A Polexitről és Hunexitről is spekulál Bayer Lili és lengyel szerzőtársa a Politicón

2021. augusztus 3. 13:51
A brüsszeli lapban Bayer Lili és Zosia Wanat a lengyel és a magyar kormány visszatáncolásától egészen a populisták megerősödéséig vette végig a lehetséges fejleményekről.
Európa fejfájása a jogállamiság miatt súlyos migrénné fajult, de úgy tűnik, senkinek sincs orvossága”

Kezdi A Politico cikke, mely szerint az évek óta tartó feszültség, amely az uniós intézményeket és számos tagországot Lengyelországgal és Magyarországgal szembeállítja, az elmúlt hónapokban még súlyosabbá vált.

A cikk szerint Orbán Viktor kormányát széles körben elítélték a LMBTQ+-ellenes szabályozás miatt, míg a lengyel hatóságok gyakorlatilag kijelentették, hogy nem fogadják el az uniós jog elsőbbségét. Utóbbi a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt pattant ki.

Brüsszel eddigi erőfeszítései, a jogi fellépéstől kezdve a finanszírozás megvonásának belengetéséig nem vezettek irányváltáshoz Varsóban és Budapesten, a szakadék pedig  tovább nőtt – írja a cikk.

A Politico magyar és lengyel szerzőpárosa öt lehetséges forgatókönyvet ismertet. 

1: Budapest és Varsó meghátrálnak

A cikk szerint elképzelhető, hogyha Brüsszel tovább fokozza a nyomást és pénzügyi szankciókat vezet be, akkor Magyarország és Lengyelország néhány ügyben visszavonulót fúj. A nyomás fokozásának az első jele, hogy az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a magyar nemzeti helyreállítási tervet. A lengyel kormány pedig még bírságokra is számíthat. Mateusz Morawiecki miniszterelnök már megpendítette, hogy a vitatott fegyelmi kamara "reformokra szorul".

„Nyilvánvaló, hogy az egyik ok, amiért a Bizottság elhalasztja ezt a döntést… a jogállamiság. A Bizottság nem fogja nyilvánosan elmondani, de a terv jóváhagyását használja fel arra, hogy nyomást gyakoroljon Lengyelországra és így változtasson a jogállamiságon alapuló politikájában” – mondta Jakub Jaraczewski, a Democracy Reporting International, Berlini székhelyű civil szervezet kutatási koordinátora a Politiconak. 

A Politico szerint lehetséges, hogy mindkét ország visszakozik, ugyanakkor a Morawiecki- és az Orbán-kormány politikai identitásának a része a Brüsszellel vívott szabadságharc, és nem tudni, meddig is hajlandóak elmenni.

Jaraczewski szerint a lengyel kormánykoalíció mérsékeltebb része – beleértve Mateusz Morawiecki miniszterelnököt is – nem hajlandó elveszíteni pénzt, ha szembe kell néznie a Bizottsággal. a végső összecsapás helyett van lehetőség arra, hogy a kormány legalább módosdítson álláspontján a bírák fegyelmi kamarájával kapcsolatban, amely ma a viták kereszttűzében áll.

2: Új vezetők Budpesten és Varsóban

Magyarországon 2022-ben, Lengyelországban pedig a következő évben parlamenti választások lesznek. A lap szerint, ha a jelenlegi kormánypártok megbuknak, akkor az szinte biztosan oldja a feszültséget Brüsszellel és más uniós kormányokkal, hiszen Európa-pártibb vezetések jönnek. A lengyeleknél Donald Tusk vezetésével erősödik az ellenzék (bár még 10 százalékponttal a Jog és Igazságosság (PiS) vezet), míg Magyarországon az ellenzék és a Fidesz fej-fej mellett halad.

Lengyelországban és Magyarországon is a legfontosabb törésvonallá egyre inkább a Brüsszelhez és az Európai Unióhoz való viszony válik” 

– mondta Krekó Péter, a budapesti Political Capital Institute ügyvezető igazgatója a Politiconak. Ha az ellenzéki erők nyernek, az új kormányok „határozott” lépéseket tesznek az intézmények függetlenségének helyreállítása érdekében – tette hozzá. 

3: Marad a patthelyzet

Ebben az esetben kb. minden marad a régiben: az EU továbbra is folyamatos vitákba keveredik Budapesttel és Varsóval, jogsértési eljárásokat indít és rendszeresen meghallgatásokat tart a két ország helyzetéről, anélkül hogy valódi végkifejletet találna.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő, az Európai Parlament magyarországi helyzetelemzője azt szorgalmazza, hogy az EU Tanácsának soron következő francia elnöksége fogalmazzon meg „ajánlásokat” Magyarország számára az EU-szerződés szerinti Hetes Cikk szerinti eljárás lehetővé tételére, ahol a tagállamok négyötöde figyelmeztet egy másik tagot a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmakra még a szankciók végrehajtása előtt. 

„Azt hiszem, ez nagy lépés lenne” – mondta Delbos-Corfield. Elismerte, hogy „ez nem fogja megváltoztatni a magyar emberek mindennapjait, de ezek az ajánlások még jobban elszigetelik majd Orbánt”. 

4: Polexit és Huxit

Ebben az esetben a két renitens ország távozik az Európai Unióból, vagy más tagállamok ebbe az irányba terelhetik őket. A cikk szerint ez a lengyel kormánypárt számára politikai öngyilkossággal érne fel, de Magyarországon komoly gondot okozna a Fidesznek, mivel a lakosság erősen uniópárti. Azt is felhozták a cikkben, hogy a magyar kormányban sincs egység ebben a kérdésben, míg Kövér László házelnök arról beszélt nemrég, hogy ha most lenne a csatlakozásról a népszavazás, akkor ellene szavazna, addig Varga Mihály pénzügyminiszter a tagság mellett tenné le a voksát.

A fő veszélynek az EU szétesését látom: az a fajta megosztó populista politika, amelyet Orbán folytat, az uniós közösség széteséséhez vezet”

– mondta Szél Bernadett, a magyar parlament független ellenzéki képviselője az újságnak. Elemzők szerint bár a magyar lakosság EU-párti és Orbán megérti a tagság előnyeit, az egyre inkább euroszkeptikus retorikának beláthatatlan következményei lehetnek. „David Cameron sem akarta, hogy az Egyesült Királyság kilépjen. amikor azonban elkezdesz játszani a tűzzel, nehéz azt irányítani” – mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a lapnak azt mondta, hogy bár a magyar lakosság EU-párti, és Orbán megérti a tagság előnyeit, az erősödő euroszkeptikus retorika kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

5: Még több populista az EU-ban

Az ötödik szcenárió szerint a Fidesz és a PiS hatalmon marad, miközben „baráti szélsőjobboldali pártok” kerülnek hatalomra olyan nagy uniós országokban, mint mondjuk Olaszország és Franciaország, eltávolítva az uniót a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos aggályoktól.

Az elmúlt években az EU intézményeiben tapasztalt erkölcsi túlmozgás veszélyes tendenciát mutat egy ideológiai monopólium bevezetésére”

– ez egy 16 európai jobboldali párt által jegyzett múlt havi közös nyilatkozatban szerepel, melyek közt a Fidesz, a PiS, a francia elnökjelölt, Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, valamint Matteo Salvini Olaszországi Ligája is jelen van. 

Míg a járvány Európa nagy részén visszaszorította a populistákat, Olaszországban két jobboldali populista párt áll magasan a szavazásokon, mindegyik 20 százalék körüli. A POLITICO közvélemény-kutatása szerint Le Pen jelenleg az előrejelzések szerint a szavazatok 44 százalékát fogja megszerezni az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott közelgő összecsapáson.

Bár Le Pen elnökségét kevéssé tartják valószínűnek, kizárni sem lehet teljesen. Orbán pedig egyre inkább igazodik ahhoz a kontinens-víziójához, amely illeszkedik az övéhez.

„Az »egyre szorosabb unió« kifejezést az első adandó alkalommal ki kell húzni az EU ó-szerződések szövegéből” – idézi végezetül a Politico Orbán viktor magyar miniszterelnök júniusi beszédét. 

Fotó: MTI/Mónus Márton

Összesen 55 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"A Bizottság nem fogja nyilvánosan elmondani, de a terv jóváhagyását használja fel arra, hogy nyomást gyakoroljon Lengyelországra és így változtasson a jogállamiságon alapuló politikájában."

Ezek szerint ők is tudják, hogy amit nyomásgyakorlásra használnak, azt
az adott kérdésben - forrásmegvonás - nem használhatnák. Mert, ha
igen, miért nem mondják ki?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés