A Fehér Ház korábbi főtanácsadója leszögezte: a BYD felemelkedésével a nagy európai márkáknak gyakorlatilag befellegzett

A globális autópiac átalakulása feltartóztathatatlan szakaszába lépett. Miközben a kínai BYD elképesztő sebességgel és hatékonysággal hódítja meg a világot, a patinás európai és nyugati autógyártók évtizedes dominanciája összeomlani látszik. Peter Navarro, a Fehér Ház korábbi kereskedelmi és gyártásügyi főtanácsadója a Politicón megjelent elemzésében rámutatott, hogy a német prémium márkáknak gyakorlatilag befellegzett: 

A BYD története a rendkívüli ipari hatékonyság mintapéldája. Az 1995-ben még egyszerű akkumulátorgyártóként induló kínai vállalat mára megelőzte a Teslát, és a világ legnagyobb elektromosjármű-gyártójává vált. 

A BYD sikerének kulcsa a gyors lemásolás, a technológiai fejlesztés és a páratlan gyártási sebesség mellett a teljes vertikális integráció. Az akkumulátoroktól kezdve a motorokon, hajtásláncokon és félvezetőkön át minden kulcsfontosságú alkatrészt egy fedél alatt gyártanak le, így teljesen függetlenedtek a külső beszállítóktól, amelyek korábban azt hitték, hogy ügyfelet találtak bennük, miközben valójában ingyenes tanítókká váltak.

A nyugati autógyártók, mint a Volkswagen, a Ford, a General Motors, a BMW, a Mercedes és a Toyota, évtizedeken át maguk tanították meg Kínának, hogyan kell világszínvonalú autókat építeni, cserébe a hatalmas kínai fogyasztói piacra való belépésért. A technológiatranszfer és a közös vállalatok révén a kínaiak megszerezték a szükséges mérnöki módszereket, minőségbiztosítási rendszereket és kutatási kapacitásokat. A Daimler és a Toyota is közös elektromosautó-fejlesztési vállalkozást alapított a BYD-val, amely a tudás megszerzésének központi szereplője volt. A nyugati cégvezetők azt hitték, hogy csupán autókat adnak el, miközben Peking időt, technológiai tudást és függőséget vásárolt, amelyet a BYD fegyverként fordított ellenük.

A Volkswagen, amely egykor a kínai piac vitathatatlan királya volt, most drámai válsággal néz szembe: kínai bevételei több mint 80 százalékkal zuhantak az elmúlt évtizedben. A német óriásnak a korábban elképzelhetetlen szerkezeti átalakítások keretében 2030-ig 35 ezer németországi munkahelyet kell leépítenie, négy német gyár bezárását tervezi, és globálisan akár 100 ezer fős létszámleépítésre is kényszerülhet. Hasonló nyomás alá került a Mercedes, a BMW és a Porsche is. A német prémium modell, amely a hazai mérnöki tudásra, a magas marzsú autók kínai értékesítésére és a profit hazautalására épült, végleg összetört.

Az Európai Unió védelmi kísérletei, például a BYD-ra kivetett 17 százalékos kiegyenlítő vám, nem jelentenek valódi ipari védelmet, csupán egyfajta belépőjegynek tekinthetők. Az EU képtelen egységesen fellépni, mivel a tagállamok megosztottak, és mindegyiküknek megvannak a saját gazdasági függőségei Kínával szemben. Amikor a tagállamok a vámokról szavaztak, Németország a saját exportfüggősége miatt ellenezte az intézkedést. Spanyolország és Franciaország kínai autógyárakat szeretne a területén látni, Magyarország pedig már most is a kínai akkumulátor- és autóipari beruházások fő európai bázisává vált. Eközben Görögország a stratégiai fontosságú pireuszi kikötőt adta át Kínának, Szerbia az európai folyosó balkáni csomópontjává vált, Portugália pedig az energiaszektorába engedett be kínai tőkét.

Kanada egy alacsony vámfokozatú kvótával nyitotta meg az utat, miközben Mexikó az amerikai piac elleni offenzíva déli hídfőállásává vált. Mexikó 2025-ben már több mint 539 ezer járművet importált Kínából, ezzel Peking legfőbb exportcélpontjává lépett elő. A stratégia egyértelmű: kiépíteni a hálózatokat a szomszédos országokban, megnyerni a szabályozó hatóságokat, majd elárasztani az amerikai piacot olyan olcsó, támogatott elektromos járművekkel, amelyek végleg tönkreteszik az amerikai autópartot is. Amennyiben a Nyugat nem lép fel valóban egységesen, a BYD feltartóztathatatlanul felszámolja az európai és az amerikai ipari bázist.

Nyitókép: A BYD Yangwang U8 a 102. Brüsszeli Autószalon sajtónapján, 2026. január 9-én. A járműipari seregszemle január 18-ig tart.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys