Kovács Ákos szerint a drasztikus kísérletek korában élünk

2021. október 4. 12:06
Megtérésről, a közösség erejéről és a gyökerekhez való visszatérés fontosságáról beszélgettek Kovács Ákos Kossuth-díjas előadóművész és Somody Imre üzletemberből lett gazdálkodó részvételével azon az esten, amelyet a Magyar Krónika magazin megújulásának első évfordulója alkalmából rendeztek a Premier kultcaféban.

A szeptember 30-ai rendezvényt hatalmas érdeklődés övezte. Mindkét meghívott vendég a magazin szeptemberi számának alanya volt; a lap olyan karaktereket mutat be hasábjain, akik inspirálnak, ihletet adnak, utat mutatnak. Az egy éve tematikailag és arculatilag is megújult magazin történetei időről időre beszélgetős esteken folytatódnak, megadva a lehetőséget az olvasóknak, hogy személyesen is azok részeseivé váljanak.

Első találkozás

Kovács Ákos és Somody Imre most találkozott először személyesen, de mint arra beszélgetőtársuk, Tábori Kálmán, a Magyar Krónika lapszerkesztője is rámutatott, számos hasonlóság köti őket össze, ezek egyike, hogy nemrégiben mindketten valamilyen új dologba kezdtek. Somody a kilencvenes években a Plusssz pezsgőtablettát gyártó Pharmavit Kft.-vel vált milliárdossá.

Az egykor az egészségügytől a tudományos díjalapításon át a kistérségfejlesztésig számos területen munkálkodó vállalkozó mára minden üzletét eladta, és újabban homoktövis-termesztéssel foglalkozik.

Kovács Ákos első prózakötetének bemutatója szeptember 29-én volt.

A dátum nem véletlen, hiszen ha a művész az évnek ebben a szakában készül el egy munkájával, annak bemutatóját rendszerint Szent Mihály napjára időzíti. Számára ez nem csupán a behajtás napja, de a számadás ideje is arról, hogy a pásztor jól vigyázott-e a rábízott jószágokra. Ezt nem lehet megúszni – a most megjelent kötet címe is erre utal –: a szembenézést az életünkkel, önmagunkkal, és ilyenkor bizony az ember hibái is előkerülnek, nem csak az eredményei.

Városi élet és elembertelenedés

Tábori Kálmán kérdésére Somody Imre elmesélte, meghatározó volt számára a vidéki környezetben töltött gyerekkor. Ma már nehéz elképzelni azt az egymásrautaltságot és természetközeliséget, amiben éltek, ismeretlen, milyen megtermelni egy család számára az egész évi betevőt. A természetközeliség egykori megtapasztalása vitte abba az irányba is, amerre most tart, mert elembertelenedett, mesterséges világban élünk, és erős volt a vágya arra, hogy ebből kiszakadhasson. Kovács Ákos úgy véli, hogy a városi lét és az elembertelenedés összefonódik, ugyanúgy, mint a vidéki életre és a szakralitásra való vágy is.

Egykor a paraszti társadalom szakrális társadalom volt, a vágyakat is emberi léptékűre szabályozta az, hogy az emberek Isten törvényei szerint éltek. Somody Imre e gondolatot azzal egészítette ki, hogy ma mélyen hiányzik az emberek életéből a közösséghez tartozás. A tisztességes, őszinte közösségek megléte – a családon túl is – élet-halál kérdése a ma embere számára. Somody Imre több tanúságtételében is elmondta, hogy korábban a hitet a gyengék támaszának tartotta. Tábor Kálmán azon kérdésére,

hogy szükség van-e a bukásra ahhoz, hogy megtaláljuk a hitet, egyértelmű nemet válaszolt.

Az ő élete korábban egy világi, hitetlen ember sikeres élete volt, története pedig a kilencvenes évek világraszóló sikersztorija. A betegség, a család szétesése és az üzleti bukás egyszerre elviselhetetlen nyomása alatt jött rá, hogy önmagára támaszkodva nem tud minden helyzetből kimenekülni. Mindaddig azonban büszke volt a hitetlenségére. 2007-ben feleségével református iskolába szerették volna íratni a gyereküket, ezért, ahogy fogalmazott, beleinvesztált Istenbe: rengeteg lelkiségi könyvet elolvasott. A kísérlettel azonban padlót fogott, hiszen Istent nem lehet megvenni, nála ilyen racionális módon nem lehet előrelépni.

Istent nem lehet irányítani

Végül egy missziós alkalmon tért meg 2014-ben. Megértette, hogy Istent nem lehet irányítani, csak követni lehet – ezzel a felismeréssel élete legnagyobb sziklája gördült le a szívéről. Tábori Kálmán kérdésre Kovács Ákos elmondta, számára a megtérés mindennapos folyamat, hiszen mindig van új döntés, amelyen el lehet bukni. Értékküzdelem zajlik, nincs más kapaszkodó, mint visszatérni a gyökerekhez, a hithez, a tízparancsolathoz, ésszel, szívvel olvasni a Bibliát. A normális megváltoztatására tett drasztikus kísérletek korában élünk, iszonyú erők tépázzák a világot, a küzdelem ellenük a középgenerációra – amely érzi annak súlyát, hogy mit veszíthet – vár.

Fogódzót csak a hit jelenthet, ez a gyerekek esetében különösen fontos.

Számára a hit azt jelenti, örülj, szeresd az Istent, és vedd komolyan a dolgokat. Somody Imre szerint olyan világba csúszunk bele, ahol nincs egységes norma, mert mindenkinek saját normája van. Az individualizmus arra hergel, hogy mindenki a saját véleményét és igazságát hirdesse, nincs objektív igazság – neki épp ezért fontos Isten igazsága. Az ember már mindent szétszedett, most önmagát szedi szét, tévesen gondolva, hogy ez tudományos haladás.

A beszélgetés befejezéseként mindketten hangsúlyozták, hatalmas mindannyiunk felelőssége azért, hogy gyerekeink milyen világban fognak felnőni. Az est zárásaként megnyitották A hely szelleme című fotókiállítást: a megújult Magyar Krónika magazin első évének legizgalmasabb fotóiból készült válogatás október 7-ig tekinthető meg a Főfotóban (1088 Budapest, Baross u. 10.).

Fotók: Rakó Alex

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gerő Ernő versét ismeritek?

Azt amelyikben megírja:
"Dögölj meg apám, dögölj meg anyám
Dögölj meg legelső szeretőm"

Meg a másik politikus-költőét:
"Zsidó kurvák seggéről készítettünk gipszlenyomatot"
hogyaszongya "... a fejem bűzlő bőrdarab"

K..va jó költőink vannak, csak az Arany János-i vonulat akarja őket lehúzni.

Igaz-e Ákos?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés