Elgurult a szír migráns gyógyszere Németországban: baltával és kalapáccsal támadt rá a gyanútlan utasokra

Kitört a pánik a Bécsbe tartó expresszvonaton, négy embert is megsebesített az elkövető.

Németország egy, az idén elfogadott 100 milliárd eurós alap segítségével katonai kiadásait a GDP 2 százaléka fölé emelte.
Christine Lambrecht, német védelmi miniszter hétfőn kijelentette, hogy Németországnak az idei 100 milliárd eurós alap felhasználása után is hosszú távon teljesítenie kell a NATO által a GDP 2 százalékában meghatározott katonai kiadási célt. Mindemellett el kell fogadnia azt a katonai vezető szerepet, amelytől korábban elzárkózott – írta a Reuters.
A portál felidézte, hogy a több évtizedes katonai visszafogottság után éles politikai váltásnak számított már az is, mikor Olaf Scholz kancellár néhány nappal Oroszország februári ukrajnai inváziója után bejelentette, hogy a GDP 2 százaléka fölé emeli Berlin katonai kiadásait.
Hozzátették, hogy a NATO-szövetségesek korábban is bírálták Berlint amiatt, hogy nem érte el a 2 százalékos célt. Jelenleg pedig nem világos számukra, hogy Berlin a 2 százalékos küszöb felett tartja-e katonai kiadásait, ha a hónapokkal ezelőtt elfogadott alap elhasználódik vagy visszaállnak a korábbi pacifista politikára.
A politikai céljait felvázoló beszédében Christine Lambrecht védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy ennek a pénznek a jövőben egy megnövelt védelmi költségvetésből kell származnia – idézte a portál.
„Szükségünk van erre a pénzre, hogy ne legyen hiábavaló az az erőfeszítés, amit a 100 milliárdos alappal létrehoztunk” – hangsúlyozta Lambrecht.
Majd azzal folytatta, hogy
„Németország mérete, földrajzi elhelyezkedése és gazdasági ereje vezető szerepet ruház ránk,
akár tetszik, akár nem – beleértve ebbe a hadsereget is.” – tette hozzá a tárcavezető.
Lambrecht emellett lobbizott Németország szigorú katonai exportszabályainak enyhítéséért is a közös európai védelmi projektek elősegítése érdekében is – mutatott rá a Reuters.
A lap értesülései szerint a német védelmi miniszter ismét elutasította azt az ukrán kérését, hogy küldjenek Kijevnek nyugati tankokat. „Eddig egyetlen ország sem szállított nyugati gyártású gyalogsági harcjárműveket vagy harckocsikat” – mondta Lambrecht, hozzátéve, hogy Berlin megállapodott partnereivel, hogy nem tesznek egyoldalúan ilyen lépéseket.
Nyitókép: ANDRE PAIN / AFP