Az az ideális, ha véges számú téma terheli a közbeszédet – Nagy Márton a Mandinernek

2021. július 4. 12:00
Nagy Márton miniszterelnöki gazdasági főtanácsadóval beszélgettünk a lengyel és a magyar gazdasági helyreállításról, a válságkezelés különbségeiről, a kommunikációról és a régiónk lehetőségeiről. Interjúnk.

Nagy Márton közgazdász, 2015-től 2020 májusáig Magyar Nemzeti Bank alelnöke, 2015–2017 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke. 2020 júniusától miniszterelnöki megbízott a negyedik Orbán-kormány Miniszterelnökségén. Lengyelországi útja során, Varsóban kérdeztük a lengyel és magyar gazdasági helyreállítás sajátosságairól és hasonlóságairól.

***

A Polski LAD (Lengyel Helyreállítási Alap) Lengyelország részéről egy egységes választ ad a pandémia okozta gazdasági válságra. Mik a lengyel „megállapodás” elemei, amelyek akár a régiós gazdaságra is hatással lehetnek? 

A Lengyel kormány által bejelentett 2030-ig tartó új gazdaságélénkítési „Polish New Deal” (Polski Lad) program célja, hogy Lengyelország felzárkózzon a nyugati országokhoz, miközben csökkenti a keresztény gyökereket fenyegető külföldi támadásokat és megerősíti a középosztályt. Az uniós forrásokból lehívandó 770 milliárd zloty (mintegy 60,5 ezer milliárd forint) mellett Lengyelország az állami költségvetésből 650 milliárd zlotyt (51 ezer milliárd forint) fordít beruházásokra a következő 5-7 évben. Ez azt jelenti, hogy az EU-ból érkező finanszírozásból évente a GDP 5,4 százalékának, saját forrásból a GDP 4,5 százalékának megfelelő, azaz összesen a GDP 9,9 százalékának megfelelő forrást kívánnak beruházásra költeni. A várakozások szerint mindez 500 ezer új munkahelyet teremthet.

Fejleszteni kívánják az atomenergiát, a zöldenergiát, a digitalizációt és a földmegfigyelési műholdrendszert is az elkövetkező években.

A program részeként 2500 kilométer új közút és autópálya építését, 15 ezer kilométer vasút fejlesztését, valamint egy nagy, 45 millió utasforgalmú regionális központi repülőtér megépítését („Solidarity Transport HUB”) is tervezik. 

Vannak a programnak szociális aspektusai is? 

Az egészségügyi kiadások mértékét a GDP 7 százalékára emelnék a jelenlegi 5,3 százalékról a következő 6 évben. Egészségügyi, kórház-reform egyelőre nem szerepel a tervekben. A családtámogatási rendszer is kiszélesedik a Polski Lad-dal. Létrehoznak egy kedvezményes lakáshitel konstrukciót, maximum 100 ezer zlotyi összegig (8 millió forint), és a második gyermektől kezdve plusz állami támogatás is jár a hitel mellé. Ezen felül a kisebb családi házak építését hatósági engedély nélkül lehet elkezdeni, valamint bevezetésre kerül a „családgondozói tőke” is, aminek keretében anyagi támogatás jár szintén a második gyermek születését követően. Lengyelországban mintegy 18 millió alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező lengyelt érintenek majd különféle adókedvezmények. A jelenlegi maximum 8000 zlotyról (628 800 forint) 30 000 zlotyra (2,4 millió forint) emelik az évi jövedelem adómentes összegét. Valamint a magasabb adókulcs (32 százalék) alsó határa is nőni fog. A 2500 zlotynál (196 500 forint) alacsonyabb nyugdíjak adómentesek lesznek, illetve a nyugdíj melletti fizetések is.

Emellett kedvezményes jövedelemadót ajánlanak a külföldre költözött, hazatérő lengyeleknek.

A jelentős kedvezmények mellett adóemelésnek tekinthető, hogy lineáris egészségügyi hozzájárulást vezetnek be (9 százalék), amely ezentúl nem lesz leírható az szja-ból és a járulékplafont is eltörlik (az eddigi rendszerben a 9 százalékból 7,75 százalék leírható volt). A program részeként felszámolják a PiS által korábban már bejelentett, a szóhasználatban „szemétszerződésnek” nevezett foglalkoztatási formát, amely keretében a munkavállalónak nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie, de így később nem is jár nekik ellátás. A jobban kereső egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettsége is emelkedik. A korábbi 19 százalékos „flat” jövedelemadó helyett áttérnek a progresszív jövedelemadóra, ami nagyobb terhet jelent. Emellett az önfoglalkoztatottak egyre nagyobb részét szeretnék átterelni a főállású foglalkoztatottak csoportjába a rendezett munkaviszonyok megteremtése érdekében.

Lengyelországban a politika egy monumentális mentőcsomagként kommunikálta a gazdaság talpra állítását, amíg otthon fokozatosan jelentenek be kisebb-nagyobb intézkedéseket. A magyar kormány koncepciója miben tér el a Polski LAD-tól? Miért nem kommunikálták egységesen a helyreállítási tervet? 

Igen, van kommunikációs különbség a két ország gazdaság-helyreállítási programjai között. A lengyelek egy monumentális mentőcsomagként bejelentettek számos konkrét intézkedést, ugyanakkor a csomag tartalmaz több olyan – inkább közép és hosszabb távú – intézkedést is, aminek a kidolgozása még hátravan. A magyar kormány ezzel szemben újraindítási szakaszokat hirdetett meg, aminek keretében először a gazdaság újranyitására, majd újraindítására koncentrál. Mi annak a hívei vagyunk, hogy az az ideális, ha véges számú téma terheli a közbeszédet, a lépésről lépésre bejelentett helyreállítási intézkedések jobban benne maradnak a köztudatban. Többek között a gazdaság-újraindításon belül az európai uniós források (RRF, MFF) fókuszterületeinek kommunikációját is leválasztotta a magyar kormány a hazai fejlesztésű forrásokéról. 

Mely területek a magyar helyreállítási alap fő pillérjei, mik az irányvonalak? 

A gazdaság-újraindítási akcióterv részeként a magyar kormány számos intézkedést jelentett be az elmúlt időszakokban, amik közül mindenképpen érdemes kiemelni a 25 év alattiak szja mentességét, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, az orvosi béremelést, a munkáltatói adóterhek csökkentését, valamint a lakásépítések szempontjából kulcsfontosságú kedvezményes áfa- és illetékmentesség fenntartását. Emellett az állami beruházások felpörgetése és a kedvezményes hitelprogramok is jelentősen támogathatják a gazdasági visszaesésből való kilábalást. Ezen felül feltétlenül kiemelnék két nagyon friss intézkedést is, amit a kormány már bejelentett.  Az egyik a gyermeket nevelők szülők (1,5 millió fő) 2021-es év során befizetett 2022-ben esedékes szja visszatérítése, ami abban az esetben valósulhat meg, ha legalább 5,5 százalékos gazdasági növekedést ér el Magyarország idén. A másik a Széchényi Kártya GO program, aminek keretében a vállalkozások kedvezményes, rendkívül alacsony kamatozású (0,1-0,5 százalékos) folyószámlahiteleket, beruházási hiteleket, likviditási hiteleket vehetnek fel. 

Továbbá ki kell emelni a helyreállítás finanszírozásában a vissza nem térítendő EU-s támogatásokat,

amiben nagy hangsúlyt kap az egészségügy, a zöld gazdaságra való átállás, a közlekedésfejlesztés és a demográfiai, köznevelési és versenyképes munkaerőt célzó képzések is. A kormány megvizsgálta az RRF-hitel felvételének lehetőségét is, azonban úgy ítélte meg, hogy most nem ez a legideálisabb eszköz a nemzetgazdasági célok megvalósításához, így Magyarország nem fogja felvenni az unió által kínált hitelterméket.

Mik voltak a lengyel és a magyar gazdaság közös pontjai, éles különbségei a pandémia előtt? Hogyan változtak ezek az állapotok a járvány hatására? 

A pandémia előtt is számos makrogazdasági mutatóban hasonlított a két ország: alacsony, 3 százalék alatti munkanélküliség, az EU átlagát tartósan meghaladó gazdasági növekedés, a GDP 3 százaléka alatti költségvetési hiány és többletes külkereskedelemi egyenleg. Utóbbi esetében kiemelendő, hogy habár mind a két ország esetén a szolgáltatásegyenleg miatt volt többletes a külkereskedelmi egyenleg, azonban az eltérő szerkezete miatt a koronavírus-válság máshogy érintette a két országot. Nálunk a turizmus jelentős súlya miatt gyorsan romlott a szolgáltatásegyenleg, a lengyelek esetében stabilabbnak mutatkozott a főleg szállítási szolgáltatások következtében többletes egyenleg. Eltérő kép volt a beruházás és fogyasztás tekintetében is a válság előtt: miközben hazánkban magas beruházási ráta és alacsony lakossági fogyasztási ráta volt jellemző, addig a lengyelek 20 százalék alatti GDP arányos beruházási rátája visszafogottnak tekinthető a régióban, miközben a fogyasztási ráta meghaladja a hazánkban lévő szintet.

A megtakarítások szintjét vizsgálva azt láthatjuk, hogy mind a két országban nőtt 9-10 százalékponttal a lakosság GDP arányos nettó pénzügyi megtakarítása a koronavírus-válság alatt,

habár szintjében a magyar háztartások nettó megtakarításai jelentősen meghaladják a lengyel háztartásokét (116 százalék és 72 százalék). A válságot követően mindkét országban gyors gazdasági növekedés várható, aminek hatására a munkanélküliség újra alacsony szintre fog kerülni. Érdekes összehasonlítási alapot ad a társadalom szempontjából legfontosabb három csoport – a családok, az idősek, valamint a fiatalok – támogatottsága is. Lengyelországban az idősek és a fiatalok támogatása már a járvány előtt is markáns volt, hiszen a nyugdíjasok 14. havi ellátásban is részesültek, illetve a 26 év alatti fiatalok szja mentességet élveznek 2019. augusztusa óta. A családi támogatások felfutása viszont az elmúlt időszakban figyelhető meg a lengyeleknél, például a CSOK-hoz hasonló támogatási elemek a Polski Lad keretében állnak majd rendelkezésre. Ezzel szemben Magyarországon már a járvány előtt is rendkívül átfogó volt a családtámogatási rendszer, a nyugdíjasok és a fiatalok támogatása pedig az utóbbi időszakban bejelentett 13. havi nyugdíj visszaépítésével és az szja mentességgel fog érdemben kiszélesedni. 

Régiós szinten zajlik koordináció a helyreállítást illetően? Mennyiben lehet a V4 gazdasági vetületének ellenlábasa a Három Tenger Kezdeményezés? 

A Visegrádi Négyek a pandémiától függetlenül folytatják az együttműködést, így a helyreállítást illetően is zajlanak egyeztetések. A V4-ek a helyreállás során szeretnének újra Európa növekedési motorjává válni. Az együttműködésben résztvevő tagállamok az Európai Unió Helyreállítási alapjának (RRF) elköltését is hasonló prioritások mentén tervezik. További együttműködés várható a V4-ek között a Stabilitási és Növekedési Paktum új szabályrendszerével kapcsolatban, illetve a globális minimum társasági adóval kapcsolatban. 

A Három Tenger Kezdeményezés nem ellenlábas, hanem egy a V4-ek mellett létrehozott együttműködés.

A visegrádi együttműködés már 30 éve megkezdődött, sok gazdasági, diplomáciai és politikai sikert ért el együtt a négy ország. A Három Tenger Kezdeményezés ezzel szemben sokkal inkább határokon átnyúló projektekre, azon belül is infrastrukturális (közlekedési és kommunikációs), valamint az energiaellátást biztosító fejlesztések hatékony végrehajtása érdekében jött létre. A kezdeményezés Közép- és Kelet-Európát észak-déli irányban átszelő út-, illetve vasúti fejlesztéseken keresztül kívánja jobban bekapcsolni a régiót a gazdasági életbe.

A szerző a Mandiner munkatársa, jelenleg Varsóban a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet ösztöndíjasa.

Fotók: Ficsor Márton / Mandiner 

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés