Könnygáz és gumibot után – a napokig tartó tiltakozások végül elérték céljukat, nem lesz orosz mintájú ügynöktörvény, nem lesz listázás.
Forró napokat él át Grúzia (Georgia): kedden még könnygázt is be kellett vetnie a rendőrségnek a tbiliszi parlament épületénél tüntetők ellen, miután Giorgi Garibasvili miniszterelnök és pártja, a Georgiai Álom olyan törvénytervezetet terjesztett be, ami minden médiumot és civil szervezetet, mely bevételeinek több mint 20 százalékát külföldi forrásból szerzi, kötelezett volna, hogy magát mint külföldi ügynököt tüntesse fel;
A törvényt elsősorban a 2012-es oroszországi jogszabályokhoz hasonlították többen, maguk a tiltakozók is sokszor „orosz törvényként” hivatkoztak rá, többek között „stop Russia” táblákat is a magasba tartva.
A tiltakozások elsősorban a fővárosban, Tbilisziben zajlottak, ahol georgiai és európai uniós zászlókat lobogtató tömeg demonstrált a törvény első olvasatban való elfogadása ellen.
A tüntetések során több tucat embert őrizetbe is vettek.
Garibasvili georgiai miniszterelnök az utolsó pillanatig kitartott, még berlini útja során is üzent haza, közölve, hogy a külföldi ügynökökkel kapcsolatos intézkedések megfelelnek az európai és a nemzetközi szabványoknak.
Azt is leszögezte, hogy „országunk jövője nem függhet, és nem is fog függeni külföldi ügynököktől és külföldi országok kiszolgálóitól”.
Uniós tisztviselők ugyanakkor elítélték a törvénytervezetet, az uniós értékekkel összeegyeztethetetlennek találva.
Georgia egyébként kérelmezte az Európai Unió tagjelölt státuszát, és csatlakozni akar a NATO-hoz is – érthető, köszönhetően a különleges tapasztalatoknak, amelyekre Oroszország szomszédjaként tett szert 15 évvel ezelőtt, s folyamatos fenyegetettségben érzi magát azóta is.
Végül a tiltakozások hatására a kormány csütörtökön visszavonta a tervezetet, méghozzá „feltételek nélkül”.
Salome Zourabichvili grúz elnök a tiltakozók mellé állt, fogadkozva, hogy elnökként megvétózza majd a törvényjavaslatot, akkor is, ha az átmegy a parlamenten – igaz, ugyanakkor a kormány felülbírálhatja a döntését, így ez valódi védelmet nem jelentett volna.
A kormánypárt szerint mindazonáltal a törvény igazságtalanul lett megbélyegezve, miközben éppen a külföldi finanszírozás átláthatóságát szolgálta volna; a miniszterelnök maga korábban elítélte a törvényjavaslat körüli „felhajtást”.
Annak sem feltétlenül volt egyébként jó optikája, hogy
– a dolog szépséghibája, hogy ugyanezt az érvet a Kreml is használta saját 2012-es törvényének elfogadásakor. Mint a BBC emlékeztet, Oroszországban a törvény fokozatosan fojtotta meg a nyugati finanszírozású nem kormányzati szervezeteket, a független médiát, az újságírókat és a bloggereket, akiknek tartalmaikat a baljós „külföldi ügynök” kifejezéssel kellett megjelölniük.
Eközben, mint a georgiai Transparency International munkatársa a BBC-nek elmondta, az NGO-kra már így is tíz különböző törvény vonatkozik, a pénzügyminisztérium például látja a bankszámláikat, a finanszírozásukba is belelát, és még sok más irányból is ellenőrizheti őket most is.
Nyitókép: képkivágás
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Nem várta meg az orosz elnök a következő uniós szankciót.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
Most már nem titkolózik az orosz elnök.
Innentől Trump térfelén pattog a labda.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
Azzal vádolják Moszkvát és Budapestet, hogy politikai célokra használják fel a hadifoglyok ügyét.
Az ukrán elemző nyíltan elismeri, hogy Ukrajna politikai okokból nem nyitja újra a kőolajvezetéket.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
