A fű zöld, az ibolya kék, a Vučić-vonaton nincsen fék

2022. április 3. 8:21
Vasárnap elnököt és parlamentet is választ Szerbia: a helyi ellenzék idén nem bojkottálja a választást, de nagy meglepetés így sem várható – Aleksandar Vučić és pártja simán tarolhat.

Ahogy a csillogó-villogó emeletes motorvonat elhagyja Belgrád egyébként elég félreeső helyen található új főpályaudvarát, Orbán Viktor az élőben közvetítő tévékamerák felé fordul, és fejtegetni kezdi, hogy Magyarország nagyon különleges helyzetben van, hiszen szinte csak szláv országok veszik körül. Egy idegen nemzet vagyunk, mondja, és ezt a németek is jól tudják. A szinkrontolmács szorgosan fordít.

Az Orbánnal szemben ülő férfi eközben szaporán integet a vonatablakból, de azt nem tudni, hogy kinek, mert odakint senki sem foglalkozik vele.

A férfi Aleksandar Vučić, Szerbia jelenlegi és alighanem következő elnöke.

Vučićnak persze nem ez az első különös médiaszereplése, emlékezetes például a Dancing with the Stars szerb változatában nyújtott alakítása is, amikor éppen egy dj-t próbált megformálni, igaz, nem valami meggyőzően.

Tegyük hozzá: ez már a múlt, a vad kétezres évek közepe, amikor Vučić éppen elég távol volt az elnökségtől. 2008-at írtunk, amikor a Szerb Radikális Párton belül egy nagy kenyértörés történt. Tomislav Nikolić ugyanis összeveszett Vojislav Šešelj vajdával, a párt alapítójával, mert utóbbi nem támogatta Szerbia EU-csatlakozását.

A viszályból pártszakadás lett, így jött létre a Szerb Haladó Párt, az SNS, Aleksandar Vučić jelenlegi politikai formációja. Az SNS aztán megnyerte a 2012-es választást – ekkor Nikolić lett az elnök –, sőt, azóta az összes többit is. Vučić ugyanebben az évben lett az SNS vezére, miután Nikolić lemondott erről a tisztségről.

Aleksandar Vučić diadalmenete

Az SNS szép lassan Szerbia meghatározó pártjává vált. Nehéz lenne pontos ideológiai jellemzést adni róla, elvégre egy olyan alakulatról van szó, amely egyszerre relativizálja a szerbek által a délszláv háborúkban elkövetett háborús bűnöket, egyezik ki – jelen állás szerint – a magyarokkal, barátkozik Oroszországgal és törekszik az EU-tagságra, és nevez ki egy leszbikus nőt miniszterelnöknek, miközben igen barátságtalan légkört teremt az országban a melegek számára. Vérbeli populista párt tehát Aleksandar Vučićé, de kétségtelenül sikeres.

A Szerb Haladó Párt népszerűsége persze nem mindenhol egyforma, sőt, az elmúlt években Vučićnak számos, hosszú ideig elhúzódó, alkalmanként kifejezetten erőszakos tüntetéssorozattal kellett megküzdenie, amik jelentős részben a kormány és az elnök teljesítményével és politikájával kapcsolatos elégedetlenségből táplálkoztak.

Vučić viszont továbbra is Szerbia legnépszerűbb politikusa,

s bizonyos elemzések szerint éppen ez az oka annak, hogy most előre hozott parlamenti választásokat is tartanak az országban az elnökválasztással egy időben – az SNS láthatóan abban reménykedik, hogy hasznot húzhat a pártelnök támogatottságából.

Vučić és a párt kampánya alapvetően az elmúlt években elért eredményekre támaszkodik. Az elmúlt években Szerbiában számos nagyberuházás kezdődött vagy ért véget, legutóbb éppen a Belgrád és Újvidék között méregdrágán, orosz és kínai hitelből épült nagysebességű vasútvonalat adták át, aminek a megnyitóján Orbán Viktor is részt vett.

Az elnök kampányszlogenjei – béke, biztonság, stabilitás – különösen jól csengenek az Ukrajnában dúló háború idején, még akkor is, ha a konfliktusban a hagyományosan szerbbarát Oroszország az agresszor, és

az a Vlagyimir Putyin a főgonosz, aki hosszú évek óta a legnépszerűbb külföldi politikusok egyike Szerbiában.

