„Energiakommandó”, 18 fok, rövidebb őszi szünet – mi vár a diákokra?

Huszonötszázalékos gázfelhasználási csökkentést írt elő a kormány az állami szerveknek és az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón. Hozzátette, ez alól a kórházak és a bentlakásos szociális intézmények képeznek kivételt, ugyanakkor nem említette meg ezek között az oktatási intézményeket. Kérdésre válaszolva rögzítette: az a cél, hogy az iskolákat, óvodákat és a bölcsődéket ne kelljen bezárni. Annak kapcsán, hogy az iskolákban felkúszhat-e a hőmérő higanyszála 18 fok fölé, azt mondta, „még meglátják”, szükség lesz-e erre, mindenesetre a minisztereknek két hetük van arra, hogy részletesen vázolják, hogyan lehet elérni a gázfelhasználás csökkenését.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár kérésére a területért felelős Belügyminisztérium kommunikációs főosztályához fordultunk. Szerettük volna megtudni, hogy elképzelhetőnek tartják-e az őszi szünet rövidítését, valamint milyen takarékoskodási terveik vannak az iskolákra vonatkozóan, és hogy szerepel-e ezek között a hőmérséklet 18 fokra maximalizálása az oktatási intézményekben. Azt a választ kaptuk, hogy a

„Egyelőre nincsen hivatalos információ, csupán előzetes felmérések vannak. Ezek alapján fog dönteni a tankerület arról, hogy milyen hőmérsékletet lehet beállítani az egyes iskolákban, az épületek aktuális állapotától függően” – mondja az egyik 18. kerületi általános iskola igazgatója, aki azt kérte, ne szerepeljen a neve a cikkünkben. Náluk fafűtésre egyébként nem lehet átállni, mert az évek során az összes kéményüket lebontották, csak a gázkazán kéményei maradtak meg.

A fafűtéshez elengedhetetlen kémények ugyan megvannak abban abban az észak-pesti agglomerációs település iskolájában, amelynek igazgatóját sikerült elérnünk, ám náluk az a probléma, hogy évtizedek óta nem használták ezeket. Nem is volt rá szükség, hiszen korszerű kondenzációs kazánjaik vannak. Az épület óriási, emiatt a gázfogyasztás is rendkívüli.

„Házon belül gondolkodunk arról, milyen energiamegtakarítási intézkedési tervet tudnánk megvalósítani” – szögezi le az intézmény első embere. Egyelőre hatásvizsgálatokat skiccelnek arról, mennyit lehet, és hány éven belül spórolni, ha például az összes fényforrást ledes izzóra cserélik. De ehhez a számításhoz is komoly energetikai tudásra, szakértelemre volna szükség. Azt már most látják, hogy eddig sem pazaroltak, így ezekből a kisberuházásokból nem fognak tudni óriási megtakarításokat realizálni. Sőt, a kisberuházások is forrásokat igényelnek. „Az iskola nagy, az infrastruktúrája nem homogén, a műszaki megoldások is különbözők. Az épület egyik részét nagyon fel kell fűteni ahhoz, hogy a másik részébe is eljusson a meleg” – mondja.

Hozzáteszi, a 18 fokot kevésnek érzik; a pedagógusok és a gyerekek is fáznának. „Persze, kérhetünk a székekre párnát a szülőktől, valamint buzdíthatjuk a diákokat és kollégákat réteges öltözködésre. Azonban mindenkinek joga van biztonságos munkakörülményekhez, a megfelelő hőmérséklethez” – hangsúlyozza az iskola igazgatója. 

Hozzáteszi, „sok mindent vettek fontolóra”, a  szombati tanítás lehetőségét is megvizsgálták. Ám ez a felvetés nemcsak a diákok, de a pedagógusok számára is mérhetetlen túlterhelést jelentene: „hatnapos munkahét heti huszonöt-harminc megtartott tanórával elképzelhetetlen a pedagógusoknak, de a 40 órás munkahét a diákoknak is lehetetlennek látszik. Gondoljunk arra, hogy ezekre az órákra tanár és diák is mennyit készül. Az nem vigasztaló, hogy heteken keresztül nem jutunk levegőhöz, de utána majd jó mélyeket lélegzünk a meghosszabbított téli szünetben.

– emeli ki.

Az igazgató szerint észszerűnek tűnik viszont az őszi szünet megkurtítása, hogy aztán az így nyert napokat a téli szünethez lehessen csapni. Az őszi szünet bár így egy hosszú hétvégére redukálódik, kis pihenő idő marad. Az biztos, hogy így lehetne spórolni, hiszen ha nincsen fűtés, akkor költség sincs a téli szünetben. De ez is bonyolultabb, mint látszik. „Vajon melyik a takarékosabb: iskolakezdéskor felfűteni egy kihűlt, vagy visszafűteni egy temperáltabb levegőjű épületet, ahol a téli szünetben is volt alapfűtés? Ennek eldöntése is szakértelmet, adatokat, elemzéseket kér” .

A digitális oktatás bevezetése szerinte nem megoldás, úgy véli, a kormány azt mindenképpen szeretné bölcsen elkerülni. Ez a diákok és családok érdeke, hiszen a diáknak az iskolában, közösségében van a helye. „Azonban ha nem érkezik célzott támogatás a gázrezsi fedezésére, nem tudjuk, mi lesz” – hangsúlyozza. Mindenesetre bízik abban, hogy a kormány ígéretének megfelelően az iskolák, a szociális intézmények és a kórházak nem lehetnek bezárásra ítélve.

Addig pedig marad, amit saját hatáskörben megtehetnek: az igazgató például szeretné bevonni a gyerekeket a spórolásba, már beszélgetett is arról a diákönkormányzattal, hogy tervei között szerepel egy „energiakommandó” felállítása. A gyerekekből álló csapat figyeli majd, hogy ne égjenek feleslegesen villanyok, ne legyenek nyitva indokolatlanul ajtók, ablakok. „Ezt a helyzetet a diákokkal együtt kell kezelnünk, meg kell értsék, hogy szükség van rájuk ebben a helyzetben. Nagyon fontos szerepük van ebben a társasjátékban. Úgy tűnik, a modern kor számos kényelmi vívmánya nem magától értetődő már.

Kisebb lábon kell élnünk. Bár a helyzet meghökkentő, sokat kell tanulnunk annak érdekében, hogy életünket globális mércével is fenntarthatóbbá tegyük.”

Nyitókép: Hans Lucas/AFP