Már fújják a riadót: ha véget ér a háború, akkor is totális csődben lesz egész Ukrajna

Ez pedig magával ránthatja az egész uniót.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint Ukrajna költségvetése már idén megroppanhat a növekvő hadi kiadások, az irtózatos pénzeket felemésztő háború miatt. A jelenlegi, stabilnak látszó gazdaság valójában rendkívül törékeny, jelentős beavatkozásokra lesz szükség, hogy ne omoljon össze.
Alig több mint egy hónapja, május végén vette – még ha döcögve is – az újabb, nyolcadik akadályt is Ukrajna, azaz akkor sikerült átmenniük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) soros auditján, amely alapján az intézet arról döntött, folyósítják-e Kijevnek az újabb részletet a négy évre szánt, összesen 15,5 milliárd dolláros keretből.
Mint arról a Mandiner is beszámolt: az IMF képviselői több napig vizsgálódtak az ukrán fővárosban, végül, ha nem is olyan könnyen, mint azt az ukrán kormány szerette volna, de rábólintottak az ötszáz millió dolláros részletre. Ezt akkor Denisz Smihal miniszterelnök nagy örvendezés közepette kürtölte világgá, kijelentve:
az IMF értékelése szerint a háború jelentette kihívások között is ellenálló maradt a gazdaságunk, a kormányzat pedig folytatja a szükséges változtatások és reformok végrehajtását és beépítését.
Ezt is ajánljuk a témában
Ez pedig magával ránthatja az egész uniót.
Igaz, már akkor is arról érkeztek cikkek, hogy nagyon is rezgett az a bizonyos léc, hiszen három kulcskérdésből mindössze egyben tudott előrelépni Ukrajna, például a Gazdasági Biztonsági Hivatalnak sem sikerült új vezetőt találni, ahogyan a tőzsdei felügyelet stratégiáját sem tudták keresztülvinni.
A pénzre azonban annyira szüksége van Ukrajnának, hogy az IMF végül ennyivel is beérte. Igaz, az ügymenetről készült részletes jelentésben már jóval sötétebb képet festenek a helyzetről. A Kyiv Post által a napokban szemlézett jelentés ugyanis arról szól, hogy az elhúzódó véres háború olyan sokkot okoz, amelyet az IMF kiterjesztett finanszírozási eszköz (EFF) nevű programja sem lesz képes csillapítani.
A program 2023-ban indult, a teljes keretből pedig a mostanival együtt már 10,5 milliárd dollárt utaltak át Ukrajnának, a maradékot a következő két évben kaphatja meg a háborúban álló ország, amely a pénzt elsősorban a költségvetés befoltozására használja.
Márpedig lyukakból akad bőven, olyannyira, hogy a jelentés szerint Ukrajnának már idén költségvetési módosítást kell végrehajtania és pótköltségvetést kell készítenie, hogy elkerüljék a bajt. Az ukrán pénzügyminiszter nemrég készített egy tervet, amely szerint további 400 milliárd hrivnyát, azaz 9,5 milliárd dollárt folyósítanak majd a hadseregnek. Ezt a pénzt ugyanakkor más területekről kell elvonni, ami megüti a költségvetést. Ha nem tudja megoldani a pótlást Kijev, akkor megroppanhat a büdzsé. Persze mindig akadnak országok, amelyek szívesen áldoznak milliárdokat a feneketlen ukrán költségvetési lyukak betömésére.
Ezt is ajánljuk a témában
Dánia július 1-jével veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Lengyelországtól, a programjukat bemutató dokumentumban negyvenegy (!) alkalommal szerepel Ukrajna neve.
A cikk szerint az IMF jelentése rámutat, hogy habár a gazdaság nagyjából ellenálló maradt, a háború súlyosan rátelepszik a fellendülésre, békére egyelőre nincs remény, a gazdasági helyreállítás pedig szintén óriási kihívás lenne a program végére, főleg, ha újabb sokkok érik az országot, mint amilyen egy még inkább elhúzódó, még durvább háború lenne.
Ezen túl is számos probléma van az ukrán gazdasággal a jelentés szerint. Rendkívül gyenge a megítélés szerint a nemzeti tőzsdei felügyelet, amely – mint említettük – saját felvázolt stratégiáját sem volt képes végigvinni, tavaly pedig a tapasztalt szakemberek mintegy harmada felmondott.
Az IMF emellett már korábban is kérte Ukrajnától, hogy erősítsék meg az árfolyamot, hogy ellenállóbb legyen a sokkoknak.
Ezt nem sikerült összehozni, mint ahogyan a korrupció-ellenes területen is rendre kudarcot vallottak a kijevi próbálkozások – már amennyiben ténylegesen voltak ilyenek. Persze mindez a jelentés szerint érthető a háború miatt, de rámutatnak, hogy a védekezés egyre nehezebb lesz Ukrajnának, még annak ellenére is, hogy egyre több a bevétele is a költségvetésnek.
A 2023-ban indított programból tehát már túl van a felén Ukrajna, az IMF pedig annak megkötésekor abban bízott, hogy a háború ekkorra már véget érhet. Jelenleg már sokkal borúsabban látják a helyzetet.
A háború eszkalálódhat és még legalább 2026 második negyedévéig elhúzódhat, súlyos csapást mérve ezzel az EFF program célkitüzéseire és a fenntarthatóságra tett erőfeszítésekre
– húzták alá. Hozzátették: hiába vannak törekvések a béketárgyalásokra, egyelőre tényleges megállapodásra nincs esély. Így fennáll a veszélye annak, hogy még akkor sem zárulnak le a teljesen harcok, illetve tud helyreállni Ukrajna gazdasága, ha kifut a program 2027-ben.
Szintén nem ad túl sok bizalomra okot az sem, hogy az ukrán energiaszektor konstans támadás alatt áll, a mezőgazdaság pedig jóval gyengébb eredményre lesz képes a vártnál. Az infláció májusban ismét csúcsra ért, 15,9 százalékra ugrott, miközben a a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzést folyamatosan lejjebb vágják az elemzők. Az IMF még kitart az idei 2-3 százalék közötti előrejelzése mellett.
Az IMF szintén kritikát fogalmazott meg az elmaradó reformok miatt is. Ebben az erősödő ellenzéki hangulatot is tetten érték, mert a kormány egyre óvatosabban mer belevágni a lakosságnak fájó reformokba.
Ezek közül a Kárpátinfo.net is szemlézett néhányat: felmerült végső megoldásként az adók és köztük az áfa emelése, mint ahogyan az egyszerűsített adórendszer felülvizsgálata is. Tervben van egy progresszívebb személyi jövedelemadó-kulcsra való áttérés is, amely jelenleg 18 százalék. A háború befejezése után pedig jöhetnek a közüzemi szolgáltatások tarifaemelései is.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP