Magyar-orosz gázmegállapodás: zsarolási potenciáltól esik el Ukrajna

2021. szeptember 29. 6:57
Érzékenyen érinti Ukrajnát az új magyar-orosz gázmegállapodás: keleti szomszédunkat már több irányból kerülik ki az új gázvezetékek, erős ütőkártyák és sok pénz esik ki Kijev kezéből – de kérdés, Brüsszelt mennyire hatja meg Kijev panasza, és hogy pontosan mi köze is van Ukrajnának a magyar-orosz megállapodás tartalmához.

Újabb diplomáciai csörte alakul Budapest és Kijev között a hétfőn nyilvánosságra hozott új gázszállítási megállapodás miatt. Ismeretes, hogy az MVM CEEnergy és a Gazprom Export között tizenöt évre aláírt szerződés értelmében a Gazprom egyrészt a nemrég elkészült Török Áramlat gázvezetéken, Bulgárián és Szerbián át, másrészt Ausztrián át szállít majd földgázt hazánkba,

kihagyva így az ellátási rendszerből a Testvériség földgázvezetéket,

ami Ukrajnán keresztül éri el hazánkat.

„Csapás az ukrán–magyar kapcsolatokra”

Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba kedden úgy reagált a magyar–orosz szerződéskötésre, hogy Magyarország „csapást mért az ukrán–magyar kapcsolatokra”. Kuleba azt is bejelentette, hogy Kijev nem fogja szó nélkül hagyni Budapestnek ezt a lépését, és „megfelelőképpen” fog válaszolni, mert „itt nem lehet semmiféle sajnálkozás és egyetértés”. Az ukrán külügyminiszter szerint hazánk megsértette a magyar–ukrán alapszerződés szellemiségét azzal, hogy ilyen megállapodást kötött a Gazprommal, és bejelentette, hogy be fogja panaszolni Magyarországot az Európai Bizottságnál. Azt pedig már most elhatározták, hogy a két ország közötti vegyes parlamenti bizottság következő ülését elhalasztják.

Magyarország válaszul bekérette Ukrajna nagykövetét a Külgazdasági és Külügyminisztériumba. Szijjártó Péter közzétett a Facebookon egy bejegyzést, amiben kijelentette, hogy

az ukránoknak semmi közük ahhoz, hogy mi kivel miről állapodunk meg”,

és hogy Ukrajna megsérti nemzeti érdekeinket, amikor akadályozni akarja biztonságos gázellátásunkat.

A külügyminiszter azt is hozzátette, hogy Kijev igazán viselkedhetne hálásabban is, mert Magyarország a közelmúltban például lélegeztetőgépeket is adományozott Ukrajnának.


Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba Kijevben. Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás

Ez egy újabb csörte a néhány éve már elég feszült magyar–ukrán kapcsolatokban. A két ország között azóta ilyen barátságtalan a viszony, hogy az ukrán parlament, a kijevi rada néhány éve, az Ukrajna keleti részén zajló konfliktusra reagálva egy

olyan nyelvtörvényt fogadott el, ami nagyon hátrányosan érinti az országban élő kisebbségeket.

Bár a törvény elsősorban az Ukrajnában élő oroszok ellen született, a Kárpátalján élő magyarokat is rendkívül hátrányosan érinti. Az ottani magyarokat azóta is rendszeresen zaklatják ukrán nacionalisták. A budapesti külügy többször is felszólította az ukrán kormányt a nyelvtörvény visszavonására, amit Kijev azóta sem tett meg. Magyarország azóta konzekvensen állítja meg Ukrajna nyugati integrációs törekvéseit, így az együttműködést a NATO-val és az Európai Unióval is.

Ukrajna és a gáz: megbízhatatlan elegy

Ami a földgázt illeti, az nem most vált Ukrajna és Magyarország, tágabb értelemben Ukrajna és Európa nyugati részének egyik meghatározó tényezőjévé. A Szovjetunió fennállása alatt nem jelentett problémát, hogy a Magyarország és Csehszlovákia irányába futó földgázvezeték a majdani Ukrajna területén keresztül fut. Csakhogy a kommunista világhatalom felbomlását követően Oroszország és Ukrajna kapcsolatai bizony elég hűvössé váltak, és ez a gázszállításokra is kihatott.

A gázviták azóta is rendszeresek a két ország között.

Elég komplex az a kölcsönös függőség, amit a Szovjetunió összeomlása idézett elő a gázszállítások terén. A Gazprom közép-európai ügyfeleihez Ukrajnán keresztül érkezik a földgáz, de ezeknek a vásárlóknak a gázellátása nem csak attól függ, hogy fizetnek-e rendesen a gázért, hanem attól is, hogy az ukránok éppen milyen viszonyban vannak az oroszokkal. Nem olyan rég, 2009-ben például olyan fagyos volt ez a kapcsolat, hogy Ukrajnán keresztül a tél leghidegebb napjain egyáltalán nem is érkezett gáz ezekbe az országokba, többek között hazánkba sem.

Az orosz érvelés szerint egyébként azért volt szükség a szállítások leállítására, mert az ukrán állami gázszállító óriás, a Naftogaz nem volt hajlandó rendezni hosszabb ideje fennálló tartozásait a Gazprom felé, de

2005-ben arra is volt példa, hogy az ukránok „megcsapolták” az európai partnereknek szánt gázszállítmányokat,

mert Ukrajnában olyan kemény volt a tél, hogy az ország számára rendelkezésre álló kontingens nem volt elegendő. Summa summarum: Ukrajna nem a legmegbízhatóbb partner, ha gázszállításokról van szó.

A Gazprom már hosszabb ideje kereste annak a lehetőségét, hogy az ukránok kikerülésével juttassa el a földgázt európai partnereinek. Napjainkra ez a keresés lényegében véget ért, hiszen a Fekete-tenger alatt már működik a Török Áramlat nevű gázvezeték, amely a kelet-balkáni országok mellett – a két ország vezetékhálózatának összekötése után – Szerbián keresztül Magyarországot is képes földgázzal ellátni.

A jóval nagyobb nemzetközi visszhangot kapott Északi Áramlat 2 gázvezeték is készen áll már – ezen keresztül Németországba áramolhat majd közvetlenül az orosz földgáz, igaz, a németek egyelőre nem engedélyezték a használatát.

Veszteséges az ukrán gázbiznisz

Ukrajna szempontjából ezek katasztrofális fejlemények, méghozzá két szempontból is. Az első az, hogy

Kijev kezéből egy nagyon fontos zsarolási tényező hullana ki,

ha a Gazprom európai ügyfelei az energiaipari óriáscég más vezetékein keresztül jutnának földgázhoz. Azt természetesen Kijevben is tudják, hogy nem túl bölcs dolog tényleges trükközésbe kezdeni a gázvezetékek körül, hiszen azzal egyszerre mérgesítenék el a viszonyukat Nyugat-Európával és a Gazpromon keresztül még jobban Oroszországgal. Mindenesetre érdemes fejben tartani, hogy nem precedens nélküli az a forgatókönyv, hogy Kijev a tél közepén hozzányúl valaki más földgázához.


Kellemetlen csavar Ukrajna számára: Bojko Boriszov (b), Vlagyimir Putyin, Recep Tayyip Erdogan és Aleksandar Vučić megnyitják a Török Áramlat gázvezetéket. Fotó: Ozan KOSE / AFP

A második szempont az, hogy Ukrajna eddig elég busásan profitált a területén keresztül futó gázvezetékek transzferdíjaiból. A Naftogaz, a legnagyobb ukrán gázszállító vállalat, a 2020-as pénzügyi évre megjelent beszámolója alapján csak tavaly 141 milliárd hrivnyát fizetett be az ukrán államkasszába, ami nagyjából 1,63 billió forintnak felel meg. És a tavalyi egy gyenge év volt.

A Naftogaz 2020-ban ugyanis 19 milliárd hrivnya veszteséget termelt.

Egy évvel korábban a nyeresége több mint 63 milliárd volt. Veszteséges volt az Ukrtranszgaz is, ott kétmilliárd hrivnyával sikerült a piros tartományba csúszni – igaz, ez a cég már 2019-ben sem volt nyereséges. Nota bene: a Török Áramlat gázvezeték 2020-ban kezdett el működni, ami magyarázza, miért vált hirtelen veszteségessé Ukrajnában földgázt szállítani.

Dmitro Koleba ukrán külügyminiszter tehát a pénze után fut: azzal, hogy Magyarországra mostantól a Török Áramlaton és Ausztrián keresztül jön a földgáz, Budapest kirántott egy nagy köteg pénzt Kijev zsebéből, amit aligha szolgáltat vissza bárki is. A gazdaságilag elég rossz bőrben lévő Ukrajna számára minden elveszített gázszállítási megbízás súlyos csapás – márpedig a Török Áramlatnak köszönhetően előbb Romániát és a kelet-balkáni országokat, most pedig hazánkat is „elveszítette”. Kérdés, hogy az Európai Bizottságot ez mennyiben fogja meghatni.

 

A nyitóképen: aláírják az új gázszállítási megállapodást a budapesti külügyminisztériumban. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Összesen 272 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Megfogtad a lényeget. Hiszen 150 -es az IQ-d.

Valaki is gondolhatta, hogy a törököktől a szerbekig megépített vezeték csak dísz lesz?

Mert az USA hadseregét a hátuk mögött képzelik.

Várom, hogy az ukránok szemrehányást tegyenek a németeknek.

de most nem rajtuk fog athaladni szoval nem jar.

kapitalista verseny, kereslet kinalat. ha az ember atmegy egy masik szolgaltatohoz, mikor az elozovel lejart a szerzodese, arra nem a fenyegetozes a legjobb valasz.
talan ha megbizhato szallitok lettek volna es nem pofatlanok, akkor maradtunk volna...

Nagyon jók vagyunk már megint előrelátásban:-)

nem ugy lattam hogy jol bannanak veluk mikor diplomaciailag ki volt nyalva a segge Kijevnek. Meg a szanalmas traccspartijukra is elment Ader.
ha valamivel javithatunk az ottani magyarok soran az pont az, ha karakanan kiallunk mellettuk es nem fekszunk le ennek a naci juntanak.

Ja, nekem is megakadt a szemem rajtuk. Szép formásak.

,,A tranzitdíj az mi?,,

Ez! Benne van a cikkben Vakhangya, alias huttinger.

,,A második szempont az, hogy Ukrajna eddig elég busásan profitált a területén keresztül futó gázvezetékek transzferdíjaiból. A Naftogaz, a legnagyobb ukrán gázszállító vállalat, a 2020-as pénzügyi évre megjelent beszámolója alapján csak tavaly 141 milliárd hrivnyát fizetett be az ukrán államkasszába, ami nagyjából 1,63 billió forintnak felel meg. És a tavalyi egy gyenge év volt.
A Naftogaz 2020-ban ugyanis 19 milliárd hrivnya veszteséget termelt.

Egy évvel korábban a nyeresége több mint 63 milliárd volt. Veszteséges volt az Ukrtranszgaz is, ott kétmilliárd hrivnyával sikerült a piros tartományba csúszni – igaz, ez a cég már 2019-ben sem volt nyereséges. Nota bene: a Török Áramlat gázvezeték 2020-ban kezdett el működni, ami magyarázza, miért vált hirtelen veszteségessé Ukrajnában földgázt szállítani.,,

Sohasem vettünk az Ukránoktól gázt, csak rajtuk keresztül érkezett az orosz.

Felesleges ezt variálni, mert egyetlen mondattal leírható, hogy miért ágál az ukrán kormány.

A Déli-földgázvezetékkel évente annyi bevételtől esik el az ukrán költségvetés, mint amennyi Magyarország évenkénti átlagos uniós támogatása.
Ennyi.

Továbbá. Amennyiben valamely szervezetnek lenne beleszólása az Európai Gazdasági Térség (rövidítése: EGT) intézménye lehetne. Ennek azonban nem tagja Ukrajna.
(Az Európai Gazdasági Térség (rövidítése: EGT) az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai által létrehozott intézmény, az Európai Unió Egységes Piacának kiterjesztése.)

Én abból indulok ki, hogy a gáz kitermelőjének/ primer tulajdonosának a joga annak eldöntése, hogy milyen útvonalakon ( vezetékeken) keresztül juttatja el azt a fogyasztóihoz/vásárlóihoz. Kína is maga dönti el azt, hogy mit és mennyit szállít tengeren vagy vasúton.

,, Kik, illetve milyen háttérhatalom keltette bennük ezt az érzést, és milyen alapon?,,
Az USA geopolitikai alapon.
Az EU vezetői támogatják az USA európai geopolitikáját.Lásd kereskedelmi embargó.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés