Ellenzéki pozícióharc a parlamentben

2022. május 6. 23:04
Az összefogás pártjai addig ügyeskedtek, míg hat frakciót alakítottak, így több pénzhez jutnak. A parlamenti bizottsági tisztségek elosztásáról sem egymással, sem a Mi Hazánk Mozgalommal nem tudtak megegyezni. Végül azért mindenkinek jutott valamilyen poszt.

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Hétfőn megtartotta alakuló ülését a rendszerváltozás utáni kilencedik parlament. Az április 3-ai választáson a Fidesz–KDNP a 2018-as eredményén is javítva százharmincöt mandátumot szerzett. Sokak meglepetésére bejutott a Mi Hazánk Mozgalom is hat képviselővel. Mindez együtt azt jelenti, hogy a DK, a Momentum, a Jobbik, az MSZP–Párbeszéd és az LMP szövetsége, az Egységben Magyarországért ötvenhét képviselői helyhez jutott, ami hattal kevesebb, mint amennyit e pártok 2018-ban összesen szereztek. A nagy nyertes a DK, amely a korábbi kilenc után most tizenöt képviselőt küld a törvényhozásba, illetve az újonc Momentum, amely tíz fővel képviseli magát. A nagy vesztes a Jobbik, hisz 2018-ban még huszonhat fős frakciót alakíthatott, most pedig mindössze tíz képviselője lesz. A kevesebb képviselői hely kisebb költségvetési támogatással és kevesebb pozícióval jár. El is indult a taktikázás a baloldalon, mert a korábbinál kisebb tortaszeletből mindenki szeretne minél nagyobbat harapni.

Rekordszámú frakció, több pénz az ellenzéknek

Kilenc frakció lesz az Országgyűlésben, ami a rendszerváltozás utáni időszakban rekordot jelent. Az ellenzéki összefogás hat képviselőcsoport alakításáról döntött. Ennek elsősorban anyagi oka lehet, ugyanis a törvény szerint a frakciók a politikusok bérkerete mellett működési és ellátási költségkerettel is rendelkeznek.

Gyurcsány Ferencnek nincs jó kedve – a DK öt bizottsági alelnöki posztot kapott <br> Fotó: Földházi Árpád

A Mediaworks Hírcentrum információi szerint az ötvenhét képviselőt felvonultató hat frakció összesen havi 256 millió forintot kap. Az összeg nagysága különösen abban az összevetésben érzékelhető, hogy a kormánypártok két frakciót alakító százharmincöt képviselőjük után 358 millió forintos költségkeretre szereztek jogosultságot. Érdekes az is, hogy az előző ciklusban a hatvanhárom politikusból álló ellenzék öt frakciójának 197 millió forint járt, azaz hiába van a baloldali pártoknak most kevesebb képviselőjük, részben a több frakció révén nagyobb támogatásban részesülnek. A hat képviselővel rendelkező Mi Hazánk havi kerete 33,5 millió forint.

A visszás helyzetre jó példa az LMP és a Párbeszéd esete. Előbbi ugyanis mindössze négy politikust tudott parlamentbe juttatni, a DK azonban átengedett neki egy mandátumot, így megfelelő támogatottság híján is meglesz a frakcióalakításhoz minimális öt képviselője, és havi 31 millió forintra jogosult. A Párbeszéd pedig annak ellenére alakíthat hatfős frakciót – ugyanakkorát, mint a 6 százalékos támogatottságú Mi Hazánk Mozgalom –, hogy gyakorlatilag nem rendelkezik valós társadalmi támogatottsággal, szavazóbázisa az 1 százalékot sem éri el.

Önállóan csak két ellenzéki párt jutna a parlamentbe

A Nézőpont Intézet érdekes adatot közölt: április végén közzétett kutatása alapján amennyiben az ellenzéki összefogás pártjai önállóan indulnának a választáson, csak a 6 százalékos támogatottságú Momentum és az 5 százalékon álló Demokratikus Koalíció jutna be a parlamentbe, sem a Párbeszéd, sem az LMP, sem az MSZP, sem a Jobbik nem érné el a küszöböt. A Mi Hazánk továbbra is bejutna, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazóbázisa 3 százalékot tesz ki. Az aktív szavazók 5 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy Márki-Zay Péter pártjára szavazna, úgy, hogy nem nevezett meg más pártot, amelyet támogatna.

A felmérés szerint tehát a baloldali összefogás pártjainak külön-külön mért támogatottsága összesen 16 százalék, jóval alacsonyabb, mint a közös ellenzéki lista 34 százalékos népszerűsége. Azaz a pártok legtöbbje önállóan nem, csak az összefogás listájáról jutna be az Országgyűlésbe.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Vita a bizottsági helyekről

A parlamenti bizottságok elnöki és alelnöki pozíciói nemcsak magasabb fizetéssel és nagyobb jogkörrel járnak, de érdemi politikai befolyást is kínálnak, érthető tehát, hogy nagy volt a helyezkedés a tisztségekért. A parlamenti pártok közt az ügyben tartott egyeztetésen heves vita alakult ki nemcsak a kormánypártok és az ellenzékiek közt, de az ellenzéken belül is. A Fidesz–KDNP közölte, hogy a megszerzett mandátumok arányában a tisztségek kétharmadára tart igényt. „Így érvényesül a választói akarat, az pedig nem fogadható el, hogy a magát egységesnek mondó Gyurcsány-lista tagjai most kitalálják, hogy már hat pártként lépnek fel” – jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az egyeztetés után.

A Fidesz–KDNP javaslata alapján az előző ciklushoz hasonlóan tizenöt bizottság állt fel. Az ellenzéknek öt elnöki és húsz alelnöki pozíción kell osztoznia. A kérdés az volt, hogy milyen arányban. A hatpárti összefogás mellett ugyanis ott van még az önálló listán parlamentbe jutó Mi Hazánk is; a párt közölte, igényt tart a nemzetbiztonsági bizottság vezetésére. „Nem szeretnénk, hogy egy globalista lista képviselője legyen az, aki a magyar nemzet szempontjából meghatározó pozíciót tölt be” – mondta a párt alelnöke, Dúró Dóra.

A Fidesz álláspontjával szemben a baloldali pártok úgy vélték, a harmincéves szokásjognak megfelelően a frakciók számának arányában kellene elosztani a tisztségeket. Mondták ezt annak ellenére, hogy négy éve elfogadták a jelenlegi elosztást, pedig több képviselővel rendelkeztek. Úgy fogalmaztak: „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Fidesz hatalmi szóval akarja átírni a választók akaratát, és a szélsőséges Mi Hazánkat kívánja messze parlamenti létszámarányát meghaladó mértékben parlamenti tisztségekkel jutalmazni a demokratikus ellenzéki pártok rovására. Ez az egységes ellenzékre szavazó egymillió-kilencszázezer ember akaratának tűrhetetlen semmibevétele.”

A tizenöt bizottságból négynek a vezetését kapták az ellenzéki pártok”

A Mi Hazánk ezzel szemben úgy érvelt, hogy a bizottsági helyeket a pártok valós támogatottságának arányában kellene elosztani. A formáció elnöke, Toroczkai László azt mondta: „Nem lehet egyenlő pártként tekinteni mondjuk a Párbeszédre és a Mi Hazánk Mozgalomra, hiszen a Párbeszéd önállóan valószínűleg nem tudna elindulni a választásokon. […] Alapvetően a vita abból indult, hogy hogyan tekintsünk a pártokra.” A politikus arról is beszélt, hogy az ellenzéki összefogás pártjai az egyeztetéseken végül nem tettek javaslatot a bizottsági tisztségekre, hanem jelezték, később elküldik a Fidesznek.

Újoncok és veteránok: a momentumosok az első ciklusukat kezdik, Varga Mihály a kilencediket <br> Fotó: Földházi Árpád

A pártoknak végül nem sikerült megállapodniuk az elosztásról, ezért Kövér László házelnök tett javaslatot a tisztségek betöltésére, amit a parlament el is fogadott. Eszerint a tizenöt bizottságból négynek a vezetését kapták az ellenzéki pártok. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke, akit a törvény szerint is az ellenzék ad, a Jobbik politikusa, Sas Zoltán lett. A szokásjog szerint a költségvetési bizottságot szintén ellenzéki politikus vezeti, ezt a tisztséget az MSZP-s Vajda Zoltán kapta. A fenntartható fejlődés bizottságának elnöke az LMP-s Keresztes László Lóránt, a vállalkozásfejlesztési bizottságé pedig Apáti István, a Mi Hazánk képviselője lesz. Az ellenzéki pártok közül az MSZP hét, a DK öt, a Jobbik négy, a Párbeszéd két, a Mi Hazánk és a Momentum pedig egy-egy alelnöki tisztséget kapott, de tagokat minden ellenzéki párt bőven ad majd a bizottságokba.

***

 

Nagy Attila Tibor 

politikai elemző

A kormánypárt ügyesen újra zavart okozott az ellenzékben

A Fidesz–KDNP javaslata a bizottsági helyek elosztásáról jogi szempontból nem támadható, ugyanis az országgyűlési törvény és a házszabály nem sok mindent mond erről, tehát a döntés a pártok megállapodásán és a mindenkori parlamenti többségen múlik. Az Országgyűlés határozati szinten dönt az egyes bizottságok felállításáról és összetételéről. Etikai szempontból azonban megkérdőjelezhető a Fidesz hozzáállása, mert szembemegy a szokásjoggal. Az 1994 és 1998 közötti ciklusban a kétharmados többséget birtokló MSZP–SZDSZ-koalíció például nagyvonalúbb volt a bizottsági helyek elosztásakor. A Fidesz is megtehette volna, hogy nem a tisztségek kétharmadára, csak mondjuk hatvan százalékára tart igényt; politikailag nem biztos, hogy ez volt a legjobb döntés. Furcsának tartom azt is, hogy a Fidesz a parlamenti listák szerint osztaná ki a pozíciókat, ugyanis a parlamentben nem a listákon szereplőket, hanem a frakciók képviselőit illetik meg bizonyos jogok, például a napirend előtti felszólalás lehetősége. A Fidesz az össz­ellenzék részére – amelybe a Mi Hazánkat is beleértem – listánként egy parlamenti alelnöki helyet kínált fel. Dúró Dóra megválasztásával az a visszás helyzet állt elő, hogy az egyik legkisebb frakció, a mandátumok tizedével sem rendelkező Mi Hazánk képviselőcsoportja adhatja a parlament egyik alelnökét, ami szerintem abszurd. Amennyiben a frakciók méretéből indulnak ki, a Mi Hazánk szóba sem jöhetne. A Fidesz részéről az, hogy a tisztségek kiosztásánál ilyen módon a Mi Hazánknak kedvez, bizonyos szempontból nem a legjobb lépés, ugyanis nemzetközi szinten újra ürügyet ad arra, hogy a sajtó és az európai politikusok összeboronálják a szélsőjobboldallal. Belpolitikai szempontból viszont nagyon ügyes taktikai húzás, hiszen olyan helyzetet teremt, amellyel az ellenzéki összefogást nemcsak a Mi Hazánk Mozgalommal való küzdelembe kényszeríti bele, hanem a hatpárti szövetséget is megosztja, ugyanis vitáznia kell a neki jutó kevesebb tisztség elosztásáról. Persze az ellenzékben mindig is voltak törésvonalak, ez egy technikai koalíció, amelyben a Fidesz most nagyon ügyesen újra zavart okozott. A választóknak a kormánypártok úgy mutatják be a helyzetet, hogy az ellenzéki pártok egymással is folyamatosan veszekednek. 

***

Nyitókép: Földházi Árpád

Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Volt ellenzéki kritika, amikor Gelgely nem adott annyi bizottsági helyet a fidesz -kdnp -nek, mint amennyi a szokásjog és a választási eredmény alapján megillette volna?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés