Megfejteni Rilke nagyságát

2022. január 19. 12:13

Győrffy Ákos írása a Mandiner hetilapban.

A Medio könyvkiadó Complementum című sorozatának első darabjaként jelent meg ez a kötet, és nem lehet neki eléggé örülni. A sorozat elsősorban azzal a szándékkal jött létre, hogy végre olyan szerzők művei jelenjenek meg magyarul, akik munkássága Hamvas Béla életművének mintegy a hátterét vagy holdudvarát alkotják. Rudolf Kassner osztrák esszéíró és filozófus munkái Magyarországon kevéssé ismertek, pedig jelentős hatást gyakorolt a huszadik századi európai szellemtörténetre. Különös, hogy a fiatal Lukács György már a század legelején felismerte jelentőségét, de később – hogy finoman fogalmazzunk – jócskán eltávolodott attól, ami Kassnert érdekelte. Hamvas Bélára viszont nemcsak időlegesen hatott, hanem évtizedeken át foglalkoztatta. Felesége, Kemény Katalin szerint Hamvas rendszeresen olvasta Kassner műveit, újra és újra visszatért hozzájuk.

Ez a kötet olyan esszéket tartalmaz, amelyek a huszadik századi világirodalom egyik óriásának, Rainer Maria Rilkének állítanak emléket. Illetve nem is emléket, mert sokkal inkább arról van szó, hogy Kassner megpróbálja megfejteni és alaposan körüljárni, miben is állt Rilke nagysága. Mivel személyesen is ismerték egymást, sőt barátok voltak, ezek az írások jóval közelebb mennek Rilkéhez, mint a vele foglalkozó szakirodalom jó része. De ez a közelség egyáltalán nem azt jelenti, hogy Kassner pletykálkodna vagy intimpistáskodna, nem oszt meg titkokat, és nem leplez le semmit, az ilyesmi egyáltalán nem érdekli. Őt kizárólag az érdekli, ami valóban lényeges: Rilke költészete, és ennek a költészetnek a finom rétegei. Rainer Maria Rilke verseinek egy részét már viszonylag korán elkezdték fordítani nálunk, ráadásul nem is akárkik. Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes, hogy csak a legismertebbeket említsem. 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés