A polgárháború réme

2021. június 3.
Kormányfüggetlen vagy éppen ellenzéki jogtudósok és értelmiségiek is veszélyesnek tartják a Vörös Imre, Fleck Zoltán és mások által erőltetett, a magyar jogrendet felrúgó „forradalmi alkotmányozás” gondolatát. A kezdeményezés így egyre inkább tűnik az ellenzéki kemény mag lelkesítését szolgáló felelőtlen kampányfogásnak.

Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.

Már korábban is írtunk lapunkban arról, hogy a közjogi káosz veszélyét hordozza magában az a Fleck Zoltán jogszociológus, Vörös Imre volt alkotmánybíró vagy éppen Elek István publicista által folytatott ötletbörze, amelynek lényege, hogy egy 2022-es ellenzéki választási győzelem esetén feles többségű baloldali koalíció alkotmányozhatna. Az alkotmányozás feltételének számító kétharmados parlamenti támogatás szabályának megsértése példátlanul súlyos lépés lenne a rendszerváltozás utáni magyar történelemben, és a huszadik századi jogtipró és erőszakos baloldali hatalomátvételek súlyos emlékeit idézné fel. Vörösék az Alaptörvény C) cikkét idézve azzal érvelnek, hogy a Fidesz „a hatalom kizárólagos birtoklására” törekszik, ami indokolttá teheti akár a törvényellenes alkotmányozást is.

Javaslat alkotmánysértésre
Ezzel kapcsolatban tett közzé május első felében egy, az ellenzéki pártoknak szóló közös javaslatot Vörös Imre, illetve két volt baloldali igazságügyi miniszter, Bárándy Péter és Forgács Imre. Eszerint „a kormányváltás esetén a jogállam helyreállítását csak egy új, köztársasági alkotmánnyal lehet elkezdeni”, majd hozzáteszik, hogy „az új alkotmányt a parlamenti szavazás után, népszavazással erősíthetik meg”. Ahogy Kis János filozófus, a Szabad Demokraták Szövetségének egyik alapítója és első elnöke Ha győz az ellenzék című, a HVG-ben nemrég megjelent írásában rámutat, a kétharmados többség megszerzésére nem utal a szöveg, ezért vélhetően az alkotmány feles többségű elfogadására gondolnak az aláírók, a kétharmad hiánya miatti legitimációs problémát pedig a népszavazás orvosolná.

A kétharmados parlamenti támogatás szabályának megsértése a huszadik századi jogtipró és erőszakos baloldali hatalomátvételek súlyos emlékeit idézné fel”

Kis János szerint azonban egy „alkotmányos elveket sértő eljárásban született jogszabály népszavazásra bocsátása eleve alkotmányellenes. Az eredendő alkotmányossági hibát ezért népszavazással korrigálni nem lehet. […] A szavazatukat leadó állampolgárok egyik – a másiknál kicsivel nagyobb – felének egyetértése ugyanúgy nem volna legitim alap a köztársaság közös alkotmányának létrehozásához, ahogy a képviselők egyik – a másiknál kicsivel nagyobb – felének egyetértése sem az.”

Veszélyes mutatvány
Ennél határozottabban fogalmazott a felvetés kapcsán a kormánypártisággal szintén nehezen vádolható Jakab András alkotmányjogász a Jelennek adott interjújában: szinte egyhangú az alkotmányjogászok véleménye, hogy jogszerű és legális volt az Alaptörvény létrejötte, még azok részéről is, akik egyébként tartalmilag ellenzik. Jakab, aki saját megfogalmazása szerint ugyan nem szeretne a polgárháború rémével riogatni, „végtelenül veszélyes mutatványnak” tartja, ha valaki a jogfolytonosság megszakítására alapozva, vagyis a kétharmados szabály megkerülésével próbálna meg alkotmányozni.

Az alkotmányjogász úgy látja, egy új alkotmány legitimitásának megerősítéséhez aligha lenne jó megoldás a Vörös Imre és a többi aláíró által javasolt népszavazás. Szerinte például az Alaptörvénnyel kapcsolatos ellenzéki kifogásokat sem semlegesítette volna, ha 2011-ben sikeres népszavazást rendeztek volna mellette.

Jakab Andráshoz hasonlóan Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár is jogszerűnek tartja a jelenleg hatályos alaptörvény létrejöttét. Az egykori szabad demokrata politikus lapunknak úgy fogalmaz, hogy az Alaptörvény alkotmányjogi érvényessége még akkor sem vitatható, ha valaki úgy gondolja, hogy politikai értelemben nem volt szerencsés az ellenzék nélkül alkotmányozni. Hack Péter azt is kifejti, hogy alkotmány­ellenesen alaptörvényt módosítani nem lehet. Mindamellett a 2011-es alkotmányozás kapcsán arra is rámutatott, hogy a 2010-es választáson a korábbi kormánypártok a szavazatok összesen húsz százalékát kapták, mivel a Fidesz mellett a Jobbik és az LMP is új erő volt, vagyis igen erős társadalmi támogatás állt a változást ígérő erők mögött, még ha nem alkottak is koalíciót. Hasonló szavazói akarat kinyilvánítása, vagyis legalább a parlamenti kétharmadhoz elegendő támogatás híján 2022-ben nem lesz joguk alkotmányozni az ellenzéki pártoknak.

Egy esetleges ellenzéki választási győzelem már önmagában cáfolja a hatalom kizárólagos birtoklásáról szóló állítást”

A kizárólagos hatalomra való törekvés ellenzéki érve kapcsán Hack Péter úgy fogalmaz, hogy egy esetleges ellenzéki választási győzelem már önmagában cáfolja a hatalom kizárólagos birtoklásáról szóló állítást, hiszen ezzel éppen az bizonyosodik be, hogy a Fidesz demokratikus úton leváltható. Vagyis az ellenzék csak akkor tud többséggel törvényt alkotni, ha a Fidesz nem tör kizárólagos hatalomra.

Nyitóképen: A Basing House ostroma az angol polgárháborúban az 1640-es években (könyvillusztráció Charles West Cope freskója nyomán, 1905). Forrás: Getty Images 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés