Itt támadhatja meg Putyin a NATO-t, ha kitör a világháború

2022. június 30. 7:10
A Putyinnal szövetséges Belarusz és Kalinyingrád között fekvő Suwałki-folyosó lehet a NATO legsebezhetőbb pontja.

A Lengyelország és Litvánia határán húzódó, Belarusz és a kalinyingrádi orosz exklávé között fekvő Suwałki-folyosó a NATO Achilles-sarka. Ha Putyin itt támadást indít, azzal nem csupán szárazföldi korridort létesíthetne Kalinyingrádhoz, hanem elszigetelheti a balti államokat a többi NATO-tagállamtól.

Ahogy azt már korábban megírtuk, Észtország, Lettország és Litvánia katonai szempontból nagyon sebezhető célpontok lehetnek Oroszország számára. Mint emlékeztettünk, amerikai elemzők szerint az oroszoknak csupán 36-60 órára lenne szüksége a három balti állam elfoglalására. Kalinyingrád ráadásul azért is fontos Putyinnak, mert egyben komoly orosz katonai központ is, az orosz balti-tengeri flotta központja, mélyen benyúlva a rivális EU- és a NATO-szövetségek területére.

Arról, hogy lehet-e egy atomháború robbanáspontja a Baltikum, itt írt szerzőnk, Somkuti Bálint hadtörténész. A Litvánia által a Suwałki-folyosónak nevezett területen bevezetett blokádról, és a felek lehetséges gazdasági-politikai lépéseiről pedig Veczán Zoltán, a Mandiner munkatársa írt részletesen.


A Suwalki-folyosó Litvánia, Lengyelország, Belarusz és a kalinyingrádi orosz exklávé között

Nyitókép: MIKHAIL KLIMENTYEV / SPUTNIK / SPUTNIK VIA AFP

 

Összesen 199 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mariupolnál is ezt mondtátok. Majd az lesz érdekes, amikor az ukránok megkérdezik Zelenszkijt, mi értelme volt szétlövetni az országot, mit nyertek azzal, hogy eszköz voltak az USA kezében? Egyszerűbb lett volna betartani a minszki egyezményt, megadni az autonómiát, lemondani a nyelvtörvényről, a NATO tagságról, arról, hogy nyugati sugallatra kikezdték a Krím víz és energia ellátását.

Ha nem az USA befolyásra hallgatnak, most lenne egy működőképes Ukrajna, mennének a gabonaszállítmányok a harmadik világba, és Európában nem kéne energiaválságot kezelni. Ez a háború csak az oroszoknak megfelelő kompromisszummal érhet véget.

Nem akarom zavarni az álomképeidet, de a történelem nem az oroszok támadásával kezdődött. Mindennek van oka, előzménye. Nézd végig az USA beavatkozásait Európa dolgába, kezdheted az első világháborúval. Folytathatod azzal, hogy dúltak fel, romboltak le országokat másik földrészeken. Mi közük volt hozzá? Most az orosz határ mentén folytatták szokás szerint mások, most az ukránok bőrére menő játékaikat.

Amikor amerikai politikusoknak van pofájuk nyíltan kinyilvánítani, hogy a világnak az ő igényeik, érdekeik szerint kell működni, akkor értelmes ember nyilván annak szurkol, hogy legyen aki szembe száll az egy pólusú világ kísérletével.

Te a relativizált demokráciáról beszélsz. A jelzővel ellátott demokráciáról, a hazug népi demokrácia utódjaként fabrikált hazug liberális demokráciáról. Ami lényegében ideológiai autokráciát jelent, hiszen ugyanúgy nem tűr meg más megközelítést, ugyanúgy kizárólagosságot követel magának, pont úgy, mint a szovjet típusú kommunizmus. Legyen itt két idézet:

A Szovjetúnió felbomlása után Charles Krauthammer, a nagy amerikai és világlapok egyik legszorgalmasabb és legismertebb kommentátora, az amerikai külpolitika meghatározó folyóiratában, a Foreign Affairsben fejtette ki, hogy most évtizedekig az Egyesült Államok által uralt, egypólusú világrend következik: „Abnormális időket élünk. Ilyen időkben a biztonság iránti legjobb reményünk – ahogy a korábbi nehéz időkben is – Amerika ereje és elszántsága, az erő és elszántság, hogy Amerika vezesse az egypólusú világot, szégyenérzet nélkül fektetve le a világrend szabályait és kikényszerítve annak betartását.” Mi ez, ha nem autokrácia?

Zbigniew Brzezinski szerint Amerika számára „a legközvetlenebb feladat annak biztosítása, hogy egyetlen állam vagy államegyüttes se legyen képes kiűzni az Egyesült Államokat Eurázsiából vagy akár csak jelentősen csökkenteni döntőbírói szerepét”. Kellő előrelátással még azt is hozzáteszi, hogy „mivel Amerika egyre inkább multikulturális társadalommá válik, egyre nehezebb lesz konszenzust kialakítani külpolitikai kérdésekben, kivéve egy valóban masszív és széles körben érzékelhető, közvetlen külső fenyegetést”. Vagyis Amerikának globális hatalma, az egypólusú világrend fenntartása érdekében egyre inkább külső ellenségeket kell keresnie, olyanokat, amelyek a széles közvélemény szemében igazolják Amerika külpolitikai lépéseit.

Ezeknek leginkább két ország, Oroszország és Kína képes keresztbe tenni, de ahogyan most látjuk, India sem tesz eleget annak a követelésnek, hogy ne vásároljon orosz energiahordozót. De miért is kéne a világnak Amerika elképzelése szerint működni?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés