Nem lehet sikeres egy föderális Európa – Lord Mann a Mandinernek

2021. szeptember 14. 17:03
A brit kormány különmegbízottja szerint el kell ismerni az egyes nemzetállamok különbözőségeit. A Lordok Házának tagja beszélt lapunknak az európai antiszemitizmusról, magyarországi tapasztalatairól és a Fradiról is. Interjúnk.

Lord Mann 1960-ban született Leeds-ben. A Brit Munkáspárt parlamenti képviselője 2001 és 2019 között, azóta független politikus. 2019 óta a brit kormány tanácsadója az antiszemitizmus elleni fellépésben. A Lordok Házának kinevezett tagja. A napokban Magyarországon járt, ennek apropóján nyilatkozott a Mandinernek.

***

Hogy érezte magát a magyar-angol meccsen? Az eredmény mellett az angol sajtót is bejárta a magyar szurkolók viselkedésének híre.

Én magam nem hallottam semmi különöset, de nagy volt a hangzavar. És ha a játékosok azt mondják, őket abúzus érte, hiába kevesen követték azt el, ezzel foglalkozni kell. Igazából ki kellett volna kísérni azokat az embereket a meccsről. Ez az egész világon, Angliában is probléma a fociban. Nem lehetünk toleránsak ezzel az extrémista kisebbséggel szemben, nincs rájuk szükség, lehúzzák a rendes többséget. Természetesen az ilyen esetek az egész ország megítélésének is rosszat tesznek, akármilyen kevesen tehetnek róla valójában.

Azzal a szalagcímmel egyetért, ami szerint az angolok négy-nullra verték a rasszistákat?

Ha vannak konkrét panaszok, azok nyomán megfelelően el kell járni. Egy ilyen modern, lenyűgöző stadionban nem jelenthet problémát a bűnelkövetők pontos beazonosítása és megbüntetése, kizárása. Nekünk pedig inkább a csapatunk csodálatos szereplését kellene ünnepelnünk.

Hogy tetszik egyébként Budapest?

Már voltam itt sokszor, a kommunista éra óta minden téren rengeteget fejlődött. A futball is. Ferencvárosban először 2009-ben jártam, az egy teljesen új klub már, a meccseikre már a családot is el lehet vinni. Ez is mutatja, milyen fejlődést lehet elérni, Magyarország pedig szeretne a modern világ része lenni. Ezúttal is örömmel tapasztaltam, hogy Fradi egy jó példa. A szenvedély és a foci drámája miatt mindig lesz tennivaló, ám nem önmagában a feszültség jelenti a problémát, hanem amikor az erőszakba, rasszista bántalmazásba fordul. Agresszió nélkül is lehet tüzesen szurkolni, akár egy Fradi-Újpest meccsen is. Van mit tanulnunk egymástól, ezeken az ügyeken Angliában jórészt túl vagyunk, van tapasztalatunk. Magyarország most épít nagy stadionokat, így a közönség létszáma is megnövekedik. Sajnos az erőszak egyre inkább az online térben is megjelenik, foglalkozni az arra vonatkozó szabályozással is.

Ez talán még az előző problémánál is nehezebb feladat. Globális cégek működtetik a közösségi médiát, a nemzeti kormányoknak kevés a ráhatásuk a területre.

A demokrácia lényege, hogy az emberek kritizálhatják a politikusaikat. Ettől még nem helyes, ha ezt személyeskedve, akár a családjukat is támadva teszik. Sőt. Van egyébként némi hasonlóság egyébként aközött, amit a közéleti szereplők és amit a labdarúgás „kap” a világhálón. Nemzetközi fellépésre van szükség, hiszen határokon átívelő jelenségről van szó. Ilyen értelemben egy stadionban könnyebb is kezelni a helyzetet.

Ön a londoni kormánynak az antiszemitizmussal szembeni fellépésért felelős tanácsadója, különmegbízottja. Mit gondol, milyen gyökerei vannak a jelenkori antiszemitizmusnak?

Megfigyeléseim szerint alapvetően három típusú antiszemitizmust lehet megkülönböztetni. Egyrészt ott van a náci időszakból ránk maradt szélsőjobboldal, Magyarországon és Angliában is akadnak olyanok, akik rabjai ennek az elvetemült ideológiának. Nincsenek sokan, de veszélyesek lehetnek. A probléma gyökere esetükben alighanem a megfelelő oktatás hiánya, hiába ismerjük a történelem szörnyűségeit, mégis jelen vannak ezek a szélsőséges gondolatok a társadalom egy részében. Aztán ott van a baloldali antiszemitizmus, ami szintén nem újdonság, ezeknek az embereknek rögeszméjük Izrael, leginkább anticionisták, ami egyeseknél zsidóellenességbe fordul át. Ez a tábor kifejezetten nagyot nőtt az Egyesült Királyságban, amikor Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke elmulasztotta a lépést ezügyben, sőt, zöld utat engedett ennek az eszmének.

Ön is tagja volt korábban a pártnak. Jelezte neki az aggályait?

A szemébe mondtam, hogy ebből mekkora probléma lehet. Az is lett, egy választási katasztrófa. Az egyszerű munkásemberek elutasították ezt az irányt. Corbyn bukott politikus.

Franciaországban BLM-aktivisták tüntettek a zsidó nagytőke és Izrael ellen.

Ezt a baloldali antiszemitizmus kategóriájába sorolom. Akik így gondolkodnak, tényleg nincsenek sokan, de nagyon hangosak, s úgy tűnik, komoly befolyásuk, hatásuk is van. A harmadik forma a nagyjából húsz éve megjelent muszlim antiszemitizmus. A történelem során korábban nem voltak muszlim közösségeink, így ez nem lehetett probléma, ma már az Egyesült Királyságban mintegy három millióan vannak. Egy részüknél komoly, általános ismerethiány és előítéletesség van, amit oktatással kell pótolni. Ez kihívás. És ott vannak az extrémisták, ugyancsak kevesen, akik kifejezetten veszélyesek, potenciális vagy valódi terroristák. Nem szabad elrejteni ezt a problémát, szembe kell nézni vele, minden érintettnek ez az érdeke.

Ha jól értem, ez a küzdelem az ön munkája.

Valóban, és lassan sikerül is változásokat elérni. Aztán váratlanul a régi vágású antiszemitizmus felerősödik, és persze van átjáró is a hasonló téveszmék között. Például ott vannak az összeesküvés elméletek, amik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban is elterjedtek. Jelentős számú internetes oldal közvetít vírustagadó vagy oltásellenes üzeneteket – ezzel összefüggésben pedig direkt antiszemitizmust is. Ismerjük: Bill Gates valamiféle zsidó hatalmat képvisel, ami elpusztítja a világot, mindenkibe a megfigyelésre alkalmas csipet akar beültetni. Egészen őrült kapcsolódásokat találnak ki és terjesztenek egyesek.

Mi lehet ennek az oka? A bezártság?

Nyilvánvalóan ez is egy ok. Ugyanakkor az összeesküvés elméletek érdekessége, hogy minden oldalt áthatnak. Kapsz egy fenyegető, antiszemita levelet vagy posztot, és nem tudhatod, hogy a szélsőjobb vagy a szélsőbal felől érkezett-e.

Említette a muszlim szélsőségességet. Orbán Viktor, illetve a magyar kormány a bevándorlással kapcsolatban azt mondja, ne a problémát hozzuk be, hanem oldjuk meg azt helyben. Mit gondol erről?

Némi iróniával mondom: sok sikert neki, hogy a bevándorlással kapcsolatban egyetértést alakítson ki az Európai Unióban. Azért is mondom ezt, mert ez volt a Brexit kapcsán is az egyik legfontosabb téma. Nem is önmagában a migráció, hanem annak a munkahelyekre való hatása. Persze volt némi rasszizmus is ebben, de az emberek döntő többsége nem amiatt ellenzi a migrációt, hanem mert aggódik az állása miatt. Túl nagy lett a verseny, az emberek féltették a megélhetésüket. Ezért hagytuk ott az Európai Uniót. Nem vagyok benne biztos, hogy Orbán Viktor meg tudja győzni az EU-t, ha mégis, az nagy változás lenne.

Milyen jövőt jósol az uniónak?

A közösségnek el kell ismernie az egyes tagállamokat, azok különbözőségét.

Ha Európa föderális lesz, nem hiszem, hogy sikerrel boldogul majd.

Nyilván, akik Brüsszelben vannak, más felfogást képviselnek. Biztos vagyok benne, Orbán Viktor kifejezetten népszerű Magyarországon, és az uniónak is el kellene viselnie a kritikát. Pontosabban a kihívást. Ez a demokrácia.

Akkor nem ért egyet azokkal, akik szerint a magyar miniszterelnök diktátor lenne?

De hát megválasztották! Ez üres beszéd. Anglia és Magyarország egyaránt aláírta az emberi jogok európai nyilatkozatát, az Európai Bíróság pedig alapvető védelmet jelent az állampolgárok számára. Ha valamelyik politikai vezető túl messzire megy, a fékek működésbe lépnek. Amennyiben ettől a szisztémától Magyarország vagy Nagy-Britannia visszalépne, valóban aggódnék. Néha nagy a feszültség a politikában, ez a helyzet. Jövőre önöknél is lesz ismét választás, ha az szabad és fair, akkor aki nyer, az nyer. Lehetséges, hogy Orbán tudja folytatni. Természetesen elismerjük az eredményt, s minél többen voksolnak, minél nagyobb a vita a politikusok között, annál egészségesebb a demokrácia. Fontos látni a történelmi előzményeket is. A náci időkben a zsidó közösségek elvesztése az egész országnak hatalmas veszteséget jelentett, aztán jöttek a kommunizmus szürke évei. Vagyis Magyarország még mindig relatíve fiatal demokrácia. Talán ezért is olyan élénk, vibráló. Nyilván azok szerint, akik olykor felhúzzák a szemöldöküket, túlzottan is az. Én azt látom, hogy Budapest csodálatos, minden téren modernizálódik, egy nagyon-nagyon biztonságos hely, gondolom, ilyen az ország többi része is.

Ezt hallani a helyi zsidó közösségek vezetőitől is. Önnek is hasonló tapasztalatokról számoltak be?

Tény, a százezres zsidó közösség biztonságban és kényelmesen érzi itt magát. Találkoztam több képviselőjükkel is, az üzenetem számukra az volt, illetve az most is: legyenek mindig éberek és őszinték a problémáikkal kapcsolatban. Fontosak a statisztikák, hogy valódi képet kapjunk az atrocitásokról és az előítéletességről. Nem szabad túlbecsülni, de alábecsülni sem a jelenséget, ebben jók vagyunk az Egyesült Királyságban. Létfontosságú a pontosság!

Nekem mindenesetre az a benyomásom, hogy Budapest nagyon biztonságos, toleráns, könnyed.

Olykor vannak persze vannak itt is erőszakosabb megmozdulások, ezeket kénytelenek vagyunk tolerálni. Nem is az agresszív magatartást, hanem inkább azt, hogy az embereknek joguk van tiltakozni. Még valamit kiemelnék. Szerintem a legnagyobb teljesítmény egyébként Magyarországon a figyelemre méltóan sok, jó minőségű játszótér. Szinte mindenütt van egy. Ez azt is jelenti, hogy sok a gyermek, nyilván vannak szülők és nagyszülők is, mindez önmagában is biztonságos atmoszférát alkot.

A hazai ellenzék szokta hangoztatni, hogy London a második legnagyobb magyar város, annyian mentek oda ki dolgozni.

Ezt sok más ország is elmondhatja magáról. Azt hiszem, a jól dolgozó magyarok a javunkra válnak – akárcsak a finom ételeik. Korábban is sokan jöttek, például a második világháborút vagy az 1956-os forradalmat követően. Azt hiszem, a legtöbbjük hozzájárult Anglia teljesítményéhez. Fontosnak tartom kiemelni egyébként a két ország történelmi megalapozottságú, jó kapcsolatát, ami reményeink szerint még tovább erősödhet. Minél inkább, annál jobb, ez mindenki érdeke.

Fotók: Földházi Árpád

Összesen 32 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés