Minden adott ahhoz, hogy jó filmek készüljenek – Ráduly György, a Filmarchívum igazgatója a Mandinernek

2021. szeptember 21. 15:21
A sok világhírűvé vált egykori magyar filmes után most Magyarországra jönnek a világ minden pontjáról filmet forgatni – mondja Ráduly György a Mandinernek. A Filmarchívum igazgatójával a ma este induló Klasszikus Filmmaraton kapcsán beszélgettünk.

Miben áll a klasszikus filmek vonzereje a hollywoodi szuperprodukciókkal vagy a streamingszolgáltatók divatos sorozataival szemben?

Elsősorban abban, hogy ezek a filmek a maguk korában már bizonyítottak, hiszen rendkívül igényes rendezői és színészi munkával készültek és óriási sikereket arattak. Noha más típusú filmalkotások születtek akkoriban, semmiben sem maradnak el a mai sikerfilmektől. Sőt. Ezeknek a filmeknek az örökérvényűségét bizonyítja az az érdeklődés, amit mind a mai napig látunk, akár a televíziócsatornákon, akár a régi klasszikus filmeket vetítő online felületeken. A Hippolyt, a lakáj 1931-ben készült, idén kilencvenéves, ennek ellenére a Nemzeti Filmintézet által indított streamingszolgáltatón, a Filmión tavaly november óta minden hónapban a top5-ben szerepel a népszerűségi listán. Vagy ott van a Moszkva tér, a mai napig a legnézettebb filmek közé tartozik, pedig már az is húszéves. Nem szeretem, amikor azt mondják: „emlékszel, milyen jó film volt…?

Az a film, ami anno jó volt, az ma is jó.

Mit nevezhetünk egyáltalán klasszikus filmnek?

Igazából nincsen meghatározva, hogy mennyi időnek kell eltelnie, hogy egy film klasszikussá váljon. Egy film már abban a pillanatban kultikussá és klasszissá válhat, amikor megjelenik, gondoljunk csak Martin Scorsese, Tranatino vagy Francis Ford Coppola filmjeire. A megjelenésük pillanatában predesztinálva voltak arra, hogy örökzöldek legyenek.

 

 

120 éves lett a magyar film, ennek kapcsán korábban közéleti-, politikai- és kulturális szereplőket kérdeztünk meg a magyar filmélményeikről, kedvenceikről. De mi a helyzet az „átlag magyar emberekkel”? Mit tapasztal, mennyi magyar filmet „fogyasztunk”? Mennyire vannak tisztában az emberek a magyar klasszikusokkal?

A tendencia általában véve nem rossz. Természetesen a pandémiás időszak nem segített a filmszínházaknak, sőt kifejezetten válságos időszakot idézett elő. Vissza kell térnünk a nagy vászon elé, újra kell néznünk a filmeket, és újra kell élnünk azt a közösségi élményt! A magyar emberek alapvetően követik a magyar filmeket, ezt a televíziós nézettségi szokások is igazolják. Mi szolgáltatunk filmeket a közszolgálati-, a kereskedelmi- és a regionális tévéknek is; az látszik, hogy folyamatosan emelkedik ezek nézettsége. A 120 éves magyar film jubileumi programjaira is hihetetlenül nagy érdeklődés volt, sok tízmilliós nézettséggel futottak a magyar filmek a csatornákon. Szinte minden televízió beszállt a megemlékezésbe, és külön programsávot szentelt a magyar filmeknek. Emellett az online térben is töretlen az érdeklődés, illetve a digitális oktatás is többmilliós nézettséget hozott. Persze, ezzel együtt továbbra is feladatunk, hogy a magyar filmek nézettségét növeljük a külföldiekével szemben, vagy az európai filmekét az amerikaiakkal szemben. A legnagyobb kihívás most, hogy

az új generációt rávegyük, keressék a magyar filmeket.

Ők vannak a leginkább kitéve annak az audiovizuális dömpingnek, ami a világban uralkodik, és amit leginkább a silányság jellemez. Fel kell készítenünk őket, hogy disztingválni tudjanak, és úgy tudjanak válogatni az ajánlatokból, hogy azok bizonyos értékek mentén történjenek.

Hogy látja a film mint műfaj jövőjét a sorozatgyártás reneszánsza idején? Ön is borúlátó?

Természetesen ez komoly kihívás. Ugyanakkor tisztázni kell a fogalmakat. A sorozatok és a televíziós filmek világa bármennyire is törekszik a játékfilmes minőségre, mégsem ez a legnagyobb különbség a kettő között. Nem az a lényeg, hogy mekkora büdzsével készülnek a filmek, inkább a szemlélet a meghatározó. Ha egy alkotó nagy vászonra készít mozifilmet, azt eleve más szemlélettel tervezi. Kicsit olyan ez, mint ahogy Michelangelo is másképp tervezte meg a Sixtus-kápolna freskóját, mint egy átlagos méretű képet. Ugyanakkor valóban igaz, hogy a televíziós sorozatok világa elképesztően nagy piaci részesedést harap ki a világ mozgóképes piacából. És ez, mint az úthenger megy előre. De ha a moziközönség újra magára tud találni a járványhelyzet után, akkor mindig meglesz az a réteg, amely fenntartja a keresletet erre a műfajra. Nem véletlen, hogy a világon mindenütt fektetnek még pénzt mozifilmek gyártásába, és bizonyos filmeket először mozikban mutatnak be.

 

 

Ha elnézünk keletre – most úgyis tendencia kelet felé kitekinteni –, vajon tudja azt valaki Magyarországon, hogy Kínában hány art-house mozi működik? Több mint tízezer, amelyet francia segítséggel hívtak életre az elmúlt években. A kínai állam stratégiai programként jelölte meg, hogy olyan filmszínházakat hozzanak létre országszerte, ahol kifejezetten csak art-house filmeket vetítenek. A Filmarchívum nemzetközi terjesztési tevékenységének keretében rendszeresen kapunk megrendeléseket a kínai art-house mozihálózatoktól magyar filmekre.

Most éppen egy Jancsó-retrospektív fut Kínában,

több mint ezer moziban.Tehát összegezve: óhatatlanul piacot veszít a mozi a televíziózással és az online szolgáltatókkal szemben, de nem gondolom, hogy ez a mozi végét jelentené. Az online streaming szolgáltatók inkább a tévécsatornákra veszélyesek, mert elsősorban tőlük veszik el a közönséget, hiszen egyre nehezebb rávenni például egy családot arra, hogy a nap meghatározott órájában leüljenek és együtt megnézzenek egy filmet.

Sok magyar származású, de külföldön befutott alkotó műve is bekerült az önök által szervezett Klasszikus Film Maraton programjába. Mennyire jellemző ez a mintázat napjainkra?

A Filmmaraton programjában szereplő, külföldön sikert arató magyar filmesek különböző okok miatt hagyták el Magyarországot, . Bár itthon kezdték a karrierjüket, külföldön kényszerültek folytatni. Tehetségüknek és előképzettségüknek köszönhetően óriási karriert futottak be. Legelőször a 20. század elején, a nagy kivándorlási hullámban vándoroltak el, amikor a megélhetési lehetőségek reményében, több mint egymillióan hagyták el a Monarchia és az akkori Magyarország területét. Köztük volt például

Adolf Zukor a Paramount Pictures alapítója, Fried Vilmos, aki később William Fox néven a 20th Century Fox alapítója lett.

Ők, akik gyerekként hagyták el az országot, Amerikában aknázták ki a lehetőségeket, és Hollywood megteremtőivé váltak. Később, az első világháborút lezáró időszakban olyan nagy nevek mentek el és lettek világhírűek, mint Kertész Mihály vagy Korda Sándor. Aztán a ’30-as évek végén vagy az ’56-os forradalom utáni is hasonló kritikus időszak következett. Ekkor ment el Zsigmond Vilmos és Kovács László is, később mindketten világhírű operatőrök lettek.

 

Zsigmond Vilmos (1930-2016), Oscar-díjas operatőr (Kép: Kallos Bea/MTI)

 

A tendencia most éppen fordított: Magyarországra jönnek a világ minden pontjáról filmet forgatni. A magyar filmgyártás finanszírozása és infrastruktúrája ismét adott ahhoz, hogy jó filmek készüljenek, és az alkotók itt dolgozzanak. Magyarország ma a filmkészítők és a filmes szakma különböző képviselői számára vonzó hely lett.

A kontinens legerősebb és legnépszerűbb forgatási helyszíne lettünk.

Három kerek alkotói évfordulóra is emlékeznek a Maraton programjában. Mi alapján álltak össze a tematikus blokkok?

Az aktualitások és a kerek évfordulók mindig meghatározzák a programot . Így megemlékezünk Jancsó Miklósról a századik születési évfordulója alkalmából, Huszárik Zoltán születésének 90. évfordulója kapcsán is beválogattunk filmeket, Mészáros Márta kilencvenéves lett idén, az ő korai filmjeiből is szemezgettünk. Ezen kívül ott vannak a sajnálatos veszteségeink is, mint Törőcsik Mari vagy Jankovics Marcell halála. Ezek mind-mind meghatározzák a blokkok összetételét. A másik szempont az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a különböző filmes szakmákra is, ezért elindítottuk hagyományteremtő céllal a Magyar szem-szekciót, ahol idén például magyar operatőrök munkáit mutatjuk be, elsősorban nemzetközi sikerű produkciókban. Zsigmond Vilmos, Koltai Lajos, Hildebrand István és Rudolph Máté munkáiból válogattunk. A Magyarok Hollywoodban-szekcióban pedig olyan szenzációs alkotásokat fogunk bemutatni, amelyek magyar alkotók nevéhez fűződnek és világsikerek voltak. Végül van egy Nyitott archívumok-szekció, amelynek keretében a világ filmarchívumainak legfrissebb restaurálásaiból válogattunk. Több mint harminc ilyen film került be a programba.

Csodás helyszíneken zajlanak majd a vetítések. Mi alapján választottak?

2017-ben, amikor a helyszíneket kerestük, nagyon kevés olyan támogatónk volt, aki hitt abban, hogy a klasszikus filmek moziban való bemutatása egy ilyen fesztivál keretein belül sikeres lehet, úgyhogy olyan partnerekkel kezdtünk el dolgozni, akik hajlandóak voltak felvállalni ezt a kockázatot. Ilyen volt az Uránia Filmszínház, a Budapesti Francia Intézet és a Budapest Film, akik akkor még csak egy termet bocsájtottak a rendelkezésünkre, ám az érdeklődés megnövekedése miatt megkaptuk tőlük a Toldi mozit is, amit egész héten használhatunk. Ezek a helyszínek a belváros különböző pontjain helyezkednek el, és más-más profilokat visznek. Az Uránia a nagy gálavetítéseket fogadja be, a Toldi a folyamatos vetítéseknek ad helyet, a Francia Intézet auditóriumában pedig – ahol van egy fantasztikus zongora – élő zenét is tudunk biztosítani a némafilmekhez. És természetesen ott van a Szent István tér, amely Budapest központjában egy szakrális hely. Azért döntöttünk úgy, hogy a szabadtéri vetítéseket oda visszük, hogy felhívjuk a figyelmet a filmművészet szakrális jellegére is, hiszen egy erős asszociációval azt mondhatjuk, hogy a mozi a „film temploma”. Tavaly a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége magazinjának címlapjára került a 2019-es Bazilika előtti vetítésünk, azzal a felkiáltással, hogy ez a világ egyik legszebb filmvetítő helyszíne.

 

Vetítés a Szent István téren (Kép: NFI)

 

Frissen restaurált klasszikusokat láthat majd a közönség. Hogyan zajlott a kópiák renoválása?

Hasonlóképpen, mint a múzeumokban egy szobor vagy egy kép restaurálása. Elképesztő alapossággal zajlik. A filmeket az eredeti negatívról képkockánként digitalizáljuk, majd kockáról-kockára helyreállítjuk, sérülésmentesítjük. A Filmarchívum és a Filmlabor együttműködésében közel harminc ember dolgozik egy filmen, minden képkockát megtisztítanak a koszoktól, sérülésektől és helyreállítják az eredeti képet. Amikor ez megtörtént, következik a filmek úgynevezett befényelése, ahol a film eredeti operatőrét – vagy ha ő már nincs köztünk, akkor valakit, aki mellette dolgozott – kérjük fel, hogy segítsen a film eredeti fény- és színvilágának beállításában. Ezzel párhuzamosan fut a digitális hangrestaurálás, ahol hasonló metódus mellett a hangmérnökök helyreállítják a korabeli hangviszonyokat, illetve előállítják azt a hanganyagot, amely a mai hangi igényeket kielégítve párosítható lesz a restaurált képpel. Néha előfordul az is – főleg animációs filmek esetében –, hogy a restaurált kép vagy hang sokkal jobb lesz, mint az eredeti volt. Természetesen nem az a cél, hogy megváltoztassuk az alkotásokat, a technikai lehetőségekből adódóan néha mégis előfordul, hogy az eredmény jobb lesz.

A Maraton budapesti székhelyű, és valljuk be, a fővárosi lakosság nagyobb mennyiségben jut hozzá kulturális programokhoz. Tervezik esetleg kiterjeszteni a filmmaratont vidéki városokra is, hogy belekapcsolják az egész országot az élménybe?

2018-19-ben Egerben és Győrben is megrendeztük a Maratont a budapesti programmal párhuzamosan. Nagyon sikeres eseménysorozat volt, neves nemzetközi filmalkotókat is le tudtunk hívni a helyszínekre. A pandémia miatt ez most picit megtorpant. Nem éreztük, hogy a vidéki partnerek vállalnák azt a kockázatot, hogy belevágjanak a szervezésbe. De keressük továbbra is a lehetőséget és az új partnereket. Boldogok lennénk, ha minél többen jelentkeznének majd!

 

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés