A kormány azt szeretné, ha 2025-re egy pedagógus átlagosan 800 ezer forintot keresne. Rétvári Bence államtitkár korábban nem látott léptékű pedagógus-béremelésről beszélt.
Úgy tűnik, lassan csak-csak kézzelfogható eredményekhez vezet a már sokat emlegetett pedagógusi béremelés folyamata. Ezúttal Rétvári Bence erősítette meg, hogy emelik a tanárok bérét, még konkrét számokat is említett: terveik szerint
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán azt is kiemelte, hogy a béremelésekre szánt 800 milliárdos konstrukció jelenleg a legnagyobb az Európai Unióban. A pedagógusok 75 százalékos béremelését az Európai Uniótól várt 800 milliárd forintból oldaná meg a kormány. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy a költségvetésből januárban már megelőlegezték a tervezett időarányos béremelések 10 százalékát és amint megérkeznek az uniós források, akkor a különbözetet visszamenőleg kifizetik.
Mint arról a Mandiner is beszámolt, a Belügyminisztérium (BM) március 2-án közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket a kormány honlapján. Az egyik legfontosabb változás, hogy a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetne be a közalkalmazotti jogviszony helyett. Rétvári azt mondta, a jogviszony megváltoztatására azért van szükség, hogy egyszerűbbé válhasson a jogalkalmazás, és szerinte az, hogy a pedagógusok státuszáról önálló törvény születik, „már a megbecsülés része”.
Nem így gondolják a szakszervezetek:
döntéseket vesz el a tantestületektől és korlátozza a tanárok szólásszabadságát is. Szerintük az új jogállás részletei ellentmondanak a kormány uniós vállalásainak, többek között annak, hogy a kormány vállalta, hogy vonzóvá teszi a pedagógusszakmát, továbbá nem vesz el szerzett jogokat a tanároktól és nem csökkenti azok autonómiáját sem. Egyes lapok brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írnak, hogy a törvénytervezet miatt veszélybe kerülhet a tanárbéremelés uniós részének folyósítása. Mint ismert, a kormány 80 százalékban uniós pénzekből oldaná meg ezt a kérdést, a kormány friss közlése alapján uniós pénzek nélkül a belengetett 21 helyett mindössze 10 százalékos emeléssel számolhatnának a pedagógusok.
A két nappal ezelőtti bejelentése alkalmával Rétvári cáfolta, hogy a státusztörvény miatt veszélybe kerülhetnek az uniós pénzek. Mint fogalmazott: „a kormány mindent megtesz azért, hogy ezt a forrást odaadják a pedagógusoknak” és azt is hozzátette, hogy „az utaláshoz előírt minden feltételt teljesítették”. Szerinte a státusztörvény azért sem lehet akadálya a kifizetéseknek, mert annak az a lényege, hogy a pedagógusok saját jogállást kapjanak. Ez biztosíthatja, hogy aki többet és jobban dolgozik, azoknak magasabb fizetése legyen – fogalmazott az államtitkár.
Arra a felvetésre, hogy vannak olyan ellenzéki vélemények, amelyek szerint már itt vannak az uniós források, az államtitkár azt mondta, „ez furcsa, mert a baloldali politikusok mindent elkövetnek azért, hogy ezek a források ne érkezzenek meg”. Emlékeztetett Gyurcsány Ferencnek egy rádióműsorban tett kijelentésére, miszerint „nekik az a feladatuk, ők azért dolgoznak, hogy ezek az európai uniós források ne is érkezzenek meg”. Miközben tehát idehaza Dobrev Klára több körben találkozik a pedagógus szakszervezetekkel és elmondja nekik, hogy több pénzt kell követelni, majd – ahogy a férje beismerte – kimegy Brüsszelbe, és ott azt mondja, hogy egyetlen fillér se érkezzen a pedagógusok béremelésére – tette hozzá Rétvári Bence.
A státusztörvény másik, a sajtóban nagy port kavart eleme, hogy a kormány bevezetné a pedagógusoknál a teljesítménybért. A Belügyminisztérium ennek kapcsán egy korábbi felmérésre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a válaszadók 70 százaléka egyetértett azzal, hogy díjazásuk a jövőben vegye figyelembe a teljesítményt. Az Országgyűlés hétfői ülésén is napirendre vették a pedagógusbéremelés kérdését.
Rétvári itt a teljesítménybér kapcsán azt mondta, hogy – mint fogalmazott –
a korábban itthon nem látott léptékű pedagógus-béremelés” egyik fő szempontja nem a végzettség, vagyis az, hogy a tanár egyetemen vagy főiskolán végzett-e, és még csak nem is a pályán eltöltött idő, hanem a teljesítmény,
ez utóbbi alapján kívánják megalkotni a bértáblát. Rétvári úgy reméli, ennek az elvnek köszönhetően a pályakezdők is kevésbé morzsolódnának le. „Sokan, akik elvégzik a tanárszakot, nem ezt a pályát választják, vagy öt éven belül elhagyják ezt a pályát” – ismerte el az államtitkár.
A jogszabályt júniustól tervezte bevezetni a kormányt, ám Rétvári Bence minap tett kijelentései arra engednek következtetni, hogy ez csúszhat, és az sem biztos, hogy nem lesz tartalmi változás a passzusban. Mindenesetre április 21-én újra egyeztet a kormány a szakszervezetekkel a státusztörvényről és a béremelésekről, miközben a szakszervezetek még korábban, április 24-re sztrájkot és tüntetést is bejelentettek.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Az ellenzéki párt tervezett adóemelése súlyosan érintené a pedagógusok és az orvosok jövedelmét is.
Gulyás Gergely értékelése szerint az új tervekre a Tisza és a Demokratikus Koalíció közötti összefogás alapdokumentumaként kell tekinteni.
Az egyik szakszervezet vezetője szerint a tanévnyitó helyett 30 ezer pedagógus fog a kormány székháza előtt tüntetni, és ha a kormány nem vonja vissza a megszorító intézkedéseket, nagyobb szabású szakszervezeti megmozdulásokra számíthat.
Csak olyan Ukrajna indulhat el az Európa felé vezető úton, amelyik értékként tekint kisebbségeire, és szövetségest lát Magyarországban. Constantinovits Milán írása.
Az igazgatók 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy pozitív változást tapasztalt az iskola közösségi életében, a pedagógusoknak pedig 83 százaléka tartotta pozitív hatásúnak a mobiltelefon-használat korlátozását.
A világhírű horror író a merényletben meggyilkolt Charlie Kirkről írt egy bejegyzést, amit rövid időn belül törölt is az oldaláról.
A Reakció legújabb adásában két felvonásban mutatjuk be a nyers valóságot és a mélyebb okokat.
