A nagy népi haditengerészet – így építi Kína a hadiflottáját

2022. augusztus 5. 9:01
Sok évtizednyi stagnálás után a kínai hadiflotta ma már jelentős erőt képvisel – amit konfliktus esetén teljes egészében Tajvan ellen tudna fordítani a pekingi vezetés. Somkuti Bálint elemzése a kínai és az amerikai hadiflotta jelen állapotát bemutató cikksorozatának első részében!

Nyitókép: kínai hadihajó búcsúztatása 2022 januárjában (Jiang Xiaowei / XINHUA / Xinhua via AFP)

 

Írta: Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész

 

Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete – e kacifántos név a Kínai Népköztársaság haditengerészetét jelöli, amely Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Kongresszusának elnöke tajvani látogatása kapcsán került a magyar közvélemény érdeklődésének homlokterébe.

Hazánk több mint száz éve elvesztette kijáratát a tengerhez, és szárazföldi országként a haditengerészeti kérdések csak néhány hozzám hasonló tengerimádó érdeklődését keltették fel.

Pedig a globális áruszállítás 70-80 százaléka a tengereken folyik,

és a kikötők szerepét mi sem mutatja jobban, mint a magyar kormány odüsszeiája egy saját kikötő(rész) megszerzéséért, valamint az Ukrajna partvidéke elleni orosz blokád hatása a világ gabonaellátására.

Amióta világ a világ, a nagy tömegű áruk szállítására épített, hasas kereskedelmi hajókat karcsú és jól felfegyverzett hadihajók kísérték, egyrészt a kalózok, másrészt az ellenséges hadihajók elleni védelem céljából. Ahogy az evezőt mint a meghajtás fő eszközét felváltotta a vitorla, úgy vált a hadiflotta is önálló haderőnemmé. Míg a hosszú és keskeny gályáknak naponta ki kellett kötniük víz- és élelemkészleteik feltöltésére, így lényegében a szárazföldi sereg támogatására szorultak, ezzel szemben a széllel meghajtott vitorlások hatótávolsága lehetővé tette, hogy szinte bárhol be lehessen vetni őket.

Már a 17. századra globálissá vált a kereskedelem, amely először a spanyol, majd a holland, végül a 18. századtól a brit flotta fölényét hozta. Egy-egy vitorlás hadihajó akár 100-140 különböző kaliberű ágyút is hordozhatott, és akár 800 ember is szolgálhatott rajtuk. Jól jellemzi tűzerejüket, hogy az 1805-ös trafalgari csatában Nelson zászlóshajója,

a Victory egyetlen oldalról leadott sortüzének tömege nagyobb volt, mint Napóleon rettegett összevont tüzérségének ereje.

Ebben a korszakban vált ketté a fegyveres erők fejlődése, elsősorban (de nem kizárólag!) tengeri és szárazföldi hatalmakra. Ez előbbibe jellemzően Nagy-Britannia és az Egyesült Államok tartozik, amelyeket szárazföldön egyetlen komoly rivális sem fenyegetett. Ráadásul földrajzi adottságuknál fogva védett kikötők sora állt a rendelkezésükre.

Velük szemben álltak az olyan hatalmak, mint Franciaország vagy éppen Oroszország, amelyeket a kevés, jó kikötő éppúgy hátráltatott, mint az ebből adódóan egymástól távoli bázisokkal rendelkező flották. Franciaország esetében ez elsősorban az atlanti és a földközi-tengeri flottát jelentette, míg a 18. századtól Oroszország számára a balti és a fekete-tengeri flottákat.

A kínai hadiflotta parádéja videón

 

Nagyon hasonlít ezen elsősorban szárazföldi hatalmak helyzetéhez a Kínai Népköztársaságé. A decentralizált és gyenge császárság haditengerészete nemcsak az angol és egyéb külső behatásoktól nem tudta megvédeni az országót, hanem a friss nagyhatalom Japán flottája is súlyos vereséget mért rá az 1894-95-ös háborúban. A kínai hadiflotta szinte nem is létezett az elkövetkező évtizedekben, így a japán befolyással szemben is teljesen tehetetlen volt. A népköztársaság 1949-es megalakulása előtt közvetlenül, a Tajvan szigetére milliós tömegben érkező nemzeti Koumintang támogatók menekülését is Mao Ce-tung flottájának gyengesége tette lehetővé.

A Népi Felszabadító Hadsereg Hadiflottája (People’s Liberation Army Navy - PLAN)

sokáig kicsi és elavult hajók tömegéből álló, legfeljebb partvédelemre alkalmas haderőnem volt.

Ez az erő azonban már 1960-ra – szovjet tanácsadók segítségével – elérte, hogy a tajvani fölé kerekedett, visszaszerezte a partvidék és a közvetlen felségvizek feletti uralmat, és a US Navy hivatalosan is a „legütőképesebb ázsiai hazai flottának” tekintse.

A következő mintegy negyven évet azonban inkább a stagnálás jellemezte. Ugyan a kínai flottában is megjelentek a nukleáris meghajtású rakétahordozó tengeralattjárók, illetve a rakétás rombolók, azonban a modern, nyílt tengeri bevetésre alkalmas egységek száma alacsony maradt. 1999-ben azután elkezdődött az a folyamat, amely révén a PLAN talán túlzás nélkül a világ egyik legnagyobb és legmodernebb flottájává vált.

Nem lehet elégszer elmondani, hogy minden fegyveres erő, annak céljai, doktrínái, az ezek alapján kifejlesztett eszközei a politikai vezetés által meghatározott célok elérését szolgálják. Ezek a célok pedig jellemzően a földrajzi, gazdasági, politikai szükségszerűségeken alapulnak. Fentiek miatt az 1999-ben elkezdett haditengerészeti modernizáció célja elsősorban egy olyan flotta létrehozása volt,

amely a kontinensnyi ország közvetlen környezetében képes a tengeri uralom kivívására. 

Ezt a kínai fegyveres erők fejlődésére rendkívül jellemző módon, lépésenként valósították meg. Az első komolyabb harcértékkel bíró hadihajónak a Type 052 Luhu osztály 1990 és 96 között elkészült 2 rombolója tekinthető. A vegyes (felszíni, légi, tengeralattjáró elleni) feladatú egységek építése során felhalmozott tudás felhasználásával épült meg a Type 052B szintén 2 rombolója 2002 és 2004 között, de még jelentős részt szovjet/orosz technológia és fegyverzet felhasználásával. Ez idő tájt került sor a valamikori szovjet Szovremennij osztályú négy romboló megvásárlására, üzemeltetésük során további értékes tudást szerzett a kínai flotta. Jól mutatja az alig tíz év alatt bekövetkezett változást, hogy a korábbi rombolók hároméves építési időtartamát sikerült 2 évre rövidíteni, ráadásul a két Type 052B egy időben épült.

Újabb ugrásként a Type 051C 2 légvédelmi rombolója épült meg, amelyek a PLAN történetében először rendelkeztek nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerrel. Utódjuk, a Luyang II osztály, azaz a Type 052C már hat egységet számol, és modern felszerelésének köszönhetően képessé vált flottakötelékek és konvojok oltalmazására is a nyílt vízen. A jelenleg is gyártott Type 052D, Luyang III 25 tervezett egysége a hírek szerint mind megépült.

Hasonló képességeik miatt a – következő cikkben bemutatandó – amerikai Arleigh Burke-nek osztály kínai párjának tartják. A 2010 után épült egységek már szinte kivétel nélkül kizárólag kínai szenzorokat és fegyverrendszereket használnak. Ide tartozik a rombolók 7000-8000 tonnás tömegénél mintegy felével nehezebb, 13 000 tonnás Type 55 Renhai osztály, amely mind méreteivel, mind fegyvereivel, mind képességeivel az amerikai Ticonderoga osztályú hadihajóira hasonlít. Annak ellenére, hogy a kínaiak következetesen rombolónak mondják, nem tévedünk, hogy ha a tervezett nyolcból már megépült három Renhait – a Ticonderogákhoz hasonlóan – rakétás cirkálóknak nevezzük. 

Kínai haditengerészek sorakoznak az Ádeni-öbölbe induló hadihajón (fotó: AFP / Xinhua Via / Liu Zaiyao)

 

Ezzel a végére is értünk a többcélú, de alapvetően felszíni és légvédelmi célok leküzdésére tervezett hajóknak, és rátérhetünk a flották modern királynőire, a repülőgép-hordozókra. Ebben a kategóriában is kitűnően látszik a fokozatosságra való kínai törekvés.

Az első Type 001 osztályba sorolt hordozónak kalandos élete volt. Még Riga néven kezdte meg életét, amelyet a Szovjetunió felbomlásával hamarosan Varjagra változtattak. A jelenleg a hadi jelentésekben szereplő ukrajnai Mikolajev hajógyárában befejezetlenül maradt hajót,

a jelenleg egyetlen orosz repülőgéphordozó Kuznyecov testvérhajóját már 1992-en meg akarta vásárolni Kína,

amelyre végül csak 2000-ben került sor.

A hivatalosan úszó kaszinó céljával megvásárolt óriási és mozgásképtelen test azonban további 16 hónapig (!) keringett a Fekete-tengeren, míg végül Kínának sikerült rávennie Törökországot, hogy engedje át a Boszporuszon. A kisebb vontatóhajók valóságos flottája által kísért törzset Egyiptom nem engedte át a Szuezi csatornán, így végül Afrika megkerülésével 7 csomós, azaz 11 km/órás átlagsebességgel megtett 28 000 kilométeres út után, 2002 februárjában érkezett Kínába. Ahol azután a korábbi ígéretek és állítások ellenére 2005-ben a PLAN nekilátott működő hordozóvá alakításának.

A Liaoningre átnevezett hajó végül hivatalosan 2012-ben csatlakozott a flottához, mint kiképző hordozó. Miután az első hordozóval szerzett tapasztalatokat a flotta kiértékelte, 2015-ben megkezdődött a második, immár Type 002 nevezett osztály építése, amely a jelentős módosítások ellenére nagyon hasonlít elődjeire. A 2019-ben vízre bocsátott Shandongot nem meglepő módon az immár teljesen kínai tervezésű Type 003 Fujian követte, amely jelenleg még csak a hamarosan esedékes rendszeresítésére vár. 

A nagyszámú Type054A osztályú fregatt, azaz tengeralatti hadviselés feladatú kísérőhajó mellett a kínai haditengerészet számos modern partra szállító hajót is épített, amelyek nem meglepő módon erősen hasonlítanak amerikai párjaikra. Közülük a Type 075 alkalmas könnyűhordozó szerep ellátására is.

Két területet kell még kiemelni, amelyek jelentős szerepet játszhatnak egy esetleges Tajvan körüli tengeri összecsapásban.

Az első ezek közül a tengeralattjáróké. Az interkontinentális ballisztikus rakéták kilövésére szolgáló egységekről most nem ejtek szót, lévén fő feladatuk a hadászati elrettentés. Azonban

a csendes, dízel-elektromos meghajtású Type 039 tengeralattjárók okoztak már durva meglepetést az amerikai flottának.

2016-ban ugyanis a Song osztálynak is nevezett tengeralattjárók egyike kellemetlenül közel, az éppen tengeralattjáró-elhárító gyakorlatot (!) végző hordozó köteléken belül emelkedett a felszínre, óriási blamázst okozva ezzel a résztvevőknek.      

A másik ilyen terület a légierő. Ugyan a korábbi időszakok elavult Nanchang Q-5 és egyéb bombázóit nagyrészt az orosz Szu-27-es licenszváltozatai, illetve saját fejlesztésű típusok váltották fel, a viszonylag kevés modern vadászbombázót mindössze egy ósdi bombázó modernizált változata egészíti ki. Az 1950-es években tervezett Tu-16 jelentősen felújítás után a Hszian H-6 nevet kapta, és különféle változataiból 230 feletti darabszámban áll szolgálatban, de képességek tekintetében kizárólag a legújabb változatoknak van esélye a modern tajvani légierővel és légvédelemmel szemben. 

Összefoglalva a fentieket, a kínai hadiflotta jelentős erőt képvisel, amelyet az amerikaival ellentétben

teljes egészében a szakadárnak tekintett Tajvan blokádjára tudnának vezényelni,

amennyiben a pekingi politikai vezetés úgy döntene.

Egy esetleges összecsapás nagyja amerikai részről a US Navy-re hárulna.

Hogy ebben az esetben mivel és hogyan szállna harcba az Egyesült Államok haditengerészete, arról a következő cikkben ejtünk szót.     

Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A régi, befele forduló USA nem engedte volna ki a termelést a saját kezéből, és akkor Tajvannak sem lenne ekkora jelentősége - a Világháborúk óta az amerikai doktrína az, hogy ne engedjenek egy "nem baráti" (azaz nem vazallus) országot sem megerősödni annyira, hogy később gondot jelenthessen nekik. Utóbbi láthatóan nagyon sokáig működött, viszont láthatóak a hátrányai: rengeteg pénzbe kerül ekkora hadsereg fenntartása, a gazdaság kiszervezése növelte az amerikai jövedelmi különbségeket (a középosztály vagyonának nagy része a felső tízezerhez került), mellékesen elősegítette egy nagy konkurens kialakulását.
Továbbá a nagy földrajzi felfedezések kora óta lehet látni, hogy a gazdag nagyhatalmat egy idő után leváltja az, aki hatékonyabban tud termelni - és mára Amerika vált az előbbivé, Kína az utóbbivá, ha nem változtatnak, akkor pontosan ezt a pályát fogják befutni.

Én azért tiszteletben tartom An Shigao fordítói felvilágosító-tanítói munkásságát Kína számára - aki azelőtt hogy Kínába ment...valamilyen ööizé Anhszi (wikipédiázd ki) herceg volt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés