2030-ra az öt legélhetőbb EU-s tagállam közé akarunk tartozni – Navracsics Tibor az MCC-ben!

2022. július 20. 6:52
Magyarország jó fogadó a pénzek terén, a közbeszerzési rendszer jobb, mint Ausztriában, és év végére jöhet a megállapodás a helyreállítási alapról.

Navracsics Tibor, Magyarország területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli minisztere adott elő az MCC-ben az új kormány előtt álló feladatokról. (A korábbi előadások, így Csák János, Nagy Márton, Szalay-Bobrovniczky Kristóf előadásai itt, itt és itt olvashatók, lapunk interjúja Navracsics miniszterrel pedig itt).

A források megszerzése és a fejlesztéspolitika több területen találkozik – kezdte előadását Navracsics. A területfejlesztésnek nincsen nagy hagyománya, hazánk szerkezete aránytalan, a fővárosi lakosságszám és a magyar politikai hagyomány is a központosítást erősíti. 

A miniszter a helyzetet a következőkben vállalta fel: számos ma még összegzésre váró folyamat indult meg a covid alatt, ezeket még ki kell elemezni. A Benelux államok jobb mutatókkal rendelkeznek demográfia és foglalkoztatottság terén, Dél- és Kelet-Európa kevésbé. A kohéziós politikának köszönhetően viszont a „mag-Európához" képest zajlik a felzárkózás, ebbe kell illeszkednünk. 

„Itt kell bírnunk a tempót és kell egy kicsit meg is haladnunk. 

A kihívás tehát kettős: álljunk helyt a versenyképességi versenyben, tudjunk felzárkózni az EU átlagához, és közben próbáljuk meg az országon belüli szakadékot csökkenteni, a felzárkózásra váró régiók számára biztosítani azt, úgy, hogy közben az előbbi küzdelemben részt vevő régiók is megkapják a segítséget" – fejtegette Navracsics.

Erre két nagy EU-s forrás van, a helyreállítási alap az egyik, amelyről a döntés 2020 végére megszületett, e hitel mögött garanciát vállaló országként hazánk is ott van. Mivel az összeget igazítják a gazdasági teljesítményhez, Magyarország már most 430 milliárd forinttal kevesebbet kap, ami akár jó jelnek is tekinthető. Ez azért van, mert a gazdaságunk jól teljesít, de például Spanyolország több pénzt kap, mert az előrejelzéshez képest kevésbé nőtt a gazdaság. 

Magyarország jó receptor:

az előző hétéves pénzügyi időszakban míg az EU-s átlag a forráslehívás és -felhasználás terén 68% volt, addig nálunk ez a szám 75%. Az intenzív tárgyalás az összegről májusban indult meg, és

az év végére szeretné a kormány aláírni a partnerségi megállapodást,

amire meg is van a felkészültség és az akarat, s ebben az esetben nincs forrásvesztés. A teljes pénzügyi keret 14 ezer milliárd forint összesen, az operatív programok 10 milliárd forint értékben jelennek majd meg a magyar fejlesztési politikában, külön kezelik a vidék és halászat programját, ez kb. 4 ezer milliárd forintot jelent. 

A régiók terén az Észak-Alföld és Észak-Magyarország, továbbá a Dél-Dunántól és a Dél-Alföld közelíti meg legkevésbé az EU-s fejlettséget. Pest megye sem áll túl jól, korábban Budapesttel egy fejlesztési régió volt, a főváros elszívta a fejlesztéseket, ezért most már önálló régió. Budapest az EU-s átlagot meghaladja fejlettség terén. A területi elvnek tehát nagy a jelentősége, három kategóriát lehet említeni ezen fejlettségi skála tükrében: vannak a nemzeti- és EU-s átlaghoz felzárkózó régiók, aztán a középső kategóriák, a harmadik pedig a főváros. Az utóbbi időben egyébként a magyar régiók mindegyike közelíti az EU-s átlagot, még ha lassan is. A turizmusban is van aránytalanság, főleg a fürdőkre, a Balatonra és a fővárosra koncentrál. 

A háború, infláció, járvány idején meglepő lehet, de 

2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé akarunk tartozni. 

Azonosítani kell ehhez azokat a célokat, melyek élhetővé teszik hazánkat – szögezte le a miniszter. A versenyképességet fejleszteni kell, a kevéssé fejlett régiókat fel kell zárkóztatni, illetve cél a digitális és zöld átállás. A vidékfejlesztési program a legnagyobb forrással rendelkezik. A teljes keretösszeg kétharmadát a fejlesztendő régiókra szánja a kormány. A környezetvédelem és az ezt szolgáló beruházások, az infrastruktúra is fontos cél. 

Navracsics a vádakra is reagált, miszerint a korrupciós kockázat miatt nem kapjuk meg az EU-s pénzeket. Az Európai Bizottság által összeálított egységes piaci eredménytábla szerint Magyarország sárga kategóriás, tehát a közbeszerzési rendszerrel mindössze néhány apró gond nincsen, miközben például Ausztria piros kategóriás (vagyis komoly gondok vannak a rendszerrel). 

Fotó: Földházi Árpád
 

Összesen 230 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

X.
Mandiiii!!!!!!

Szép tervek. De Brüsszel hagyni fogja ezt?

Nem tudom, az infláció (ami az egész nyugatot sújtja, kiemelten pedig az egésh szűkebben vett térségünket), az mióta "megszorítás"?

Ja, az árstop fűti az inflaciót, persze... akkor mi a magyarázata a lengyel 17%-os, a cseh 16%-os, az észt 22%-os, a német (!!!!!!) 10+%-os, az amerikai (!!!!!!!!!!!!!!!!!) 10%-os stb. inflációnak?

Ja, hogy eáadásul DUPLÁN fűtik az inflációt, érted. :))

A legvidámabb-ból legmegélhetőbb ez is valami, ha nem is konkrétum. Ilyesmiben ne versenyezzünk. Minek?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés