A Donald Trump megválasztása okozta változásokat, illetve a Magyarországnak ebből származó előnyöket összegezte a Money Talks konferencián Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Felsorolta azt is, hogy milyen veszteséggel járna hazánknak Ukrajna EU-csatlakozása.
Donald Trump megválasztása világosabb jelzés, mint eddig bármi, a neoliberális világrend véget ért – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Money Talks konferencián. Az Egyesült Államokban lezajlott változással kapcsolatban elmondta: érdemes a választási eredmény okait megvizsgálni.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egyik legfontosabb jogállamisági feltétel Brüsszelben most úgy tűnik az, hogy Magyarországon kormányváltás legyen – mutatott rá Bóka János, uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn.
Az első és legfontosabb, hogy a gazdaság továbbra is nemzeti alapon szerveződik. A korábbi neoliberális közgazdaságtan ezt teljesen kifelejtette. Ők azt állították, hogy elégséges a szolgáltatás alapú modell, „majd mi innoválunk, ők gyártanak, de ez nem működik”. A miniszterelnök politikai igazgatója felsorolta, hogy Ázsia miként előzte meg innovációban Európát, olyannyira, hogy már a világ GDP-jéhez is jelentősebb mértékben járul hozzá. Ez is a neoliberális világrend végét jelenti.
Donald Trump győzelmének másik fontossága, hogy a tisztán morális alapra épített külpolitika megbukott, morális csődöt mondott.
A valóság nem igazodott ehhez: például Irakban az Iszlám Állam megerősítéséhez vezetett az amerikai beavatkozás, Líbiában egy erős országot sikerült válságba taszítani. Ezeknek pedig globális hatásai is vannak, az Arab Tavasz hatásait most érzi Európa. A magyar kormány abból indul ki, hogy az a helyes, amely az ország jólétét és gyarapodását szolgálja.
A migrációs válság sok országban az egyik legnagyobb problémává nőtte magát, ami nagy terve volt Brüsszelnek, hogy ezzel oldja meg a munkaerőhiányt, kudarcot vallott. Az ide érkező migránsok, akiknek jelentős része illegálisan jut az unióba, az önellátás helyett szociális ellátásra szorulnak, mivel nem vállalnak munkát. A neoliberális gazdasági modell migrációs politikája megbukott.
Katonai erő nélkül nem lehet politikai tényezővé válni, ez is egy nagy tanulsága az elmúlt időszaknak. Európa a hidegháború után felfüggesztette védelmi politikáját, jelentősen visszaestek a védelmi kiadások, a német hadsereg létszáma is félmillióról az ötödére esett.
Európa kiszervezte a védelmét az Egyesült Államoknak, de ez a hibás függőség látványosan megmutatkozott az orosz-ukrán háború alatt”
– emelte ki Orbán Balázs. Hozzátette: megrendült a nemzetközi intézményekbe vetett bizalom is, ezt is Trump győzelme mutatta meg. Ez történik a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) is, hiszen ma már politikai eszközként működik.
Orbán Balázs kiemelte: a régi világrend tehát megbukott, de az új még nem jött létre, most átmeneti időszakban vagyunk. Ennek ellenére Magyarország tud ebből profitálni. Négy előnye van ezeknek a változásoknak Magyarországra nézve.
Az első és legfontosabb, magának a neoliberális világrendnek a vége, amely jelentősen korlátozta Magyarország cselekvőképességét. Már a privatizáció idején is erősen érezhető volt ennek hatása, de 2010 után is így maradt.
A második fontos tényező, hogy Magyarországnak van válasza a jelenlegi helyzetre: ezt nevezzük konnektivitásnak. Magyarország mind Kínával, Törökországgal és most már az Egyesült Államokkal is fontos partneri viszonyt ápol. Említette: Brüsszel mennyire elszámolta Donald Trumppal való kapcsolatát, hiszen teljesen rosszul mérték fel a vámok helyzetét is.
Orbán Balázs kijelentette: lesz megállapodás az Egyesült Államok és Európa között, de a magyar kormánynak az is célja, hogy felhívja a figyelmet, milyen problémákat követett el az EU.
A harmadik nyereség, hogy enyhül az ideológiai nyomás. Korábban folyamatosan támadták az országot a külföldről finanszírozott szervezetek, NGO-k és médiamunkások. A negyedik legfontosabb nyeresége a változásnak az, hogy Washington immár békét akar.
Márpedig ha ők békét akarnak, akkor előbb utóbb béke is lesz, ez pedig minden szempontból jó hír Magyarországnak.
Orbán Balázs beszélt a következő időszak kihívásairól is. Elsőként megemlítette, hogy ahogyan kiszorulnak a liberális vezetők a világ elitjéből, úgy próbálnak keresni újabb területeket. Most például Brüsszelbe vették be magukat, onnan érkezik jelentős nyomás Magyarország felé.
Túl sok dogma dőlt meg, nem kizárt, hogy rázós lesz ez a változás”
– tette hozzá, majd rátért arra, hogy maga Brüsszel is egy kihívás. A liberális politika jelentősen csökkentette az EU versenyképességét, ha az USA egyik tagállama lenne az unió, akkor a harmadik legszegényebb tagja lenne az Egyesült Államoknak.
„Le kell zárni a vámháborút Kínával és az USA-val, lekell zárni a határokat és úgy kellene megcsinálni a zöld átállást, hogy az ne tegye tönkre a kontinens gazdaságát” – fogalmazott. Szintén megemlítette, hogy fel kell pörgetni Európa védelmi iparát, ez Magyarországnak is előnyökkel járna.
Azt, hogy Ukrajnát fegyverezzék fel, tévútnak tekinthető, hiszen ezzel Európa továbbra is védelem nélkül maradna. A harmadik kihívás tehát Ukrajna uniós tagsága, amely az EU-nak 2500 milliárd euróba kerülne. Magyarországnak 20 ezer milliárd forintos terhet jelentene a csatlakozás: a magyar gazdák is évente két milliárd euró forrástól esnének el.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner új sorozatában az ukrán EU-tagság hatásait járjuk körbe.
„Az eddig nettó haszonélvező országok Ukrajna csatlakozásával nettó befizetővé válnának. Azaz nem kapnának többé pénzt, Magyarország helyzetét elképesztő mértékben gyengítené.”
Felfoghatatlan, hogy van Magyarországon olyan párt, amely erre igent tud mondani
– húzta alá. Hozzátette: Magyarország az egyetlen az EU-ban, amely ezt a csatlakozást meg tudja akadályozni. A Voks 2025 szavazással kapcsolatban megjegyezte: ez lehet a következő évek legfontosabb eseménye. „Itt az ideje, hogy a hangunk még erősebben szóljon” – zárta beszédét Orbán Balázs.
Nyitókép: Mandiner
Felbuggyant a panaszáradat.
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Ukrajna uniós integrációja nemcsak illúzió, hanem kifejezetten veszélyt is jelenthet az EU stabilitására – figyelmeztet elemzésében Morten Heiberg és Rasmus Mariager dán professzor.
Nem finomkodott az orosz külügyminiszter.
A Biden-kabinet politikai bosszúból vezette be a vízumkötelezettséget is a magyar állampolgárokkal szemben – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Kiss Rajmund, korábbi diplomata.
Robert Palladino szerint hamarosan találkoznia kellene Donald Trumpnak és Orbán Viktornak.
Lengyelország úgy döntött, hogy fokozza katonai együttműködését Ukrajnával, még akkor is, ha ezzel geopolitikai darázsfészekbe nyúl.
Az adatok szerint sok fiatal felnőttnek korábban nem fordult meg a fejében a lakásvásárlás, de most már „nézelődőként” jelen vannak a piacon.
A törvények szerint nyilvános gyűlésen senkinél sem lehet fegyver.