Mivel a szerbiai médiumok túlnyomó része az SNS-hez hű, a párt könnyedén eljuttathatja üzeneteit a lakossághoz, míg az ellenzéki pártoknak és jelölteknek komoly küzdelmet kell folytatniuk a felületekért.

Töredezett a szerb ellenzék, és a pálya is egyenetlen

Arról az ellenzékről van szó, amely a két évvel ezelőtt rendezett parlamenti választásokat éppen a fentebb vázolt, nagyon kiegyenlítetlen viszonyokra hivatkozva nagyrészt bojkottálta. Idén ez másként van, több ellenzéki koalíció is állított listát. A friss felmérések szerint

az SNS-nek akár abszolút többsége is lehet a belgrádi parlamentben,

a második helyre pedig az Egyesült Szerbia nevű, alapvetően középpártokból álló koalíció érhet oda, tizenöt százalék körüli eredménnyel. A jelenleg kisebbik kormánypártként funkcionáló szocialisták Ivica Dačić vezetésével valamivel tíz százalék alatti eredményre számíthatnak, a negyedik helyre pedig a Moramo nevű zöldpárti koalíció futhat be, amely a tavalyi évben egy tervezett lítiumbánya okán kipattant tüntetéshullámnak köszönheti öt százalék körüli népszerűségét. Természetesen ez a választás sem múlhat el a háborús bűnökért amúgy jogerősen elítélt Vojislav Šešelj-féle Szerb Radikális Párt indulása nélkül, de ez az alakulat várhatóan idén sem jut majd be a parlamentbe.

A kisebbségi pártok indulására eltérő szabályok vonatkoznak Szerbiában, amik kedvezőbb bejutási feltételeket teremt ezeknek az erőknek. A 2020-as választáson a Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetség lett a legnagyobb kisebbségi párt a szerb törvényhozásban, de bejutottak albán, macedón, bosnyák és horvát pártok is.

Zdravko Ponoš vagy Aleksandar Vučić?

Az elnökválasztáson várhatóan hasonlóan sima győzelmet arat majd Aleksandar Vučić, mint öt évvel ezelőtt. Jellemző a szerbiai politikai élet összevisszaságára, hogy a parlamenti választásokon induló koalíciók tagjai az elnökválasztáson sokszor teljesen eltérő jelölteket támogatnak. Vučić legnépszerűbb kihívója az egyébként horvátországi Zdravko Ponoš, a szerb hadsereg egykori vezérkari főnöke.

Ponoš egyértelműen nyugatos jelölt, ráadásul kiváló politikai pedigrével is rendelkezik,

hiszen Boris Tadić (2004–2012) volt az, aki kinevezte őt vezérkari főnöknek – igaz, aztán ő is váltotta le 2008 legvégén.

Zdravko Ponoš kampánybeszédet tart. Fotó: Facebook/Zdravko Ponoš

Ponoš természetesen aligha fogja megelőzni Vučićot népszerűségben, hiszen a legutóbbi felmérések szerint legfeljebb tizenöt-húszszázaléknyi szavazatra számíthat. A többi ellenzéki jelölt népszerűsége öt százalék környékén mozog, így az egykori vezérkari főnök és az őt jelölő Egyesült Szerbia legjobb esetben is csak arra számíthat, hogy Vučić esetleg nem szerzi meg a szavazatok többségét az elnökválasztás első körében, és így egy második fordulóra is sor kerülhet.

A kisebbik vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége egyébként Ponošt támogatja, míg a VMSZ idén is Vučić mögé állt be.

Nagy meglepetésre tehát aligha kell készülni a vasárnapi szerbiai választáson,

Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt várhatóan mind a parlamenti, mind pedig az elnökválasztást dominálni fogja. A jelenleg stabil és jó magyar–szerb kapcsolatok szempontjából ez mindenképpen kedvező fejlemény lenne, de az is biztos, hogy a kiegyenlítetlen erőviszonyok miatt ez a választás aligha lesz valódi demokráciaünnep.

Összesen 18 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés