földközi-tengernél is nagyobb kiterjedésű Dél-kínai-tengeren halad át a globális tengeri kereskedelem mintegy harmada. A gazdag halászati lehetőségek, a tengerfenéken sejtett szénhidrogén-lelőhelyek és a stratégiai elhelyezkedés is fontossá teszi a tengert a régió országai számára. Kína 1947-ben jelentette be igényét a Dél-kínai-tenger területének kilencven százalékára az azóta híressé vált kilencvonásos térkép publikálásával. A Hajnantól kiindulva U alakban felrajzolt vonások gyakorlatilag „kínai beltengerré” változtatnák a Dél-kínai-tengert. A legdélebbi vonás több mint kétezer kilométerre van a kínai partoktól, más országok jóval közelebb helyezkednek el a követelt területekhez. Vietnám, a Fülöp-szigetek, Malajzia, sőt Tajvan is igényt tart e területek egy részére. Utóbbi állam esete különleges, hiszen az eredeti, 1947-es térképet is a Kuomintang nemzeti Kínája adta ki, aztán átvette a kommunista Kína is. Mindez azt eredményezi, hogy Tajvan és Kína igényei lényegében fedik egymást, így Peking és Tajpej a nemzetközi fórumokon a történeti érvelésben egymást támogatja.
Kína elméleti igényei nem sok nemzetközi fejfájást okoztak, amíg a haditengerészeti fejlesztések és a szigetépítési politika lendületet nem kapott a 2010-es évek közepén. Jelenleg három ponton áll fenn jelentős nemzetközi konfliktus: Peking a Paracel-szigetek felett Vietnámmal, a Scarborough-zátony ügyében a Fülöp-szigetekkel, a tenger közepén elterülő Spratly-szigetek kapcsán pedig szinte mindenkivel vitában áll. Ez utóbbiak a kínai szigetépítési program fő helyszínei: a lakatlan szigeteken 2016-ig 13 négyzet-kilométernyi területet töltöttek fel és vettek vissza a tengertől. Mesterséges szigeteken katonai létesítményeket emeltek, repülőgép- és helikopter-leszállópályát építettek, lokátorállomást hoztak létre, sőt mély vízi kikötőt is, egyszóval militarizálták a térséget. 2015-ben a tiltakozások nyomására leállították a feltöltési programot a Spratly-szigeteken, de a katonai létesítmények bővítése nem állt le. Hasonló feltöltésre és militarizálásra került sor a Vietnám partjaihoz és Hajnan szigethez közel fekvő Paracel-szigeteken is.